Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1523 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1524 vényben meghatározott célkitűzéseknek. A vizsgálatok egyre jobban kapcsolódnak a központi és megyei vezető szervek által meghatározott, kiemelt feladatok végrehajtásának elősegítéséhez, és jól szolgálták a területi szervek munkáját is. Kedvező eredménynek tartom, hogy a javuló színvonalú, főleg a tömeges jellegű, többször is visszatérő társadalom- ós gazdaságpoltikai kérdésekkel foglalkozó vizsgálataikkal a megyében sikerült felhívni a figyelmet a kedvezőtlen jelenségekre és azok megoldására. Ezek közül is külön kiemelném az üzemi demokrácia fejlesztésével, az újítómozgalommal, a a tőkés export bővítésével, az importanyag-gazdálkodással, a gyermek- és tömegétkeztetéssel, a közművelődési törvény végrehajtásával, a háztáji gazdaságok termelésével, az energiagazdálkodással, a külterületen élő lakosság életkörülményeivel, a lakásszövetkezetek tevékenységével, a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások felhasználásának hatékonyságával, a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásával, a tömegközlekedés helyzetével, a lakosság egészségügyi ellátásával, az ötnapos munkahétre történő átállás tapasztalataival, az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézésével, a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával, a lakossági áruellátással, szolgáltatással kapcsolatos vizsgálatokat, amelyekkel az érintett területeken konkrét intézkedéseket sikerült elérniük a hiányosságok megszüntetése, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Egyetértek azzal a törekvéssel, hogy a jövőben a népi ellenőrzés még jobban koncentrálja erőit a népgazdaság egyensúlyi helyzetével, a lakosság életszínvonalával összefüggő aktuális kérdések megoldásának elősegítésére. Ez viszont szükségessé teszi társadalmi bázisának, kapcsolatrendszerének, vizsgálati módszereinek folyamatos megújítását, továbbfejlesztését. Tapasztalataim szerint ma már az emberek nagy többsége igényli a rendet, a fegyelmet, a hibák megszüntetését, a változások gyorsítását. Megyénkben is az a jellemző, hogy a népi ellenőrzés jelentős szerepet vállal a lakosság közérdekű bejelentéseinek, panaszainak érdemi intézésében. Az egyre növekvő számú beadványokban évek óta magas a gazdálkodási, pénzügyi, bizonylati fegyelmet, a társadalmi tulajdont szándékosan vagy gondatlanul sértő, a lakossági áruellátással, szolgáltatással, a lakóházak üzemeltetésével kapcsolatos ügyek száma. A lakossági jelzések mintegy kétharmada megalapozott. A népi ellenőrzés iránti bizalmat tükrözi, hogy az állampolgárok akkor is a segítségét kérik, amikor a beadványt egyértelműen más szerveknek kellene vizsgálni, intézni. Például lakásügyek, munkaügyi viták, államigazgatási, bírósági ügyek, és sorolhatnám még tovább. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban néhány gondolatot szükségesnek tartok elmondani a népi ellenőrzési munka javítása érdekében. A népi ellenőrzés a törvényben előírt kötelezettségét teljesíti, amikor a vizsgált és a felügyeleti szervek felé tényeken alapuló, reális, megalapozott javaslatokat tesz, felhívásokat intéz vagy indokolt esetekben fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntető eljárást kezdeményez; és ennek végrehajtásáról írásos visszajelzésben többféle módszerrel meg is győződik. Ennek ellenére a személyes felelősségre vonások mértéke, főleg a szövetkezetek különböző választott testületeinek hatáskörébe tartozó ügyekben többször nincs arányban az elkövetett cselekményekkel. Ezek a liberális döntések kedvezőtlenül befolyásolják a közvéleményt. Űgy érzem, hogy a népi ellenőrzés csak akkor tud érdemben hozzájárulni a felelősségi rendszer következetes érvényesítéséhez, ha ehhez az érintett szervektől a hatékony támogatást megkapja. Megyénkben az ellenőrző szervek közötti együttműködésnek több éves kedvező tapasztalata van, amelyet jól segít a tanácsok és a, népi ellenőrzési bizottságok egyre tartalmasabb és operatív munkakapcsolata. Ennek továbbfejlesztését jól segítené a központi ellenőrző szervek egymás közötti és a területi ellenőrző szervekkel való együttműködésének javítása. Fontos kérdésnek tartanám, a kezdeti eredmények mellett, központilag rendezni az ellenőrzésben dolgozók szakmai képzésének, továbbképzésének ügyét, főleg elméleti, módszertani kérdésekben; amelyre ráépülnének a különböző szakterületek, köztük a népi ellenőrzés speciális továbbképzési rendszerei. Sürgető feladatnak tartanám — évek óta már nagyon sokat beszélünk róla, de még nem tettünk eleget — minden szervnél a hatékony belső ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeinek, érdemi működésének megvalósítását, az ellenőrzési dolgozók állami rendelkezésekben meghatározott erkölcsi és anyagi elismerésének tényleges biztosítását. Végül nagyon fontos feladatnak tartom a jövőben a kiemelkedő munkát végző népi ellenőrök megfelelő mértékű társadalmi, munkahelyi elismerését. Erről már Kovács Istvánné képviselőtársunk is szólt. Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámoló jelentést elfogadom és képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Szólásra következik Vilmányi Mária képviselőtársunk. VILMÁNYI MÁRIA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport megtárgyalta a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámoló jelentést, s ezen a tanácskozáson Szakali elvtárs is részt vett. Képviselőcsoportunk egyetért, és tevékenységével támogatja a népi ellenőrzés munkájának fejlesztésére meghatározott tennivalók végrehajtását. A beszámoló jelentéssel együtt értékeltük a megyei népi ellenőrzés munkáját is. Megállapítottuk, hogy a leglényegesebb társadalompolitikai alapértékelésben az ellenőrzési munka között azonosság és egybeesés tapasztalható. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenysége és a megyei ellenőrzés szervesen kapcsolódik a gyakorlati munkában is. A népi ellenőrzés a szocialista demokrácia intézményrendszerének erősítését szolgálja. E munkában a felelősséggel vállalt közéleti tevékenység kiszélesítése a legteljesebb mértékben jelen van — mint ahogyan az előttem felszólalók is elmondták. Hajdú-Bihar megyében hét-tizenegy fős bizottságok működésével 1700 népi ellenőr végzi munkáját a társadalmi megbízás alapján. A népi ellenőrzési bizottságok mellett változatlan létszám, függetlenített munkavállalókkal rendelkező irodák mű-