Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-22

1467 Az Országgyűlés 22. ülése, 1, kifejteni a külfejtéses bányászkodásnak, csupán az ipari téma kapcsán ismertetni szeretném tevékeny­ségünket és további lehetőségeinket. Az elmúlt évtizedekben a világban zajló ener­giaelosztási válság, az olaj árának minden képzele­tet felülmúló emelkedése arra kenyszerített bennün­ket is, hogy az energiával való ésszerű gazdálko­dást, a takarékosságot egyik legfontosabb felada­tunknak tekintsük. Ennek része, hogy az energia­termelést az olcsóbban felhasználható energiahor­dozók felhasználása felé toljuk el és elsősorban ha­zai energiaforrásokat vegyünk igénybe. A hazai kőolajtermelés szinten tartása mellett a széntermelés növelésével látjuk erre a lehetőséget. örvendetes, hogy a széntermelés aránya növeke­dett, és már 1982-ben elérte az 1985-re előirányzott 26 millió tonnát. Ez nyújtott alapot ahhoz, hogy a szénbányászat a fogyasztók igényeit alapvetően kielégíti. Ha részletesebben vizsgáljuk a széntermelés struktúráját, az állapítható meg, hogy 1970-hez ké­pest a barnaszén és a feketeszén termelése csökkent, ugyanakkor a lignittermelés dinamikusan fejlődött. 1970-ben a kitermelt lignit mennyisége 4,7 millió tonna volt, és ez 1982-ben 8,3 millió tonnára emel­kedett. A termelés ilyen arányú növekedését Heves megyében a Mátraaljai Szénbányák ecsédi, majd később a visontai Thorez külfejtés biztosította. Visontán 1982-ben már 7 millió 369 ezer tonna ligni­tet termeltünk, ami a teljes szénbányászat termelésé­nek mintegy 28 százaléka. A visontai Thorez külfejtés, amely kiemelt ál­lami beruházásként létesült, 1969-ben kezdte meg a termelést, és egyenletes növekedéssel érte el 1982. évi teljesítményét. Mint célbánya, kielégítette a Ga­garin Hőerőmű lignit-tüzelőanyag igényét. Az erő­mű és külfejtés tudatos centralizált telepítése, to­vábbá a külfejtés jellegéből adódó tömegtermelés nyújt biztosítékot arra, hogy Magyarországon ma a bányaerőmű komplexum termeli a legolcsóbban a villamos energiát. Egy kilowattóra előállítási költ­sége 1982-ben 90—91 fillér volt. Ez önmagában fel­jogosíthat arra, hogy megállapítsuk: a külfejtés és erőmű ilyen létesítésére hozott kormányzati döntés helyes volt. Az üzem 100 százalékosan gépesített, a teljesítmény meghaladja a tíz tonna/műszak ér­téket és igen magas a folytonos munkarendben dol­gozó, nagy értékű termelőberendezések kihasznált­sági foka. A lignittermelést előkészítő letakarítási munkák során évente 50—55 millió köbméter földet I kell megmozgatni, és ezt is figyelembe véve, a ton­na/műszak teljesítménymutató 1982-ben 83,64 volt. A teljesítmény mutatószámainak értékelésé­nél számításba kell venni azt a tényt, hogy a ma­gyarországi egyetlen nagy külfejtés üzemeltetésére és kiszolgálására a Mátraaljai Szénbányák Válla­latnak kellett berendezkednie. Gyermekkoromban én Gyöngyösön olyan terü­leten nőttem fel, ahol rendkívül sok szőlősgazda volt, és amikor kérdezték tőlük, hogy miért nem mennek bányába dolgozni, miért kínlódnak azzal az egy-két hold szőlővel, akkor úgy nyüatkoztak, hogy ők akkor mennek bányába, amikor azon ablak lesz. Elvtársak! A mi bányánkban van ablak. Meg­lehetősen nagy és meglehetősen rosszul van szige­telve. Azért nálunk az üzemben meg kell küzdeni az időjárás viszontagságaival, a csapadék, a nagy me­3. október 20-án, csütörtökön 1468 leg és a téli hideg időszakok nehezítik a bányászok