Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1589 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1590 egy kicsit személyes indokból —, a többes jelö­léssel kapcsolatos. Elmondhatom, hogy a kettős és többes jelö­lésre vonatkozó javaslat választókörzetemben is általános helyesléssel találkozott, ezt nemes cél­nak és követendő gyakorlatnak találták. Jómagam, olyan választókerületnek vagyok a képviselője, ahol az előző ciklusban ketten vol­tunk jelölve és ketten indultunk a választáson. Én is nagy izgalommal vártam a szavazatok összeszámlálását, persze otthon, mert addig nem mertem a választási elnökséget felkeresni, amíg ők nem üzentek értem. Ez az izgalom, azt hiszem, természetes. Hiszen még a jól felkészült diák is drukkol a vizsga előtt, hát mi, képviselők, tanács­tagjelöltek, hogyne néznénk feszültséggel terhes várakozással a szavazás kimenetele elé, hiszen választóink — mint megannyi tanár —, voksaik­kal adnak érdemjegyet egyéni, közéleti mun­kánkra, magatartásunkra, emberségünkre, és he­lyeznek első vagy második helyre jelölttársunk­kal szemben. Én minderről nemcsak az elv helyeslése alapján, hanem a gyakorlati tapasztalatok birto­kában szólhatok. Éppen ezért — mint munkás képviselő — buzdítom mindazokat, akiket e törvény alapján többes jelöléssel indítanak. Vállalják a jelöltség megtisztelő megbízatását, hiszen a népfront je­löltjének lenni nem kis dolog. Ez már azt jelenti, hogy akik a körzetben ismerik a jelöltet, már al­kalmasnak tartják arra, hogy felsőbb osztályba lépjen. Hogy ez miként sikerül, az az összemérésnél dől el. És ha a mérleg a másik jelölt javára bil­len, fogadják el a közösség döntését, és dolgozza­nak továbbra is szorgalmasan, mint ahogy a nyolc éve velem együtt induló munkás jelölttár­sam tette. És teszem majd én is, ha a következő választáson esetleg nem leszek jelölt vagy kép­viselő. Kedves Elvtársak ! A társadalmi viták tapasztalatai alapján az elénk terjesztett törvényjavaslatot erősítve, a kö­vetkezőket kívánom még megemlíteni: választó­körzetemben, Nagyatád városban két társadalmi vitában vettem részt, és ismerem a Somogy me­gyében lezajlott társadalmi viták összegzését is. A társközségekben létrehozandó elöljárósá­gok intézményével a résztvevők nagy többsége egyetértett, bár elnevezését vitatta. Többen ki­fejtették ez irányú véleményüket, hogy a kisköz­ségekben a tanácstagi csoportok eddig is hasonló feladatokat láttak el, hatáskör és anyagi eszköz nélkül. Ha marad is az elnevezés, mármint az elöljáróság, tartalmát illetően a tanácstörvény módosításánál arra gondolni kell, hogy ne csak egy új formát teremtsünk, hanem a felelősség párosuljon hatáskörrel és anyagi lehetőséggel is. Amiről még szólni szeretnék, az a pótképvi­selők és póttanácstagok megválasztás utáni fog­lalkoztatása. Javaslom, hogy az országgyűlési pótképviselőt a megyék a megyei tanács bizott­ságaiban, a népfronttestületekben és más társa­dalmi közösségekben foglalkoztassák. A községi és városi póttanácstagok számára pedig a különböző helyi társadalmi szervezetek­ben találjanak megbízatást. Csak így tudom el­képzelni, hogy a .bizonyos számú mandátumot kapott képviselők és tanácstagok megyéjük, la­kóhelyük aktív részeseivé válnak akkor is, ha mandátumuk gyakorlására nem kerül sor. Tisztelt Országgyűlés ! Engedjenek meg még egy gondolatot, ami úgy érzem, a többes jelölés mellett szól. Ez meg­növeli a megválasztott tanácstagok és képviselők felelősségét. Többet kell dolgozni, szorosabb kap­csolatot kell tartani a választókkal, hiszen az egész ciklus felkészülést jelent a következő vá­lasztásra. Be lehet bizonyítani, érdemesek vol­tunk-e választóink bizalmára. Tisztelt Országgyűlés ! Felszólalásom a továbbiakban a törvényja­vaslatnak ahhoz a részéhez kapcsolódik, amely az országos választási listán való jelölést is lehe­tővé teszi az országgyűlési képviselők esetében. Az egyéni választókerület egyidejű fenntar­tása mellett, úgy ítélem meg, hogy ez fontos és szükséges változás. így lehetővé válik az, hogy társadalmunk vezető egyéniségeit az egész ország felnőtt lakossága megtisztelje bizalmával a vá­lasztáson. Ezzel minden választókerületben olyan lehe­tőség alakulhat ki, hogy a saját ismereteik alap­ján lehet jelöltet, illetve jelölteket állítani, az ott élő emberek közül. Az arra legmegfelelőbbet, a legrátermettebbet, legyen az akár munkás vagy vezető. A legfontosabb az, hogy minél jobb kap­csolatot tudjon teremteni az őt jelölő, majd meg­választó állampolgárokkal. Ma már igénylik az emberek azt, hogy az általuk megválasztott sze­mély — legyen az tanácstag vagy képviselő —, számukra bármikor elérhető legyen, ott éljen és dolgozzon, lehetőleg közöttük. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal egyetértek, azt elfoga­dom, és tisztelt képviselőtársaimnak is elfoga­dásra javaslom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 14.45 percig, háromnegyed háro­mig felfüggesztem. (Szünet: 13.15—14.45. — Elnök: Cservenka Ferencné.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a szünetben az Országgyű­lés építési és közlekedési bizottsága ülést tartott, ahol a Hazafias Népfront Országos Tanácsa El­nökségének javaslatára a bizottság titkárává dr. Szilágyi Gábor bizottsági tagot megválasztották. Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. Pozsgay Imre képviselőtársunk felszólalása következik. DR. POZSGAY IMRE: Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel kísértem a törvényjavas­latról folyó országgyűlési vitát. Szeretném előre­bocsátani, hogy teljes mértékben egyetértek a törvénytervezettel; azzal a törvénytervezettel, ja­vaslattal, amelyik — itt az expozéból is, a felszó­lalásokból is kitűnt — széles körű, nagyhatású társadalmi vita próbáját állta már ki, mielőtt az

Next

/
Thumbnails
Contents