Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1571 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1572 cialista társadalom építésének feladatait minél sikeresebben megoldhassuk. A Minisztertanács megbízásából ezért kérem önöket a javaslat megvitatására és elfogadására (Taps.) ELNÖK: Dr. Gajdócsi István képviselőtár­sunkat, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ság előadóját illeti a szó. DR. GAJDÓCSI ISTVÁN: Tisztelt Ország­gyűlés, Kedves Képviselőtársaik! Aki mandátu­mot kap, legyen az a községi tanács vagy éppen az országgyűlés tagja, azt olyan bizalommal ru­házzák fel, küldik képviseletbe, amelyért cseré­ben felelősséggel tartozik. Az a jó, ha igaz és élő az a felelősség a helyi képviseletben csakúgy, mint a törvényalkotásban vagy a közéleti maga­tartás minden fázisában. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága ilyen szem­lélettel és gyakorlat szerint nagy aktivitással tár­gyalta meg a törvényjavaslatot, és juttatta el je­lentését az országgyűléshez. További megállapí­tásait igyekszem hitelesen tolmácsolni. Azt még kötelességem megjegyezni, hogy egy nem bizottsági tag képviselő a vitában hiányolta azt, hogy a két törvényjavaslatot különös fontos­ságukra tekintettel más bizottságok nem tárgyal­hatták meg, szerinte ezek sommás észrevételeit ugyancsak számba kellett volna venni a jogi bizottságnak. Mindezt azért említem, mert egy­részt így hangzott el, másrészt ez is igazolja azt a példátlan érdeklődést, amelyet e két törvény­javaslat kivált és megérdemelt. A bizottság egyöntetűen állapította meg, hugy a törvényjavaslat a szocialista demokrácia kiteljesedésének korszakos aktusa lehet, mely miközben épít az eddig jól bevált gyakorlatra, egy ilyen kis országban közel nyolcmillió ember számára állapítja meg a választás jogát azzal az igaz meggyőződéssel, hogy népünk érett és alkal­mas erre. Egy olyan törvény megalkotásán vitatkozha­tunk, amelynek a XII. kongresszus határozatát végrehajtva progresszív előnyeit már élvezhet­Ä és amelyről nyugodtan elmondhatjuk, hogy ebben a házban még ilyen társadalmi vita, töb­bek között negyedszázezer vélemény, észrevétel nyomán törvényjavaslatot nem terjesztettek elő Mindehhez még azt sem fölösleges hozzátenni, hogy itt és most nem önmagáért keressük az ujat, hanem az alkotó, növekvő követelmények­kel küzdő és ezáltal fejlődő ember jogainak fe­lelőssegének kibővítését emelhetjük törvényi rangra. Hogy ennek a jogszabálynak lesz nem­zetközi visszhangja, nyilvánvaló. Barátaink bizo­nyara üdvözölni fogják, akik meg nem bará­taink, azok valószínűleg azt kérik majd számon hogy a jelölteken túl miért nem választunk a poktika terrénumában is, például a szocializmus mellett nem szocialista utat. Erre az első rangú és esszenciális kérdésre a nep es a testület nevében fogalmazva egy választ adhatunk. A mi politikánk a nemzeti egységet a szocialista rendszerhez való hűséget az emberi haladás ügyének képviseletét testesíti meg. Ez a mi utunk ezekben a meghatározó elvekben nem alkuszunk, es nem vállalunk, nem akarunk im­perialistáknak tetsző alternatívákat Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára érdeklő­désre tarthat számot, hogy a kettős jelölés köte­lező jellege szükségessége, mind a társadalmi vi­tákban, mind a bizottságban elfogadásra talált, és a régi választásokra meg a közömbösségre is emlékezve, mikor elfogytak a kettős meg többes jelölések a lakossági és a bizottsági egyetértés most nem engedélyezett kiskaput és ezt nyitoga­tó taktikát sem az egyedül induló jelöltek érde­kében és javára. Ugyanakkor a képviselők megfogalmaztak olyan véleményeket, észrevételeket, amelyek tu­lajdonképpen a gyakorlati megvalósítás zavarta­lanságáért aggódnak. Ilyenek: lehetett volna — mondta az egyik képviselő — jobb időpontot ki­választani, derűsebb nemzetközi helyzetben és a gazdálkodás felszálló ágában. Ebben az volt a többség véleménye, hogy a derűsebb nemzetközi helyzet sajnos, nemcsak tőlünk függ, a törvény­javaslatban megfogalmazott demokratikus törek­vések által kiváltott aktivitás viszont éppen a gazdálkodás erősödését támogathatja. Szó esett arról, hogy feltétlenül kapjanak mandátumot a jó testületi tagok, legyen megfelelő arányuk a jó szakembereknek, aztán hagyjuk le a passzívákat a lustákat, meg azokat, akik a bizalmat nem szol­gálták meg. Többen beszéltek a legutóbbi időközi válasz­tásokról, amelyeket a régi jogszabály szerint, de új szándékkal és elemekkel hajtottunk végre, és meg kell mondani, kevesebben szavaztak, és több volt az érvénytelen szavazat, és kitapintható elő­nye volt az első helyen beírt jelölteknek. Itt egy­értelműen az volt az igény, hogy mindez szolgál­jon tanulságul a választási munkában. Ezek, és a még nem idézett észrevételek egy­formán igazolták, hogy az elfogadás maradékta­lan, a jelenségeket pedig azért tették szóvá á kép­viselők, hogy a vitában az érvek erejével erősöd­jön a helyes álláspont, és hogy előzzük meg, ke­rüljük ki az .új gyakorlat nehézségeit, esetleg buktatóit. Ami a jelölőgyűlések fontosságát illeti, azt tulajdonképpen minden hozzászóló, Rőder Edit képviselő szavai nyomán a legizgalmasabb fó­rumnak ítélte. Nagy József, Bartha László, Tóth Attiláné képviselők egyformán beszéltek arról, hogy egyenlő esélyt megteremteni csak nagyon komoly és igényes politikai munkával lehet. Pél­daként említem, hogy az ország tanyás települé­sein még ma is félmillió ember él, és nem mond­ható el, hogy túlinformáitan. De városainkban, községeinkben is számtalan család található, ame­lyekkel, ha szót váltunk a politika lényeges kér­déseiről, természetesen a békét akarják, magá­tól értetődően vállalják a szocializmus építését, de ha közéleti vezetőinket említjük, sokszor csak a három országosan legmagasabb szintűt ismeri, meg a helyi vezetőket. Viszont most több tanácstagjelölt, több kép­viselőjelölt közül és az országos listát is áttekint­ve legalább valamelyest eligazodva kell válasz­taniuk, méghozzá a jobbat, vagy a legjobbat. Ez pedig politikai felvilágosítás, mozgósítás és a fó­rumokon való részvétel nélkül aligha lehetséges. Magyarán tehát, a választási előkészületek során szóval és betűvel, agitációval, baráti hangulat­ban, az egyetértés igényével el kell jutnunk min-

Next

/
Thumbnails
Contents