Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1565 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1566 az alkotmányos és a törvényekben eddig is kifejezésre juttatott, megfelelő garanciákkal körülbástyázott alapelveket,' mint amilyenek az általános, egyenlő és közvetlen választójog, valamint a titkos szavazás biztosítása. Választójogunknak ezzel kapcsolatos szabályai ugyanis a szocialista demokrácia igényeit és követelményeit eddig is kielégítették, és a jövőben is maximálisan kielégítik. A másik következtetés viszont az volt — amint erről már az előzőekben is szóltam —, hogy a választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szabályozásban is indokolt előbbre lépnünk, és bizonyos változtatásokat is eszközölnünk. A következőkben a tervbevett változtatások lényegét szeretném röviden ismertetni. Először a kettős, illetve a többes jelölésről szólnék. A képviselői és a tanácstagi választásokon két vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik. Ez a szabály például, amely szerint a jelölőgyűléseken bármely választópolgár javaslatot tehet a jelöltre és a megjelentek egyharmadának szavazata már elegendő a jelöléshez, a többes jelölést kívánta ösztönözni. A gyakorlatban mégis egy ellenkező tendencia kezdett érvényesülni. Az országgyűlési képviselő-választások során 1971-ben 49, 1975ben 34, 1980-ban pedig már csak 15 választókerületben volt; kettős, illetőleg többes jelölés. A tanácstagok választásakor 1971-iben még 3000 kettős, illetve többes jelölés volt, 1980-ban viszont ez a szám 1800 alá csökkent. E negatív tendencia okai többirányúak voltak, amelyek egymást felerősítve hatottak. Közrejátszott e helyzet kialakulásában a választások előkészítésében és lebonyolításában meghatározó szerepet játszó szervek nem egyszer következetlenséget, politikai bátortalanságot, felesleges aggályoskodást és mechanikus statisztikai szemléletet tükröző gondolkodásmódja és magatartása éppúgy, mint az, hogy az állampolgárokban épp ennek következtében csökkent az érdeklődés az iránt, hogy jogaikkal és lehetőségeikkel következetesen éljenek. Pedig a mi választási rendszerünknek valóban mindig lényegi eleme volt az, hogy az állampolgároknak módjuk legyen soraikból a legalkalmasabb jelölteket kiválasztani és szavazatukkal e jelölteket megválasztani. Az új választási törvényjavaslat e nemkívánatos jelenségekből vonta le a következtetést, amikor jogi eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A kettős vagy többes jelölés természetszerűen megnöveli a jelölőgyűlések jelentőségét is. A jelölőgyűléseket eddig is a választások előkészítése legszélesebb társadalmi fórumainak tekintettük, amelyeken a választópolgárok demokratikus légikörben tanácskozhatnak az országos és a helyi politikáról és dönthetnek a jelöltekről. Ez a jövőben méginkább így kell, hogy legyen. A törvényjavaslat ehhez is jobb feltételeket igyekszik teremteni. A javaslat szándéka mindenekelőtt az, hogy a választópolgároknak minél több lehetőségük legyen a számba jöhető jelöltek alapos megismerésére és gondos kiválasztására. Ezt a szándékot a jelölőgyűlések számának szaporítása éppúgy elősegítheti, mint a tervezetnek az az újszerű rendelkezése, miszerint a képviselőjelöltek és a tanácstagok a választást megelőző napig tevékenységüket és elképzeléseiket választóikkal egyenlő feltétélek mellett ismertethetik, s ebből a célból a Hazafias Népfront bizottságai gyűléseket szervezhetnek. A jelölőgyűlésékkel kapcsolatban arra a korábbiaktól eltérő szabályra is szeretném felhívni a figyelmet, amely a következő rendelkezést tartalmazza: „A jelölőgyűléseken a választókerület lakosai és a választókerület területén levő vállalatok, szövetkezetek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviselői vehetnek részt." Ez a társadalmi viták kohójában kiformálódott megfogalmazás egyrészt biztosítja a területi képviselet elvének maradéktalan érvényre juttatását, másrészt nem zárja el a választókerületben lévők, ennélfogva a választás alapján létrejövő népképviseleti testületekkel és tagjaikkal szükségszerűen szoros kapcsolatban álló munkahelyek kollektíváit sem attól, hogy a jelölőgyűléseken résztvegyenek és javaslatot tehessenek. A törvényjavaslat fontos garanciális jelentőségű rendezése az is, hogy több jelölőgyűlés tartása esetén a korábbi jelölőgyűlésen elhangzott valamennyi javaslatot — ha a javasolt személy ott szavazatot kapott — a későbbi jelölőgyűlésen is szavazásra kell feltenni. Ezt az indokolja, hogy a jelölőgyűlések eredményeként az egész választókerület közvéleményének akaratát meg lehessen ismerni az egyes jelöltek személyével kapcsolatban, és a jelölték se szenvedjenek hátrányt azért, mert a későbbi jelölőgyűlés résztvevői nem ismerik az előző jelölőgyűlés állásfoglalását. Hasonló jelzővel illethetjük a tervezetnek azt a szabályozását is, amely előírja, hogy a jelölőgyűlések lefolytatásával kapcsolatban bármely választópolgár kifogást emelhet, és e kifogást a helyi, illetve a választókerületi elnökségek kötelesek folyamatosan elbírálni, és ha szükséges, a demokratizmus és a törvényesség védelmében a megfelelő intézkedéseket megtenni. Külön is szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat a jelölés egész folyamatában a jelölőgyűlések megszervezésében és lebonyolításában növeli a Hazafias Népfront szerepét. Ezt a szerepet egyébként a javaslátnak az a rendelkezése is meghatározó jelentőségűvé teszi, mely szerint a jelölteknek a jelölés elfogadása mellett arról is nyilatkozniuk kell, hogy a Hazafias Népfront programját magukénak vallják. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a kettős, illetve többes jelölés nem jelentheti tehát azt, hogy zöld jelzést kívánunk biztosítani olyan jelöltek indulásához, akik a szocializmussal, a nemzetközi béke és biztonság ügyével szembenálló alternatívát képviselnek. De azt feltétlenül jelenti, hogy a Hazafias Népfront csak olyan jelöltek indulását fogja támogatni, akik a lehető legmagasabb színvonalon tudják a programot megvalósítani. A törvényjavaslat szellemében a választópolgároktól is azt kérjük, hogy a jelöltek kiválasztása és megválasztása során fejezzék ki poli-