Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-19

983. március 24-én, csütörtökön 1192 1191 Az országgyűlés 19. ülése, li A Legfelsőbb Bíróság előtti eljárás során je­lentős a szerepe a törvényes funkciójukat ellá­tó ügyészeknek és védőknek, akik indítvá­nyaikkal elősegítik a törvényes döntések hoza­talát. Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgárok egymás közötti jogvitái, vagyoni, családjogi és egyéb perei viszonylag sok embert érintenek, hiszen a beszámolási időszakban az ilyen perek száma az országban évi átlagban 150 ezer volt. Ha ehhez hozzászámítjuk az egyéb eljárásokat, mint például hagyatéki, végrehajtási eljárást, akkor ez a szám 150—200 ezer üggyel emelke­dik. Ha pedig az érintettek oldaláról tekintjük, akkor ez a szám többszöröződik, hiszen egy el­járásban legalább két személy vesz részt. Va­jon, ma is áll reánk, amit az 1700-as évek vé­gén Bessenyei György Bihar vármegye akkori táblabírája mondott: „A széles világnak min­den nemzetségei között annyi per sehol sem találtatik, mint Magyarországon." — Azt hi­szem, ma már nem áll reánk ez a mondás. Hi­szen tízezer állampolgárra számítva nem több a jogvita, a per nálunk, mint más országokban, akár szocialista, akár európai nem szocialista országgal történik az összehasonlítás. A modern élet, új jogintézmények néha a jogi szabályok gyors változása szükségképpen konfliktusokat okoz. Elég utalni a környezetvédelmi problé­mákra, a sok baleseti kárra, az ingatlannyilván­tartás változtatására, a tartós használati tár­gyak, például a gépkocsik megélénkült forgal­mazására, a kisvállalkozások új problémáira, és így tovább. A jog funkciójához tartozik a konfliktusokat feloldó szerepe, és ez jórészt a bírósági eljárá­sokban valósul meg. A bíróságokhoz fordulás tehát többségében érthető és nemegyszer a la­kosságnak a törvényességet megkövetelő helyes jogi nézeteiből, a bíróságok iránti bizalomból származik. Egyes perfajták azonban indokolat­lanul szaporodnak, és egyes percsoportokban káros törekvések is jelentkeznek. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk, és ezzel kapcsolatban az életszínvonal alakulása a szemé­lyi tulajdon gyarapodásához vezetett. Ez a ked­vező folyamat azzal is jár, hogy szaporodnak a személyi tulajdonban levő vagyontárgyakkal kapcsolatos jogviták. Országszerte például széles körben folyik a családi házak, öröklakások, hét­végi házak építése, meglevők bővítése, felújítása. Ez nemcsak az építkezésekkel kapcsolatos vállal­kozási szerződésből eredő jogviták forrása, ugyanis elég sok a kivitelezési mulasztás és hiba, hanem forrása a szomszédok közötti tulajdoni és birtokháborítási vitáknak is. Az emberek egy ré­sze rendkívül szívósan, perek árán is védi nem­csak valódi, hanem vélt érdekeit is. A szomszé­dok vitáiban előfordul, hogy nem a tényleges ér­dek, hanem a haragos indulat az, amely a pert valóban mozgatja. Az állampolgárok szerződéseiben esetenként tapasztalható a felelőtlen, könnyelmű kötelezett­ségvállalás, illetőleg a kötelezettségek alóli indo­kolatlan szabadulni akarás, néha a rosszhiszemű eljárás, az alaptalan előnyök szerzésére törekvés. Egyes perfajták forrása pedig az állampolgári fegyelmezetlenség. A Legfelsőbb Bíróság olyan gyakorlat kialakítására törekedett, amely haté­kony védelemben részesíti a valóban jogos érde­keket. A család fontos társadalmi funkciót tölt be, zavarai, konfliktusai a társadalomra károsak. A családjogi ítélkezés, a konkrét családi viták inté­zésén túlmenően akkor tölti be célját, ha a csa­lád védelmét, és ezen belül a magáról gondos­kodni nem tudó, védelemre szoruló gyermek ér­dekeit is szolgálja. Természetesen a jogi eszközök lehetőségei éppen ezen a területen korlátozottak. Mégis, a családjogi perekben igen széles az a terület, ahol a jog konfliktusfeloldó és tudatformáló hatása érvényesülhet. Általános törekvésünk az, hogy a bíróság a vitatott kérdéseket életszerűen ren­dezze, minden méltánytalanságot kiküszöböljön és a jogvitákat véglegesen lezárja. A társadalmi viszonyokban beállott változá­sokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság szüksé­gesnek tartotta a múlt évben a gyermekelhelye­zés kérdéséről új irányelv kiadását. Az irányelv a gyermek érdekei, mint alapvető szempont mel­lett kiemeli, hogy a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, aki a nagyobb felelősséget tanú­sította a házasságban a gyermeknevelésben, gon­dozásában, ellátásában. Az irányelv fokozott kö­vetelményeket állít fel a szülőknek a gyermek iránti felelőssége tekintetében. Két olyan területet szükséges kiemelnem a tisztelt országgyűlés előtt, melyben az egyén és a közérdek összhangjának követelménye nálunk nyilvánvaló kell legyen. Társadalmi érdek is, hogy az állampolgárok a pénzükért jó minőségű árut kapjanak. A fo­gyasztók érdekeinek védelme a bíróságnak is fel­adata. A Legfelsőbb Bíróság ezért országosan olyan ítélkezési gyakorlatot igyekezett kialakíta­ni, amely a jogos fogyasztói érdekeket hatékony védelemben részesíti, ez egyben a termékek mi­nőségének a védelmét is szolgálja. Ezt a célt szol­gálta a múlt évben hozott elvi döntésünk. Az ipa­ri, műszaki fejlődés szempontjából rendkívül nagy jelentőségük van a szellemi alkotásoknak. Nyilvánvalóak azok az érdekek, amelyek a talál­mányok és újítások tényleges hasznosításához fűződnek, illetőleg anyagilag megfelelően értéke­lik a gazdasági, műszaki fejlődést szolgáló, alko­tó, fejlesztő tevékenységet. Ezek jelentkeznek a szabadalmi és újítási ügyekben. Több iránymu­tató állásfoglalás biztosítja ezen a területen az egységes jogalkalmazást. A perekkel kapcsolatban kell megemlítenem, hogy nálunk a bíróság előtti eljárások időtarta­ma nemzetközi összehasonlításban is rövidebb, mint más országokban. Mindemellett az utóbbi években tapasztalható egyes pereknek, az eljá­rások egy részének lelassulása, elhúzódása, ami egyes ügyek bonyolultságával sem magyarázha­tó. Márpedig ez a késedelem csökkenti az eljá­rások hatékonyságát, kedvezőtlen hatású az érin­tettekre és törvényességi szempontból is kifogá­solható. Ezért bíróságainkkal együtt mindent meg kell tennünk, hogy az eljárások időszerűsé­gét biztosítsuk. Tisztelt Országgyűlés! A Legfelsőbb Bíró­ságnak fontos szerepe, hogy a gazdálkodó szer­vezetek a vállalatok és szövetkezetek jogvitáiban

Next

/
Thumbnails
Contents