Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1595 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1596 dúlnak egy több jelöltes választási rendszerben is a legközelebbi választásokon. Annyit talán tartottam a népfront Országos Tanácsa nevében, és személyes képviseleti mandátumom szerint is elmondani ebben a vitában, megint kifejezve azt, hogy egyetértek a törvényjavaslattal, az azt indokoló miniszteri expozéval, a bizottság jelentésével, és nagy politikai jelentősége van annak, hogy itt a Központi Bizottság képviselője ezekről a kezdeményezésekről további tájékoztatást adott az Országgyűlésnek, a parlamentnek a munkájához. Ebben az egyetértésben, ennek a jegyében még egyszer csak annyit, hogy úgy érzékeltük ebben a társadalmi vitában, hogy a magyar nép a szocializmus útját akarja járni a saját lábán. Ezt szerettem volna elmondani. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz hozzászólásra több jelentkező nincs, ezért a vitát bezárom. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter elvtárs kíván szólni. DR. MARKÓJA IMRE: Szeretném mindenekelőtt megköszönni a képviselő elvtársak felszólalásait. Ezekben a javaslat támogatása mellett, sok olyan gondolat is elhangzott, amely már a jövőbe mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Szeretném külön is megköszönni Korom elvtársnak, Pozsgay elvtársnak és Gajdócsi elvtársnak a hozzászólását, akik a Központi Bizottság, a Hazafias Népfront, illetve az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében támogatásukról biztosították a javaslat előterjesztőit. Miután a felszólalásokban elhangzottakkal egyetértek, úgy vélem, ezekre nem szükséges külön reflektálnom. Két olyan probléma, észrevétel azonban elhangzott, amire kötelességem válaszolni. Bibók Istvánné elvtársnő a tanyavilág, a tanyasi települések problémáiból kiindulva, aggályát fejezte ki a törvénytervezet 24. §-ának (2) bekezdésével kapcsolatban. A következőket tudnám ezzel összefüggésben mondani. A törvény kimondja — idézem —, hogy ,,a szavazókörök számát és területi beosztását a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai állapítják meg". Teljesen világos dolog, véleményem szerint, hogy ezt majd a helyi tanácsoknak úgy kell megállapítaniuk, hogy az adott szavazókör lakossága minél könynyebben megközelíthesse a szavazóhelyiséget. Van ennek a paragrafusnak egy másik fordulata is, ez pedig az, hogy egy szavazókörre 600—1000 választópolgár jusson. Fölvetette a képviselőnő, hogy nem lehetne-e a 600 főt alacsonyabb számban, vagy szinten megállapítani. Nekem az a véleményem, tisztelt Országgyűlés, hogy ha 600 főnél is alacsonyabb számban állapítanánk meg a választópolgárok számát, akkor ez a szavazókörök számának jelentős szaporodásához vezetne, és ez rendkívüli mértékben bonyolítaná a szavazás egész mechanizmusát. Egyébként csak vigasztalásul jegyzem meg, hogy a jelenlegi törvény hatszázban állapítja meg az alsó határt a szavazóköröknél. Dr. Bognár Rezső képviselő elvtárs a 45. és 46. §.-sal kapcsolatban vetett fel bizonyos aggályokat és észrevételt. Magyarán és konkrétan, hogy a visszalépés intézményét miért nem szabályozza a törvényjavaslat. Itt is azzal kezdeném, hogy a visszalépés intézményét a jelenlegi törvény sem szabályozza.' Kétségtelenül ilyen esetek elvétve előfordultak az elmúlt években, de különösebb gondot ezek gyakorlati megoldása nem okozott. Miért nem szabályozza a törvény ezt a kérdést? Azért, mert visszalépés esetén a megoldás módja többféle és fajta lehet, és ezeknek egyenkénti szabályozása túlbonyolítaná az egész választójogi szabályozást. A lehetséges esetek érzékeltetésére hadd mondjak el néhány példát, amelyek megoldására egyébként véleményünk szerint a törvény a megfelelő lehetőségeket megadja. Elnézést, hogy részletekbe megyek, csak így világosabban lehet megmagyarázni ezt a dolgot. Ha három vagy több jelölt van, de a visszalépés után marad két jelölt, akkor a választásnak természetszerűen nincs akadálya. Ha a visszalépés miatt nincs két jelölt, de van még idő újabb jelölt állítására, akkor ebből a célból jelölőgyűlést kell összehívni, második jelöltet állítani, és ezt követően a választás szintén zavartalanul lebonyolítható. Ha pedig semmiképp sem biztosítható a két jelölt, mert már kicsúsztunk az időből, akkor viszont nincs más megoldás, mint az, hogy az adott körzetben pótválasztást kell tartani. Tulajdonképpen tehát kifejezetten a visszalépéssel kapcsolatos szabályozást a jelenlegi törvényjavaslat nem is tartalmazza, de a törvényjavaslat különböző rendelkezései ezekre a megoldásokra lehetőséget adna. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy túlbonyolítaná a szabályozást, ha a visszalépéssel kapcsolatos valamenynyi esetet külön szabályoznók. Végül még egy kérdést szeretnék megemlíteni. Szentistványiné elvtársnő vetett fel felszólalásában egy érdekes gondolatot, hogy vajon érzékelhető lesz-e a különböző jelöltek között a különbség. Ezzel kapcsolatban én változatlanul azt tudom mondani, hogy minden jelölt természetesen közös politikai platformmal indul és ez a közös politikai platform a választási törvény szerint a Hazafias Népfront programja, amely természetesen a párt politikájával azonos. Az egységes politika megvalósításának azonban különböző módozatai, különböző módszerei képzelhetők el. Nem véletlen egyébként, és ez társadalmi életünk demokratizmusát bizonyítja, hogy egyre többször a párt politikájának végrehajtása érdekében különböző módozatokat, alternatívákat alakítanak ki a központban is, és a helyi politikában is. így egy adott képviselőjelölt vagy tanácstagjelölt is a közös programra helyezkedve különböző alternatívákat képviselhet a végrehajtás módozataival, módszereivel, eszköztárával kapcsolatban. Ez azt hiszem, egészen természetes dolog és ilyen jellegű differenciatételre van lehetőség a különböző jelöltek között. Fölvetette Szentistványi elvtársnő, hogy igen ám, de a különböző módozatok fölvetéséhez többek között pénzügyi eszközök is szükségesek, és ha egyszer az államigazgatási apparátus vagy az igazgatási apparátus eldönti azt, hogy ilyen célok vannak és ezeknek a céloknak érdekében biztosítja a megfelelő pénzügyi eszközöket, ak-