munkáját, növelik a gépek igénybevételét, és el­mondhatjuk, hogy a külfejtés is a mélyművelés mellett kemény helytállást, egész embert igénylő bányászfeladat. E nehézségek ellenére a balesetek gyakorisági mutatója egynegyede a mélyművelésű bányászaténak. Jóllehet nálunk nincs metán, tehát nálunk ilyen veszély nem forog fent, viszont van 6000 kV, ami legalább olyan veszély, mint a metán, ennek ellenére egynegyed a baleseti mutatónk. A gazdaságos energiatermelés a jövőben is alapvető céljaink közt szerepel, ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország ma ismert szénvagyonának mintegy 60 százaléka lig­nit, és ebből 2,5 milliárd tonna külfejtéssel gazda­ságosan kitermelhető a mai technikai színvonalon. Úgy gondolom, hogy a további tervek kialakításá­nál ezt a körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni, külfejtés létesítéséhez vannak megkutatott területek, egy éven belül akár egymillió tonna/év kapacitású, úgynevezett peremkülfejtést lehetne megnyitni alacsony fajlagos beruházási költséggel. Említést kell tennem arról is, hogy a lignit la­kossági felhasználására is lehetőség van. Lezárultak a kötőanyag nélküli lignit-brikettgyártás kísérletei, bebizonyosodott, hogy a magyarországi lignitből jó minőségű brikett gyártható. A kísérleteink alap­ján néhány ezer tonnát Bulgáriában le is gyártottak számunkra, és 3500—4000 kalóriás brikettet tudunk ebből a lignitből, illetve lignitporból előállítani. Úgy érzem, hogy ennek is van jövője. A lignit továbbá felhasználható mezőgazdasági célokra is. Már folynak előkészületek, megbeszélések arra vonatkozóan, hogy a lignitnek és a műtrágyá­nak meghatározott arányú keverékéből hogyan ál­lítsanak elő mezőgazdasági területek javítására al­kalmas talajjavító anyagot. A lignitpor önmagában is alkalmas egyes talajok javítására, erre is vannak befejezett kísérleteink. Az erőműben eltüzelt lignit pernyéjéből korszerű, igen jó hőszigetelő-képességű építőanyag állítható elő, ós Visontán már folya­matban van az erőmű pernyéjének hasznosítására gázbetongyár építése. Mint látjuk a lignit energiaellátási célokra, ház­tartási és mezőgazdasági célokra egyaránt alkal­mazható, és az alkalmazás valamennyi esetben gaz­daságos. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy megvalósítható a lignit komplex hasznosítása. Szólnom kell továbbá a külfejtéses bányászko­dás kapcsán az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatá­ról is. A külfejtésnek velejárója, hogy átmenetileg mezőgazdasági területeket vesz igénybe. Szeretném hangsúlyozni, hogy átmenetileg. Mind a bányatör­vény, mind a földtörvény előírásokat tartalmaz, hogy a bányászati igénybevételt követően a föld­területeket mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá kell tenni. Tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést arról is, hogy a visontai külfejtésben sikerült teljesí­teni az ide vonatkozó törvények előírásait. A föld­vagyon, az értékes energiahordozók kibányászása és népgazdasági hasznosítása után újra mezőgaz­dasági művelésbe vonható. A Visontán kidolgozott rekultivációs eljárás biztosítja, hogy a területren­dezést jelentő technikai rekultiváció befejezése után egy év múlva már zöld terület állítható elő, és a következő években mezőgazdasági termelésre is lehetőség van. Tényadatok igazolják, hogy rekul­tivált területeken a terméshozamok nem rosszab-

Next

/
Thumbnails
Contents