Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1511 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1512 kérdéssé nagyítása. Nem akarjuk mi az ellenőrzésnek a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatását túlértékelni, mégis arra azért gondolunk, hogy az ellenőrzés képes időben jelezni a kitűzött céloktól való eltérést, és így hozzásegítheti az irányítást a pályák kiigazításához, a közfigyelem felkeltéséhez és erejének igénybevételéhez. Es ez már önmaga is nagy fát mozdíthat meg. Arra is rá kell ébrednünk, hogy a népi ellenőrzésnek ma már nemcsak saját fejlődésében, hanem kapcsolataiban és együttműködésében is mérnie kell haladását. Ezzel is erősítheti társadalmi alapjait. Tisztelt Képviselőtársaim! A népi ellenőrzési munka helyes értelmezéséhez hozzátartozik a területi ellenőrzés értékelése is. Űgy tetszik, hogy itt a népi ellenőrzés erősebb támasza a képviseleti testületi munkának, mint a központban. Főként a párt és tanácstestületek, de végrehajtó bizottságaik is látják ennek hasznát, valamint az ellenőrzés is, hiszen a testületi munka itt mindig is segédkezett az ellenőrzés társadalmi hasznosításában, a közvélemény formálásában. Megyei szinten sem árt azonban a társadalmi intézményrendszer szerteágazó ellenőrző működését még jobban egybehangolni és kivált tapasztalásait kölcsönösen értékesíteni. Miről érdemes itt még szót ejteni? Két felismerésről legalább. Az egyik: mindinkább biztató fejlődést mutat a fontosabb döntések előtti társadalmi viták szervezése. Minden bizonnyal éppen a népi ellenőrzés segíthetne abban, hogy a megyei testületi döntések végrehajtásáról is, a törekvések érvényesüléséről és lakossági megítéléséről is társadalmi méretű visszajelzést kapjunk. A másik tanulságról már nyomatékosan kell szólni, hiszen a központi és a területi ellenőrzés összehangja csak lassan javul, és egyenetlenségei még szembetűnőek. A néhol tapasztalható előrehaladás ellenére még nem mindenik minisztérium és főhatóság látja ennek kölcsönös hasznosságát és fontosságát. Mindenesetre ezt jelzik a megyéknek küldött nagy színvonalkülönbséget mutató ellenőrzési programok és útmutatók. A kormány nemcsak azzal segíthetné a központi és a területi ellenőrzés összehangoltságának javítását, hogy időnként „rádörrent" a kevésbé igyekvőkre, hanem talán azzal is, hogy külön megbízatásokat adhatna a megyéknek. Ugyanis új utat nyithatna a területi ellenőrzésben, ha a kormány külön feladatul adná egy-egy megyei tanácsnak vagy végrehajtó bizottságának azt, hogy a népi ellenőrzés közreműködésével tekintse át a megye vagy éppen az ország egészét érintő valamelyik kormányszintű döntés területi végrehajtását. Tisztelt Országgyűlés! A mi ellenőrzési rendszerünknek egyidejűleg és egyenrangúan kell a hatalmat és a szocialista demokráciát kifejeznie, szolgálnia, erősítenie. Ez komoly követelmény. Nem véletlen tehát, hogy a kormány a próbát állt népi ellenőrzés megújítására, korszerűsítésére készül. Bizottságunk egyetért ezzel a törekvéssel és reméli, hogy észrevételeivel hasznára lehet az előkészítő munkának. A terv- és költségvetési bizottság javasolja az országgyűlésnek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámoló jelentésének elfogadását (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz 11 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Kovács Istvánná képviselőtársunk felszólalása következik. KOVÁCS ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámoló jelentéséhez következőkben kívánok szólni. Mint fizikai munkás először arról szólnék, hogy környezetemben a munkások hogyan ítélik meg a népi ellenőrzés tevékenységét. Választókerületemben, azon túl Pest megyében azt tapasztaltam, hogy nagy bizalommal vannak a népi ellenőrzés iránt, igényli azonban a lakosság a több információt és a szélesebb körű tájékoztatást a népi ellenőrzés végzett munkájáról. Elsősorban az élőszóban való tájékoztatást tartják kevésnek. Mivel a televízió és a sajtó útján tájékozódnak és jutnak csak információhoz egy-egy kivizsgált dologról, ezt keveslik, nem tartják kielégítőnek. Pest megyében öt év átlagában 200—220 közérdekű bejelentést tett a lakosság, a magánpanaszosok száma 100—110 volt, ugyancsak öt év átlagában. 1983-ban megnövekedett a közérdekű bejelentések száma éppúgy, mint a magánpanaszosoké. Megítélésem szerint ez is a bizalom jele a lakosság részéről. Ezért nagyrészt vállalnak időszerű társadalompolitikai, gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában, amit a sok társadalmi munka is igazol. Megyénkben mintegy 1200 fő vett részt e területen társadalmi munkában. Jól fogadja a lakosság, hogy munkásgyűléseken, falugyűléseken számot adnak egy-egy vizsgálat tapasztalatairól és az előttünk álló feladatokról. Az elmúlt évben Pest megyében 15 helyen hangzott el ehhez hasonló tájékoztatás. Ez nem sok egy ilyen nagy megyében, de ismereteim szerint másutt még ennyi sem volt. Megyénkben is az elmúlt időszakban a népi ellenőrzés és a társadalmi szervek között a kapcsolatok erősödtek és ez nagyon növelte a közös munka eredményeit. Egy-egy témavizsgálat megállapításait a politikai és társadalmi szervek is megismerik és ennek alapján munkájuk során hasznosítani tudják. Az egyre nehezebb és bonyolultabb társadalmi és gazdasági körülmények között szükségesnek tartom a kapcsolatok és az együttműködés további javítását. Napjainkban megindult a közigazgatás fejlettebb formájának szervezése. A népi ellenőrzés szervezetét is ehhez megfelelően szükséges igazítani. Igen fontosnak tartom, hogy a népi ellenőrzés az új viszonyok között is megőrizze, sőt fokozni tudja rugalmasságát. A fenti munkálatok elvégzéséhez szükség van a jelenleginél jobb feltételek biztosítására, illetve egyes területeken kisebb kiigazításokra is. Például Pest megyében is működnek olyan bizottságok, ahol függetlenített ember nem dolgozik, csak társadalmi munkás. Ezt nem tartom kielégítőnek. Felvetődik a kérdés, hogy ezeken a területeken ki vállalja a népi ellenőrök munkájának megszervezését, összehangolását, a feltétlenül szükséges ad-