Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1525 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1526 ködnek 18 főállású és három részfoglalkozású dolgo­zóval. Az itt dolgozók döntő többsége magas szak­mai felkészültséggel és hosszú gyakorlati idővel rendelkezik, így munkájukat igen jó színvonalon látják el. Szűkebb hazámban, Hajdúböszörmény— Hajdúnánás városokban hét fős bizottság — egy elnök vezetésével — végzi munkáját. A két város közös bizottsága 200 fős népi ellenőrzési gárdával igyekszik feladatának megfelelni. Részt vesznek or­szágos és megyei témavizsgálatban, területközi, helyi vizsgálatokkal a kijelölt gazdaságpolitikai fel­adatok megvalósítását segítik elő. A népi ellenőrök jó kiválasztása, aktivitásuk hozzájárul az ellenőrzési numka hatékonyságához és a tömegkapcsolat szélesítéséhez. Nőtt a tekin­télye a népi ellenőrzési szerveknek — ahogyan azt a negyedszázados évforduló értékelésekor a poli­tikai, állami szervek megállapították. Hajdú-Bihar megyében és választókörzetemben is a párt-, állami és tömegszervezeteknek jó munkakapcsolata ala­kult ki a népi ellenőrzéssel. A lakosságnak bizalma van irántuk, amelyhez természetesen az aktív sze­mélyes munkakapcsolat is hozzájárul. Kapcsolódva Szakali elvtárs szóbeli előterjesz­téséhez a jelen időszakban észre kell vennünk, hogy a lakosság az eddigieknél érzékenyebben reagál minden olyan kérdésre, amely az élet körülmé­nyeit befolyásolja. Éppen ezért a helyenként fel­lelhető bizalmatlanság feloldása érdekében a köz­hangulat javítását szolgáló intézkedésekre, az egészségügyi ellátás szolgálatára vagy a környe­zetvédelem megtartására, árellenőrzésre, áruellá­tásra és -terítésre az eddigieknél jobban oda kell figyelni az állami intézmények felelős szervezetei­nek és vezetőinek is. Az ellenőrzésnek is még többet kell foglalkoznia az ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekkel, nagyobb éberséget kell tanúsítani. Űgy gon­dolom ez ma politikai és erkölcsi felelősségünk is. A Hajdú megyei népi ellenőrzés a változó kö­rülményekhez igazodva fejlesztette munkamódszer­rét, tervszerűen és szakszerűen látja el feladatát. Alaposabb előkészítéssel, a helyszíni ellenőrzések gyakorlatával, következetesebb realizálásokkal, va­lamint az intézkedések végrehajtásának utóellen­őrzésével hasznos munkát végeznek.] A népi ellenőr­zés elsősorban nem vétkeseket keres, hanem a hi­bák megszüntetésére, a munka színvonalának, a gazdálkodás konkrét eredményeinek növelésére tö­rekszik, javaslataik útján és a máshol már jól be­vált tapasztalatok elterjesztésével. Erről néhány példával kívánok szólni, és engedjék meg nekem, ha az előttem felszólalókat is ismétlem néhány vo­natkozásban. Az energiagazdálkodási intézkedések végrehaj­tásának vizsgálatakor nyolc szervnél 87 intézkedés megvalósítását kezdeményezték. A témakör utó­vizsgálata alkalmával ezek közül 85 intézkedés teljes, illetve részbeni megvalósítását állapították meg, és ezek hatásaként 5,3 millió forint megtaka­rítás volt felmérhető. Az eredmény 8,1 millió forin­tos ráfordítás mellett jelentkezett, és így a költsé­gek másfél év alatt térültek meg. Az egészségügyi intézmények integrációjának és működési rendjének hatását vizsgálta a megyei ellenőrzés. Széles körű felmérés alapján tettek ja­vaslatot a szervezeti fejlesztések és a gyógyító-meg­előző eljárás jobbítására. Felterjesztéssel éltek az or­vosi