Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1521 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1522 \ ben fokozódnak az ellenőrzéssel szemben tanúsított igények a gazdasági élet minden területén, a közvéleményben is. Konkrétan arra gondolok, hogy az új gazdasági szervezetek, állami és szövetkezeti vállalatokon belül és a magánszektor vállalkozásai, tevékenysége, jövedelmezősége a társadalom élénk érdeklődését váltotta ki, pozitív és negatív irányban egyaránt. A lakosság fogyasztási cikkek iránti keresletének jobb és magasabb szintű kielégítését szolgálja a magánkereskedők tevékenységének támogatása, fellendítése. Az új gazdasági szervezetekben és a magánkereskedelemben előforduló viszszásságok oly nagy mértékben irritálják az állampolgárokat - és ennek minden fórumon hangot is adnak —, hogy célszerűnek látszik e területek teljes körű, tárgyilagos vizsgálata. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ilyen irányú ellenőrzése tisztázná a félreértéseket, fényt derítene az esetleges hibákra, tárgyilagos választ adna a társadalom által felvetett kérdésekre. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámoló jelentése részletesen és önkritikusan értékeli az 1979 óta eltelt időszakban végzett munka eredményeit, a személyi feltételek hatását. Számomra legszimpatikusabb — a személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett pozitív változás mellett, mintegy ennek hatásaként — az ellenőrzési munkára jellemző számos új vonás. A népi ellenőrzés témaválasztása igazodik a VI. ötéves tervi feladatokhoz, segíti a gazdasági hatékonyság, a versenyképesség, a struktúrakorszerűsítés, valamint a gazdaságpoltikai feladatokkal összefüggő társadalompolitikai célok valóra váltását. Saját területünkön, Csongrád megyében is tapasztaltam, hogy a helyi párt- és állami szervek döntéseik meghozatalánál a népi ellenőrzés vizsgálatainak tapasztalatait is messzemenően figyelembe veszik. A népi ellenőrzés demokratikus jellegét erősíti a társadalmi és tömegszervezetekkel kialakított együttműködés, amelynek alapján újabb széles körű társadalmi hálózatot von be feladatainak megoldásába. A társadalmi aktívák az ellenőrzési munkában való részvételükkel egyrészt kilépnek a munkaviszony korlátaiból, bővülnek ismereteik, szélesedik látókörük, másrészt erősödik köztulajdonosi szemléletük, ami mindannyiunkat hozzásegít ahhoz, hogy az eddigieknél is jobban óvjuk és védjük népünk javait. Véleményem szerint a népi ellenőrzési tevékenység számos eredménye közül ki kell emelni ezt a szemléletformáló hatást. Az új vonások között rendkívül fontosnak tartom a népi ellenőrzés javaslatai szakszerűségének, megalapozottságának javulását. Csongrád megyei tapasztalataink szerint ennek oka az, hogy míg a korábbi években a vizsgált szervezeteknek javaslatot csak a népi ellenőrzési bizottság tehetett, néhány esztendeje a népi ellenőrök, a témához magas szinten értő szakemberek a vizsgálat menetében kialakítják javaslataikat, és az érdekeltek tudomására is hozzák, a szükséges intézkedések azonnali megtételére ösztönözve a vizsgált szervezetet. Ennek eredményeként a hiányosságok egy részét a vizsgálat menetében megszüntethetik. Ez a módszer erősíti a népi ellenőrzés segítő jellegét, növeli a bizalmat a vizsgált szervezetek dolgozóiban és vezetőiben, de a népi ellenőrök munkája is hatékonyabbá válik. A beszámoló önkritikusan állapítja meg azt, hogy a népi ellenőrzésben is megtalálható az egyoldalú hibakereső szemlélet, aminek feloldása erőfeszítéseket igényel. Ha ez a gyakorlat nem is tekinthető általánosnak, indokolt ez a megállapítás, mert ennek jelei még itt-ott felismerhetők. De úgy gondolom, hogy ez csak egyes népi ellenőrök megnyilvánulása — és ezt a problémát ennek megfelelően kell kezelni. Mindemellett meggyőződtem arról, hogy a népi ellenőrök jelentős többsége tárgyilagosan, a legjobb tudása szerint végzi munkáját. Legfontosabbnak munkájuk során a tárgyilagosságot, az objektív tények rögzítését tartják, javaslataikat a jobbító szándék vezérli. A vizsgálati megállapításaikat tartalmazó öszszefoglalóik az eredmények elismerése mellett sorolják fel a hibákat. Hogy nem mindenütt ezt látják a népi ellenőrökben, azt szemléletbeli elmaradásnak, de olykor presztízsféltésnek hiszem. Nem a népi ellenőrök, hanem a kijavítatlan hibák az okai annak, hogy sokszor negatív a vizsgálat összegzése, de még az utóvizsgálaté is. Véleményem szerint meggyorsítaná a hiányosságok felszámolását, ha gyakrabban kerülne sor konkrét intézkedésre, s nem többszöri vizsgálattal kellene kierőszakolni a végrehajtást. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünkben az egész társadalom érdeke : az eredmények értékelése mellett tárgyilagosan feltárni az előrehaladást gátló tényezőket és szorgalmazni a minél rövidebb időn belüli elhárításukat. Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunk közvéleménye elismeri és nagyra értékeli a népi ellenőrök tevékenységét, akik munkájuk mellett tesznek eleget a társadalmi, gazdasági céljaink megvalósítását segítő, nem mindig népszerű megbízatásnak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámoló jelentését reálisnak, tárgyilagosnak, munkájuk támogatását, segítését és megbecsülését nagyon fontos feladatnak tartom. A jelentést választókörzetem, valamint a Csongrád megyei képviselőtársaim nevében elfogadom, ós a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. ELNÖK: Czakó László képviselőtársunk felszólalása következik. CZAKÓ LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Jelentős eseménynek tartom, hogy az országgyűlés önálló napirendként tárgyalja meg a népi ellenőrzés tevékenységét és továbbfejlesztésének feladatait. A népi ellenőrzés az állami ellenőrzés szerves része, de egyben a szocialista demokrácia fontos intézménye, mivel az egyre növekvő feladatokat csekély függetlenített létszámmal, a társadalom minden rétegét képviselő, jól felkészült, lelkiismeretes, a közösség ügyét szívesen szolgáló társadalmi munkásokkal látja el. Ezért a népi ellenőrzés továbbfejlesztése minden szinten a dolgozóknak a közügyek intézésébe történő egyre szélesebb körű bevonását, egyben a szocialista demokrácia fejlesztését is jelenti. Szolnok megyében a népi ellenőrzési bizottságok működése — a központi és a megyei szervek értékelése alapján — alapvetően megfelelt a tör-