Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-19

1193 Az országgyűlés 19. ülése, 2í érvényesítse a gazdaságpolitikánknak megfelelő, a jogszabályokban és az Elnöki Tanács határoza­tában kifejezett jogpolitikai elveket. A gazdálkodó szervezetek közötti szerződé­sek gazdaságszervező szerepe csökken, ha egyes gazdálkodó szervezetek forgalmuk jelentős há­nyadát tartósan, szerződésen kívüli útra terelik. A szerződéskötés elmulasztása mögött nemcsak a szállítók gazdasági erőfölénye húzódhat meg, en­nek az is oka lehet, hogy a vállalatok a változó gazdasági viszonyok között a szabályozók moz­gása, az árak mobilitása mellett gyakran nem is képesek különösen hosszabb távra a szerződés valamennyi lényeges feltételét olyan szabatosan meghatározni, ahogyan azt a bírósági gyakorlat tőlük korábban megkívánta. Ennek a gyakorlat­nak a rugalmasabbá tételére hozott döntéseket a Legfelsőbb Bíróság, ezek elősegítik a változó vi­szonyokhoz történő alkalmazkodást, a szerződés megkötése és teljesítése közötti időben. Egyaránt szolgálja ez az eseti és tartós kapcsolatokat és a kooperációt. Szinte közhely volt, hogy a sérelmet szenve­dett vállalatok gyakran nem érvényesítik kárigé­nyeiket a szerződésszegő szállítóval, vállalkozó­val szemben, alacsony költségérzékenységük mel­lett azért sem, mert tartanak a szállító retorzió­jától. Nem is szólva arról, hogy a gyakorlat rend­kívül részletes kárdokumentációt kívánt meg. Figyelemre méltó, hogy a mezőgazdasági üzemek, különösen a termelőszövetkezetek az át­lagosnál nagyobb költségérzékenysége és anyagi érdekeltsége látszik az igények bíróság előtti ér­vényesítésében. A Legfelsőbb Bíróság igyekszik megkönnyí­teni a jogos igények érvényesítését. 1982-ben ál­lásfoglalásában kimondta, hogy megfelelő felté­telek mellett a bíróság úgynevezett általános kár­térítés formájában is megállapíthatja a szerző­désszegéssel okozott kár megtérítésének az ösz­szegét. Jogrendszerünk 1968 óta lehetővé teszi, hogy meghatározott szervek indítványára a bíróságok gazdasági bírságot szabjanak ki azokkal a gaz­dálkodó szervezetekkel szemben, amelyek nyere­ségüket a jogszabályok megsértésével vagy a gaz­dálkodás elveivel ellentétes tevékenységgel nö­velik. A gazdasági bírság gazdaságirányítási rendszerünkhöz szabott, elvileg helyes és jó szankció. Megfontoltan, indokolt esetben kell al­kalmazni. Emellett a gazdasági perek tapaszta­latai alapján mégis azt kell mondanom, hogy az indítványra jogosult nagy számú per közül csak néhányan és jóval kisebb számban tesznek indít­ványt bírság kiszabására, mint ahogyan az ilyen magatartások alapján ez indokolt lenne. 1981. és 1982. évben tett összesen 38 indítvány többsége 1982. évben tett összesen 38 indítvány többsége a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósá­gától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságtól és az Anyag- és Árhiva­taltól származik, tehát külső ellenőrző szervektől. Az indítványok elbírálásánál az ítélkezési gya­korlat abból indul ki, hogy magasabb nyereséget, több vagy jobb munkával, ésszerű gazdálkodás­sal, a fogyasztói felhasználói igények jobb kielé­gítésével kell elérni, nem pedig meg nem enge­dett ügyeskedéssel, meg nem engedett eszközök­(. március 24-én, csütörtökön 1194 kel, a gazdálkodás szabályainak megsértésével. Az a tény, hogy az utóbbi években hazánk­ban fokozottan előtérbe kerültek a gazdálkodás hatékonyságának követelményei, a munkaügyek­ben is érezteti hatását. Ennek megfelelően nagy súlyt helyeztünk egyfelől általában a dolgozók kötelezettségeinek hatékony teljesítésére. Másfe­lől ugyanakkor, a dolgozók anyagi ösztönzését szolgáló előírások érvényesülésére, a dolgozók jogainak védelmére, beleértve a munkahelyi de­mokráciával összefüggő jogok érvényesülését is. Ezekben a vitákban jelentkezik leginkább a tár­sadalmi és egyéni érdek jogi eszközökkel történő összehangolásának a követelménye. A kötelezettségek megszegésének számos kö­vetkezményei között a legtöbb problémát a fe­gyelmi felelősségre vonás szolgáltatta. A jog esz­közeivel is biztosítani kell, hogy a munkáltató, illetve a szövetkezet éljen fegyelmi jogával, ha indokolt éspedig helyesen éljen azzal, de ne éljen vissza vele. A népgazdaság, de a vállalatok szempontjá­ból is lényeges, hogy gazdaságosan foglalkoztas­sák a dolgozókat. Ehhez az is szükséges, hogy a jelentős vállalati átszervezések nyomán a mun­kaerő a népgazdaság követelményei szerint ke­rüljön alkalmazásra. A munkaerő újraelosztása az esetek egy részében az átszervezéssel indokolt felmondás útján történik. Az így keletkezett vi­ták egységes, törvényes és megnyugtató megol­dását biztosította több állásfoglalás, mely lénye­gében elősegíti az egészséges munkaerő-átcso­portosítást. A törvényesség biztosításában jelentős a leg­főbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek az a joga, hogy a bíróságok bármely jogerős határozata ellen a Legfelsőbb Bíróság előtt tör­vényességi óvást emelhet, ha a határozatot tör­vénysértőnek vagy megalapozatlannak tartja. Az óvásemelést vagy hivatalos vagy társadalmi szer­vek kezdeményezik, vagy az állampolgárok kérik. Igen figyelemreméltó, hogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az első fokon hozott ítéletek jogerőre emelkednek. Megnyugtató, hogy az ér­dekeltek ilyen nagy számban elfogadják az első fokú döntést és megnyugszanak abban. A felleb­bezők egy része ugyanakkor azonban a másod­fokú döntéssel sem ért egyet, és kéri ügye felül­vizsgálatát, törvényességi óvás emelését. Az országgyűlés részére írásban rendelkezés­re bocsátott adatok is mutatják, hogy az utolsó két évben az ilyen kérelmek száma csökkent. Ezen túlmenően is csökkent a törvényességi óvá­sok száma, nem éri el az összes ügyek fél száza­lékát. Ez önmagában mutatja, hogy az utolsó két évben kisebb számban volt szükséges a bírósági határozatok rendkívüli felülvizsgálata a törvé­nyességi óvási eljárásban. Itt kell jelentenem a Tisztelt Országgyűlés­nek, hogy az alsó fokú bíróságok elfogadják és ítélkezésükben követik a Legfelsőbb Bíróság ese­ti döntéseiben és elvi állásfoglalásaiban adott iránymutatásokat. Tisztelt Országgyűlés! A bírósági jogalkal­mazás a jog érvényesülésének garanciákkal biz­tosított legfontosabb útja. Az igazságszolgálta­í •

Next

/
Thumbnails
Contents