Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-22

1467 Az Országgyűlés 22. ülése, 1, kifejteni a külfejtéses bányászkodásnak, csupán az ipari téma kapcsán ismertetni szeretném tevékenységünket és további lehetőségeinket. Az elmúlt évtizedekben a világban zajló energiaelosztási válság, az olaj árának minden képzeletet felülmúló emelkedése arra kenyszerített bennünket is, hogy az energiával való ésszerű gazdálkodást, a takarékosságot egyik legfontosabb feladatunknak tekintsük. Ennek része, hogy az energiatermelést az olcsóbban felhasználható energiahordozók felhasználása felé toljuk el és elsősorban hazai energiaforrásokat vegyünk igénybe. A hazai kőolajtermelés szinten tartása mellett a széntermelés növelésével látjuk erre a lehetőséget. örvendetes, hogy a széntermelés aránya növekedett, és már 1982-ben elérte az 1985-re előirányzott 26 millió tonnát. Ez nyújtott alapot ahhoz, hogy a szénbányászat a fogyasztók igényeit alapvetően kielégíti. Ha részletesebben vizsgáljuk a széntermelés struktúráját, az állapítható meg, hogy 1970-hez képest a barnaszén és a feketeszén termelése csökkent, ugyanakkor a lignittermelés dinamikusan fejlődött. 1970-ben a kitermelt lignit mennyisége 4,7 millió tonna volt, és ez 1982-ben 8,3 millió tonnára emelkedett. A termelés ilyen arányú növekedését Heves megyében a Mátraaljai Szénbányák ecsédi, majd később a visontai Thorez külfejtés biztosította. Visontán 1982-ben már 7 millió 369 ezer tonna lignitet termeltünk, ami a teljes szénbányászat termelésének mintegy 28 százaléka. A visontai Thorez külfejtés, amely kiemelt állami beruházásként létesült, 1969-ben kezdte meg a termelést, és egyenletes növekedéssel érte el 1982. évi teljesítményét. Mint célbánya, kielégítette a Gagarin Hőerőmű lignit-tüzelőanyag igényét. Az erőmű és külfejtés tudatos centralizált telepítése, továbbá a külfejtés jellegéből adódó tömegtermelés nyújt biztosítékot arra, hogy Magyarországon ma a bányaerőmű komplexum termeli a legolcsóbban a villamos energiát. Egy kilowattóra előállítási költsége 1982-ben 90—91 fillér volt. Ez önmagában feljogosíthat arra, hogy megállapítsuk: a külfejtés és erőmű ilyen létesítésére hozott kormányzati döntés helyes volt. Az üzem 100 százalékosan gépesített, a teljesítmény meghaladja a tíz tonna/műszak értéket és igen magas a folytonos munkarendben dolgozó, nagy értékű termelőberendezések kihasználtsági foka. A lignittermelést előkészítő letakarítási munkák során évente 50—55 millió köbméter földet I kell megmozgatni, és ezt is figyelembe véve, a tonna/műszak teljesítménymutató 1982-ben 83,64 volt. A teljesítmény mutatószámainak értékelésénél számításba kell venni azt a tényt, hogy a magyarországi egyetlen nagy külfejtés üzemeltetésére és kiszolgálására a Mátraaljai Szénbányák Vállalatnak kellett berendezkednie. Gyermekkoromban én Gyöngyösön olyan területen nőttem fel, ahol rendkívül sok szőlősgazda volt, és amikor kérdezték tőlük, hogy miért nem mennek bányába dolgozni, miért kínlódnak azzal az egy-két hold szőlővel, akkor úgy nyüatkoztak, hogy ők akkor mennek bányába, amikor azon ablak lesz. Elvtársak! A mi bányánkban van ablak. Meglehetősen nagy és meglehetősen rosszul van szigetelve. Azért nálunk az üzemben meg kell küzdeni az időjárás viszontagságaival, a csapadék, a nagy me3. október 20-án, csütörtökön 1468 leg és a téli hideg időszakok nehezítik a bányászok munkáját, növelik a gépek igénybevételét, és elmondhatjuk, hogy a külfejtés is a mélyművelés mellett kemény helytállást, egész embert igénylő bányászfeladat. E nehézségek ellenére a balesetek gyakorisági mutatója egynegyede a mélyművelésű bányászaténak. Jóllehet nálunk nincs metán, tehát nálunk ilyen veszély nem forog fent, viszont van 6000 kV, ami legalább olyan veszély, mint a metán, ennek ellenére egynegyed a baleseti mutatónk. A gazdaságos energiatermelés a jövőben is alapvető céljaink közt szerepel, ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország ma ismert szénvagyonának mintegy 60 százaléka lignit, és ebből 2,5 milliárd tonna külfejtéssel gazdaságosan kitermelhető a mai technikai színvonalon. Úgy gondolom, hogy a további tervek kialakításánál ezt a körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni, külfejtés létesítéséhez vannak megkutatott területek, egy éven belül akár egymillió tonna/év kapacitású, úgynevezett peremkülfejtést lehetne megnyitni alacsony fajlagos beruházási költséggel. Említést kell tennem arról is, hogy a lignit lakossági felhasználására is lehetőség van. Lezárultak a kötőanyag nélküli lignit-brikettgyártás kísérletei, bebizonyosodott, hogy a magyarországi lignitből jó minőségű brikett gyártható. A kísérleteink alapján néhány ezer tonnát Bulgáriában le is gyártottak számunkra, és 3500—4000 kalóriás brikettet tudunk ebből a lignitből, illetve lignitporból előállítani. Úgy érzem, hogy ennek is van jövője. A lignit továbbá felhasználható mezőgazdasági célokra is. Már folynak előkészületek, megbeszélések arra vonatkozóan, hogy a lignitnek és a műtrágyának meghatározott arányú keverékéből hogyan állítsanak elő mezőgazdasági területek javítására alkalmas talajjavító anyagot. A lignitpor önmagában is alkalmas egyes talajok javítására, erre is vannak befejezett kísérleteink. Az erőműben eltüzelt lignit pernyéjéből korszerű, igen jó hőszigetelő-képességű építőanyag állítható elő, ós Visontán már folyamatban van az erőmű pernyéjének hasznosítására gázbetongyár építése. Mint látjuk a lignit energiaellátási célokra, háztartási és mezőgazdasági célokra egyaránt alkalmazható, és az alkalmazás valamennyi esetben gazdaságos. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy megvalósítható a lignit komplex hasznosítása. Szólnom kell továbbá a külfejtéses bányászkodás kapcsán az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatáról is. A külfejtésnek velejárója, hogy átmenetileg mezőgazdasági területeket vesz igénybe. Szeretném hangsúlyozni, hogy átmenetileg. Mind a bányatörvény, mind a földtörvény előírásokat tartalmaz, hogy a bányászati igénybevételt követően a földterületeket mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá kell tenni. Tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést arról is, hogy a visontai külfejtésben sikerült teljesíteni az ide vonatkozó törvények előírásait. A földvagyon, az értékes energiahordozók kibányászása és népgazdasági hasznosítása után újra mezőgazdasági művelésbe vonható. A Visontán kidolgozott rekultivációs eljárás biztosítja, hogy a területrendezést jelentő technikai rekultiváció befejezése után egy év múlva már zöld terület állítható elő, és a következő években mezőgazdasági termelésre is lehetőség van. Tényadatok igazolják, hogy rekultivált területeken a terméshozamok nem rosszab-