Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1581 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-en, csütörtökön 1582 az egyházak országosan ismert és tisztelt kiválóságai is. Ez egyébként jelenleg is így van. E személyiségeket azonban most egyéni választókerületekben jelölik és választják. Munkájuk jellege, tevékenységük köre azonban jóval túllép választókerületük határain, az országos jelentőségű. Ezért indokolt egy részük választása az országos listán. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Néhány szóval még arra is szeretnék kitérni, hogy milyen nemzetközi és hazai körülmények közepette került sor a törvényjavaslat benyújtására. A nemzetközi politikai helyzet és a katonai feszültség napjainkban igen kiéleződött. Az új amerikai nukleáris fegyverek európai telepítésének megkezdése nem minősíthető másként, mint a békét fenyegető nagy veszélynek. Ez ismételten leleplezi az amerikai imperializmus szélsőséges köreinek és szövetségeseinek elvakultságát, szocializmus- és szovjetellenes megszállottságát, a katonai erőfölény megszerzésére irányuló politikáját. Természetes, hogy mindezt a Szovjetunió, a szocialista közösség országai nem nézhetik ölbe tett kézzel, hanem megfelelő ellenlépésekre kényszerülnek. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi politika minden vitás kérdése tárgyalások útján rendezhető. Igazságos rendezésre nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál lehet és kell megoldást találni. Azt is szilárdan hisszük és tudjuk, hogy a történelem kerekét visszafordítani nem lehet, az erőpolitika pedig semmi jóra nem vezet. Amikor mi is aggodalommal figyeljük a világban zajló eseményeket, munkánkkal és magatartásunkkal is kifejezésre juttatjuk: a Varsói Szerződésben tömörült országokkal szoros szövetségben minden tőlünk telhetőt megteszünk a béke és a szocializmus vívmányainak megőrzéséért. A Magyar Népköztársaság szavának súlyt ad az ország politikai stabilitása. Dolgozó népünk nagyra értékeli azt a kiegyensúlyozott politikai légkört, amelyben — minden külső és belső gond ellenére — élünk és dolgozunk. Tudatában vagyunk annak, hogy a nehézségek leküzdése érdekében újabb erőfeszítésekre van szükség életünk minden területén. Tudjuk, hogy a XII. kongresszuson megfogalmazott szocialista célok eléréséért mindannyiunknak többet kell tennünk. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy párttagok és pártonkívüliek a jövőben is jó egyetértésben dolgozzanak együtt, szocialista hazánk további felvirágoztatásán. Alkotó, fegyelmezett munka, becsületes helytállás viszi előre a szocializmus ügyét valamennyiünk javára és hasznára. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló új törvény megalkotása a szocialista demokrácia további elmélyítését, kibontakozását előmozdító fontos aktus. Kedvező lehetőséget teremt az állampolgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldalú felelős politikai munkát követel mindanynyiunktól. A feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben az építőmunka nehezebbé vált feltételei közepette is az eddigi úton kell következetesen továbbhaladnunk. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a Tisztelt Országgyűlésnek. ELNÖK: Szólásra következik dr. Bognár Rezső képviselőtársunk. DR. BOGNÁR REZSŐ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A választási törvényjavaslat indokolása megállapítja, hogy az alkotmány VIII. fejezetének megfelelően a javaslat rögzíti a választások alapelveit, a választójog legfontosabb szabályait. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya 19. §. első és második pontjának emlékezetünkbe idézésével egészítsem ki az előzőeket. Eszerint a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés, tehát az ország legmagasabb választott testülete. Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét. A 42 §. és 43. §. szerint a fővárosban, megyékben, városokban, községekben tanácsok működnek, és a tanácsok kell, hogy képviseljék a lakosság érdekeit és működési területükön megvalósítják a dolgozó nép önkormányzatát. Mindezekből következik, hogy az országgyűlési és tanácsi munka fejlesztése és korszerűsítése különösen fontos országos, nemzeti ügy. És ebből következik az is, hogy a lehető legmegfelelőbb módon kell kiválasztani és megválasztani azokat a képviselőket, tanácstagokat, akik a legalkalmasabbak lesznek az országgyűlés és a tanácsok felelősségteljes munkájának nemcsak elvégzésére, de folytonos megjavítására is. Méltóképpen kell hogy képviseljék a dolgozó nép, választóik, a magyar nép és az ország érdekeit. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a képviselők és tanácstagok választási törvényét módosítsuk. Előrebocsátom, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot igen jónak, egyértelműnek és időszerűnek tartom. Azzal egyetértek, és így tulajdonképpen be is fejezhetném a felszólalásomat, de engedjék meg, kedves képviselőtársak, hogy legyen szabad röviden néhány szempontra és kérdésre is felhívni a figyelmet. Legelőször is arra — amit Markója elvtárs is említett —, hogy a Hazafias Népfront által szervezett társadalmi vitákban a választópolgárok rendkívül nagy száma vett részt, és az érdeklődés és aktivitás messze várakozáson felüli volt. Hajdú-Biharban a Hazafias Népfront 129 társadalmi vitát szervezett, ezeken közel hatezer fő vett részt, s minden hatodik állampolgár, öszszesen pontosan 975 véleményt és észrevételt nyilvánított a javaslattal kapcsolatban. A nagy érdeklődés általános volt; társadalmi osztályok és rétegek, fiatalok és öregek, párttagok és pártonkívüliek egyformán részt vettek a társadalmi vitákban. Külön is kiemelem az értelmiség nagy érdeklődését és pozitív hozzáállását a javaslathoz. Szocializmust építő, demokratikus berendezésű államrendszerünkben a népképviseletet 42 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