ügyeleti szolgálat műszaki hátterének korsze­rűsítésére, mely több településen hiány volt. Ja­vasolták: az orvosok és egészségügyi szakdolgozók ügyelet- és helyettesítési érdekeltségének rendezé­sét. Felhívták a figyelmet arra, hogy néhány kö­zépfokú városban az integráció fekvőbeteg-intózeti bázis nélkül nem felel meg a kívánalmaknak. Haj­dúnöszörményben ezt súlyosbítja a korszerűtlen épületrendszer vagy épület állaga, ami helyett szük­séges lenne megfelelő ellátást nyújtó létesítmények tervezése és megvalósítása. Az általános iskolai elhelyezés és szociális ellá­tás alakulásáról átfogó ellenőrzést végeztek helyi bizottságok bevonásával. A vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetésére a tanácsok ós intéz­mények a meglevő erőforrások hasznosításával meg­tették a szükséges intézkedéseket. A tankötelezett­ségi törvény végrehajtása javult, az általános isko­lai hálózat fejlesztésével a tantermi hiány mérséklő­dött. Az iskolaépítés alkalmazott technológiai mód­szerei különbözőek. Az építés átfutási ideje és a költsógfelhasználás igen eltérő, amelyet a vizsgálat feltárt. Van jó példánk is a megyében arra, hogy a beruházás költsége néhány millió forinttal csök­kent az iskolaépítés funkciójának sérelme nélkül. De van más példánk is. Az iskolahálózat fejlesz­tése állami beruházásként valósítható meg — a gazdaságosság, a színvonal és a funkcionális igénye között sok hiányosság húzódik meg. Ezért javas­lom, hogy a népi ellenőrzés közgazdasági ellenőrzést végezzen a fejlesztés megvalósításában, az állami pénzeszközök felhasználásának értékelésében. Tisztelt Országgyűlés! Szocialista társadalmi életünk tisztaságán való őrködés nemcsak a népi ellenőrzés feladata. Az élet minden területén a tör­vény szellemét megtartó magatartás támogatására, az állampolgári fegyelem erősítésére oda kell fi­gyelni. A társadalmi és gazdasági élet folyamatá­ban törekednünk kell a fejlődést gátló jelenségek megszüntetésére. A társadalmi tulajdon megkáro­sítói ellen szigorúbb felelősségrevonás szükséges. Közös feladatunk a szigorúbb gazdasági körülmé­nyekhez igazodva, s növekvő feladatainkhoz a rend, fegyelem megteremtése és megtartása. A népi ellenőrzésnek is még többet kell vál­lalni — ahogy erről Szakali elvtárs beszámolója is szólt. Az állami ellenőrzésnek és a gazdasági veze­tésnek is hatékonyabb intézkedést kell tenni a fe­gyelem helyreállításában, amelyet a társadalom elvár. Társadalmunk jó közérzetének megtartásá­hoz igazodva reálisan kell fogadni az ópítőmun­kánk hiányosságaival összefüggő kritikai észrevé­teleket. A javaslatok, tapasztalatok közreadása, amely a lakosság részéről érkezik, egyaránt jól hasznosulhat a településfejlesztésben, a környezet­védelemben és több más területen is. A mai gazdasági struktúra változása sokszínű. Különféle vállalkozási formák kialakulása van fo­lyamatban, ahogyan előttem már szóltak, míg több területen az elrendezés hiánya érződik. Mint min­den új gazdasági szervezeti formát és strukturális változást időben meg kell vizsgálni, hogy jó irány­ban halad-e vagy hol, mikor kell változtatni a meg­lévő szabályzaton. Ezt az állami vezetésnek is és az ellenőrzésnek is egyaránt vizsgálat tárgyává kell tenni. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóban is és a hozzászólásban is elhangzott, jelentős társadalmi tevékenység, komoly munka a népi ellenőrzés, ezért

Next

/
Thumbnails
Contents