Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-24
1589 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1590 egy kicsit személyes indokból —, a többes jelöléssel kapcsolatos. Elmondhatom, hogy a kettős és többes jelölésre vonatkozó javaslat választókörzetemben is általános helyesléssel találkozott, ezt nemes célnak és követendő gyakorlatnak találták. Jómagam, olyan választókerületnek vagyok a képviselője, ahol az előző ciklusban ketten voltunk jelölve és ketten indultunk a választáson. Én is nagy izgalommal vártam a szavazatok összeszámlálását, persze otthon, mert addig nem mertem a választási elnökséget felkeresni, amíg ők nem üzentek értem. Ez az izgalom, azt hiszem, természetes. Hiszen még a jól felkészült diák is drukkol a vizsga előtt, hát mi, képviselők, tanácstagjelöltek, hogyne néznénk feszültséggel terhes várakozással a szavazás kimenetele elé, hiszen választóink — mint megannyi tanár —, voksaikkal adnak érdemjegyet egyéni, közéleti munkánkra, magatartásunkra, emberségünkre, és helyeznek első vagy második helyre jelölttársunkkal szemben. Én minderről nemcsak az elv helyeslése alapján, hanem a gyakorlati tapasztalatok birtokában szólhatok. Éppen ezért — mint munkás képviselő — buzdítom mindazokat, akiket e törvény alapján többes jelöléssel indítanak. Vállalják a jelöltség megtisztelő megbízatását, hiszen a népfront jelöltjének lenni nem kis dolog. Ez már azt jelenti, hogy akik a körzetben ismerik a jelöltet, már alkalmasnak tartják arra, hogy felsőbb osztályba lépjen. Hogy ez miként sikerül, az az összemérésnél dől el. És ha a mérleg a másik jelölt javára billen, fogadják el a közösség döntését, és dolgozzanak továbbra is szorgalmasan, mint ahogy a nyolc éve velem együtt induló munkás jelölttársam tette. És teszem majd én is, ha a következő választáson esetleg nem leszek jelölt vagy képviselő. Kedves Elvtársak ! A társadalmi viták tapasztalatai alapján az elénk terjesztett törvényjavaslatot erősítve, a következőket kívánom még megemlíteni: választókörzetemben, Nagyatád városban két társadalmi vitában vettem részt, és ismerem a Somogy megyében lezajlott társadalmi viták összegzését is. A társközségekben létrehozandó elöljáróságok intézményével a résztvevők nagy többsége egyetértett, bár elnevezését vitatta. Többen kifejtették ez irányú véleményüket, hogy a kisközségekben a tanácstagi csoportok eddig is hasonló feladatokat láttak el, hatáskör és anyagi eszköz nélkül. Ha marad is az elnevezés, mármint az elöljáróság, tartalmát illetően a tanácstörvény módosításánál arra gondolni kell, hogy ne csak egy új formát teremtsünk, hanem a felelősség párosuljon hatáskörrel és anyagi lehetőséggel is. Amiről még szólni szeretnék, az a pótképviselők és póttanácstagok megválasztás utáni foglalkoztatása. Javaslom, hogy az országgyűlési pótképviselőt a megyék a megyei tanács bizottságaiban, a népfronttestületekben és más társadalmi közösségekben foglalkoztassák. A községi és városi póttanácstagok számára pedig a különböző helyi társadalmi szervezetekben találjanak megbízatást. Csak így tudom elképzelni, hogy a .bizonyos számú mandátumot kapott képviselők és tanácstagok megyéjük, lakóhelyük aktív részeseivé válnak akkor is, ha mandátumuk gyakorlására nem kerül sor. Tisztelt Országgyűlés ! Engedjenek meg még egy gondolatot, ami úgy érzem, a többes jelölés mellett szól. Ez megnöveli a megválasztott tanácstagok és képviselők felelősségét. Többet kell dolgozni, szorosabb kapcsolatot kell tartani a választókkal, hiszen az egész ciklus felkészülést jelent a következő választásra. Be lehet bizonyítani, érdemesek voltunk-e választóink bizalmára. Tisztelt Országgyűlés ! Felszólalásom a továbbiakban a törvényjavaslatnak ahhoz a részéhez kapcsolódik, amely az országos választási listán való jelölést is lehetővé teszi az országgyűlési képviselők esetében. Az egyéni választókerület egyidejű fenntartása mellett, úgy ítélem meg, hogy ez fontos és szükséges változás. így lehetővé válik az, hogy társadalmunk vezető egyéniségeit az egész ország felnőtt lakossága megtisztelje bizalmával a választáson. Ezzel minden választókerületben olyan lehetőség alakulhat ki, hogy a saját ismereteik alapján lehet jelöltet, illetve jelölteket állítani, az ott élő emberek közül. Az arra legmegfelelőbbet, a legrátermettebbet, legyen az akár munkás vagy vezető. A legfontosabb az, hogy minél jobb kapcsolatot tudjon teremteni az őt jelölő, majd megválasztó állampolgárokkal. Ma már igénylik az emberek azt, hogy az általuk megválasztott személy — legyen az tanácstag vagy képviselő —, számukra bármikor elérhető legyen, ott éljen és dolgozzon, lehetőleg közöttük. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal egyetértek, azt elfogadom, és tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra javaslom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 14.45 percig, háromnegyed háromig felfüggesztem. (Szünet: 13.15—14.45. — Elnök: Cservenka Ferencné.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a szünetben az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága ülést tartott, ahol a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára a bizottság titkárává dr. Szilágyi Gábor bizottsági tagot megválasztották. Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. Pozsgay Imre képviselőtársunk felszólalása következik. DR. POZSGAY IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel kísértem a törvényjavaslatról folyó országgyűlési vitát. Szeretném előrebocsátani, hogy teljes mértékben egyetértek a törvénytervezettel; azzal a törvénytervezettel, javaslattal, amelyik — itt az expozéból is, a felszólalásokból is kitűnt — széles körű, nagyhatású társadalmi vita próbáját állta már ki, mielőtt az