Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1567 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1568 tikánk melletti kiállásukat, ugyanakkor azt is juttassák határozottan kifejezésre, hogy a jelöl­tek közül valóban a legrátermettebbek képvisel­hessék a lakosság egészének vagy az érintett kö­zösségeknek az érdékeit. Tisztelt Országgyűlés ! A beterjesztett tör­vényjavaslat újszerű elgondolásairól szólva, arról is érdemes említést tenni, hogy a tervezet éppen a kettős és a többes jelölés általánossá tételével összefüggésben lehetővé teszi, hogy azok a meg nem választott képviselőjelöltek és helyi tanács­tagjelöltek, akik az érvényes szavazatoknak leg­alább egynegyedét megkapták, pótképviselői, il­letve póttanácstagi mandátumhoz jussanak. Ennek az intézménynek a választási rendsze­rünkbe való beiktatása, amellett, hogy a közélet­ben résztvevők körét is szélesíti, segít eloszlatni azt a sajnálatosan kialakult felfogást és érzést is, amely sokakban úgy fogalmazódott meg, hogy akit nem választottak meg képviselőnek vagy tanácstagnak, az „bukott embernek" tekintendő. A pótképviselői, illetve a póttanácstagi mandá­tum bevezetése ezeken túl azzal a konkrét ha-" szonnal is járhat, hogy az időközi választások számát lényegesen csökkenteni lehet, miután a választókerületi mandátum megüresedése esetén a pótképviselő és a póttanácstag külön választás nélkül a képviselő, illetve a tanácstag helyébe lép. Időközi választásokat tehát ezentúl csak olyan választókerületben kell tartani, ahol pót­képviselő vagy póttanácstag nincs. A törvénytervezet változtatási szándékait tovább elemezve arról is be kell számolnom a képviselő elvtársaknak, hogy a tervezet társa­dalmi vitája során általános egyetértés fogadta az országos választási lista bevezetésére vonatko­zó javaslatunkat is. E javaslat értelmében — amint erről már Katona elvtárs is szólt — a tár­sadalimi életben jelentős szerepet játszó, kiemel­kedő személyiségek köréből képviselőnek java­soltak egy részét, az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát országos választási listán jelölnék és választanák meg. E személyeknek a népfront-mozgalomba tömörült politikai, társa­dalmi és érdékképviseleti szervek javaslatai alapján történő jelölése a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a jogkörébe tartozna, vá­lasztásuk viszont az ország valamennyi választó­polgárának közvetlen szavazásával történne. Az országos választási listán megválasztott képviselők jogai és kötelességei természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választó­kerületekben megválasztottak jogaival és köteles­ségeivel, az országos listán megválasztott képvi­selők visszahívásáról azonban a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának javaslatára az ország­gyűlés döntene. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy az országos választási lista bevezetésével kapcsola­tos rendelkezések teljes mértékben összhangban vannak választási rendszerünk demokratikus alapelveivel. Azok az eltérések, amelyek az or­szágos listán és az egyéni választókerületekben induló képviselők jelölésében és visszahívásában fennállnak, a dolog természeténél fogva szükség­szerűek, de itt is igyekeztünk a demokratizmus szempontjait messzemenően tiszteletben tartó megoldásokat választani. Kétségtelen, hogy az egyéni választókerüle­tekben megválasztott képviselők nagyobb gondot fordíthatnak majd a jogos helyi területi érdekek képviseletére. Nem lesz kisebb jelentőségű azon­ben az a munka sem, amelyet az országos listán megválasztott képviselők — szoros kontaktusban a dolgozó tömegekkel — a lakosság egészének szolgálatában fognak végezni. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások, így a kettős, illetőleg többes jelölés általánossá válása, valamint az országos választási lista beve­zetése szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkal­mával minden választópolgár három szavazólapot kap. Egyet-egyet a választókerületi országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek a megválasztásához. Szavazni csakis a hivatalos szavazólapokkal lehet, mégpedig azokra a jelöl­tekre, akiknek a neve a szavazólapon fel van tüntetve. Az országgyűlési választókerületben a szava­zás úgy történik, hogy a több jelölt közül a sza­vazó meghagyja annak a nevét, akit képviselővé akar választani, a további egy vagy több jelölt nevét pedig, akire nem kíván szavazni, kihúzza. Ugyanígy történik a helyi tanácstag megválasz­tása is. Az országos választási listán felsorolt or­szággyűlési képviselőkre pedig egyetértően úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár a szavazó­lapot, anélkül, hogy azon bármiféle jelzést vagy változtatást tenne, a borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha a szavazó az egyéni választókerületben az összes jelölt nevét kihúzza, akkor az érvényes ellenszavazatnak számít. Érvénytelen viszont a szavazat akkor, Iha nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire adta le szavazatát, például több jelölt nevét is meghagyta. Az országos választási listát illetően, ameny­nyiben a szavazó csak egyes jelölték nevét húzta ki, ez a szavazás érvényességét nem érinti, csu­pán az illető képviselőre adott szavazatok számát csökkenti. Tisztelt Országgyűlés! A választási törvény előkészítése során több fórumon, a társadalmi vita fórumain is igen sok észrevétel és javaslat hangzott el a községi közös tanácsokhoz tartozó társközségek ügyében. E vélemények lényege abban fogalmazható meg, hogy bár az államigaz­gatási tevékenység színvonalának emelése érde­kében indokolt volt az igazgatásban községi szinteken az összevonás, ez azonban együtt járt azzal a nem kívánatos következménnyel, hogy a községek jelentős része, a közös tanács székhe­lyén kívül eső társközségek hatékony képviselet nélkül maradtak. Az úgynevezett tanácstagi cso­portok ezt a funkciót hatáskör, és így tekintély hiányában nem voltak képesek betölteni. A falusi lakosságnak több mint a fele a kö­zös tanácsú községekben él. Ez önmagában is mindenképpen indokolttá teszi annak a társadal­mi igénynek az elismerését, hogy megőrizve az igazgatási tevékenység koncentrálásából fakadó előnyöket, a társközségek kapjanak nagyobb ön­állóságot, mozgásteret és jobb képviseletet. A törvényjavaslat ezt elősegítendő úgy ren-

Next

/
Thumbnails
Contents