Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1481 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1482 így a szabályozók különbözősége miatt a felosztható nyereség a jelenlegi összeg két és félszeresére növekedik. A hatékonyság növelésének ilyen adminisztratív megoldása azt mutatja, hogy a szabályozók nem hatnak egyformán a vállalatokra, mert a termelési lánc szétdarabolásával, az alapanyag-termelés súlyos feladatának leválasztásával, viszonylag alacsony eszközértékkel hamis előnyökhöz lehet jutni. Tehát a feladatot nem a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek alkalmazásával, hanem a szabályozók közötti manőverezési lehetőségek keresésével próbálták megoldani. Űgy érzem, az említett példa egyben bizonyíték arra is, hogy a korszerű üzem- és munkaszervezés területén nemcsak a vállalatoknak van még tennivalója, hanem az erre szakosodott vállalatoknak is fel kell nőniük az előttük álló feladatok helyes értelmezése és sikeres végrehajtása érdekében. Ezen tevékenység javításának halaszthatatlan szükségességét igazolja, hogy jelentős veszteségcsökkentést, illetve felbecsülhetetlen újabb erőforrást lehet nyerni az előre átgondolt szervezési és technológiai változtatásokkal, az ezeknek megfelelő formák kialakításával és a munkafegyelem megszigorításával. A szervezéstudományi tanulmányok a tapasztalatokkal egybehangzóan 10—30 százalékos tartalékot jeleznek, amely a szervezettség javításával, a fegyelem erősítésével felszabadítható. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló néhány gondolatát emeltem csak ki az idő korlátozottságára való tekintettel. A beszámolóban rögzítettekkel és a szóbeli kiegészítéssel egyetértek, biztosra veszem, hogy realitásainál és aktualitásainál fogva hozzájárul az általam fontosnak ítélt feladat eléréséhez, az iparban dolgozók presztízsének növeléséhez, ezért az írásos beszámolót és a szóbeli kiegészítést elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bíró Miklós képviselőtársunk. BÍRÓ MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Nehéz helyzetben van az a képviselő, aki ilyen tartalmas vita után a vége felé szól. Azért vállalom az ismétlés felelősségét, mert lényegesnek érzem azt, amit el kívánok mondani, és talán nem haszontalan ismételni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év július 6-án tárgyalta a magyar ipar történetét, jelenlegi helyzetét, és meghatározta az iparpolitika legfontosabb irányait, a társadalmi és a politikai szervek feladatait az iparpolitikai célok megvalósításában. A mostani országgyűlésen a miniszter elvtárs alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor számot ad az ipar elért eredményeiről, gondjairól és feladatairól. A téma időszerűségét bizonyítja, hogy a közvélemény élénken foglalkozik az ipar helyzetével. Tájékoztatásunk hiányossága, hogy az elért eredmények mellett a hibák és a hiányosságok indoklás nélkül néha túlsúlyban jelennek meg információként. Mi, akik az iparban dolgozunk, joggal érezzük, hogy védenünk kell a munkánk becsületét, tőlünk függő hibák kijavításával és hasznosítható javaslatokkal. A közvélemény az elé nem tárt jó és követendő példák hiányában nem tudja különválasztani azokat a térségeket, vállalatokat, üzemeket, amelyek a nehezedő gazdasági feltételek, a megnövekedett követelmények között is az elvárásoknak megfelelően átlag felett teljesítenek. Ugyancsak tájékoztatási gondként jelentkezik, hogy az ipar egyes ágazatainak fejlesztése érdekében hozott korábbi döntéseket az előre nem látható külső körülmények megváltozása miatt ma helytelennek ítélik meg. A magyar ipar felszabadulás utáni történelmének — véleményem szerint — egyik legjobb döntése és ezáltal legjelentősebb eredménye volt az ipar területi elhelyezkedésének arányosabbá tétele. Még akkor is, ha ez napjainkban újabb gondokat és problémákat vet fel, de újabb lehetőségeket is teremt. Tisztelt Országgyűlés! Jóleső érzéssel olvastam a beszámolóban az ipartelepítés során SzabolcsSzatmár megyében elért eredményeket. A beszámolót, amely nem törekedhetett teljességre, hadd egészítsem ki néhány adattal. A VI. ötéves terv eltelt időszakában, 1981— 1982-ben az országos átlagot és a tervet meghaladóan a termelés 22 százalékkal növekedett, 1983-ban a növekedés üteme várhatóan szerényebb, 3—4 százalékos lesz. Minden reményünk megvan arra, hogy a megyei pártértekezleten meghatározott feladatokat a tervciklus végére teljesítjük. Az ország egy főre eső ipari termelésének 98 százalékát érjük el, míg az egy foglalkoztatottra jutó állóeszköz-érték 41 százalékkal kevesebb, mint az országos átlag. 1983-ban várhatóan a megye ipari termelésének 30,7 százaléka kerül exportra, amiből 52,6 százalék nem szocialista piacon kerül értékesítésre. Az elmúlt időszakban az iparpolitika ós az azt szolgáló központi szabályozók a megye ipari fejlesztését, az ipartelepítést elősegítették. Az arányos fejlesztéshez pedig hozzájárult az, hogy a megyei tanács 1974-ben meghatározta az ipar távlati fejlesztési koncepcióját, amelyet 1979-ben a megváltozott körülmények figyelembevételével kiegészített. Az ipar extenzív fejlesztése a megyénkben lényegében az V. ötéves tervidőszakkal lezárult. A VI. ötéves terv eltelt időszaka alatt az iparban foglalkoztatottak létszáma már fél százalékkal csökkent, és az intenzív fejlődés szakasza erőteljesebben bontakozott ki. Gond, hogy a területfejlesztési alapkonstrukció megváltozása az V. ötéves terv kezdetekor lecsökkentette az" iparfejlesztés helyi eszközeit és ezzel együtt az extenzív fejlődési szakasz végén nem sikerült a megye minden körzetében olyan ipartelepítést megvalósítani, amely a lakosság kellő színvonalú foglalkoztatását eredményezte volna. A megye iparának sajátossága, hogy az üzemek 70 százaléka gyáregység, nagyrészt budapesti központtal. Az a véleményem, hogy a gyáregységek extenzív fejlődésének lezárulása után főleg a jelenlegi időszakban megtorpanás van. Jelentős problémát okoz az ipartelepítésben részt vett vállalatoknak, hogy a vállalati eredményből az elvonás lényegesen több, mint a hitelfelvétel időszakában. Olyan minimális fejlesztési alap marad, amivel még a termelőeszközök szintentartását sem tudják megoldani.