Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-22

1427 Az Országgyűlés 2Ê. ülése, 1983. október 20-án, csütörtökön 1428 nyező, az ember kívül esik befolyásolási határainkon. Ezen a területen is arra van szükség, hogy centralizált szakképzési intézményrendszer mellett vállalatokhoz kapcsolt szakképzési bázisokat alakítsunk ki, azaz a szakember-utánpótlást is decentralizáljuk. A Mecsek ásványkincseinek gazdaságos hasznosításához új bányászati termelőrendszert kell kiépíteni, ami tőkeigényes, és időigényes vállalkozás, előnyei majd csak évek múltán jelentkeznek, akkor azonban tartósan, míg a közeljövőben csak a terheit érezzük. A nemzetközi kereskedelemben minden megvásárolható, s nekünk talán csak rövid távon lehet szempontunk, hogy mi az, ami jó áron eladható. Hosszabb távon abból kell kiindulnunk, hogy képességeink, hajlamaink, tradícióink mely tevékenységben fejleszthetők a világ élvonalába. A Mecseki Szénmedence a bányamüvelés nehézségeit illetően a világ ma működő bányái sorában sajnos az elsők között van. Ha ilyen természeti adottságok közepette sikerül gépesített, magas termelékenységű bányászatot megvalósítani, akkor ezzel szűk mezőnybén ugyan, de élenjárói lehetünk, és példát adhatunk a világnak arra, hogy miként lehet kedvezőtlen geológiai viszonyok között korszerű, eredményes bányaművelést folytatni. A mecseki szénbányászat fejlesztése során erre kell vállalkozni. A kihívás súlyát nap mint nap érezzük, de a vállalatunk külső környezetében végbemenő változások kedvezőtlen hatásait átmenetileg nem tudtuk a belső megújulás gyorsításával kompenzálni, hisz ehhez strukturálisan kell átrendeződnünk, ami a korlátozott vállalati mozgástérben a kialakult érdekviszonyok fenntartására irányuló törekvések ellenében nehéz és időigényes feladat. Meggyőződésem, hogy a Központi Bizottságnak az ipar feladataira vonatkozó határozata az országgyűlés állásfoglalásával együtt új lendületet ad a kormányzati munkának és az intenzív fejlődés folyamatai a vállalati szférában is felgyorsulnak. Az ipari miniszter beszámolóját a Baranya megyei képviselőcsoport nevében elfogadom és a Tisztelt Országgyűlésnek a további törekvéseket is jóváhagyó tudomásul vételét javasolom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Nóvák Béla képviselőtársunk. DR. NOVAK BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! A magyar ipar történetéről szóló későbbi feljegyzések a 83-as évet az ipar történelmi évenként fogják emlegetni. A Központi Bizottság július 6-i határozata felszabadulásunk óta először tűzte napirendre az egész ipar helyzetét. Méhes miniszter elvtárs a tárgyban készített beszámolóját ma már vitatja országgyűlésünk. Az ipar meghatározó súlyt képvisel a magyar gazdaságban, amit jól tükröznek az előterjesztés adatai. így a lehetőségek áttekintése, alkalmazkodóképességének fokozása most az ország első számú fejlődési tartaléka és előrelépésünk fontos feltétele. Méhes elvtárs előterjesztése figyelembe veszi a Központi Bizottság határozatában megjelölt feladatokat, így azokkal egyetértek és elfogadásra javaslom. Tisztelt Országgyűlés! Ma sokszor elhangzott, hogy az ipar és a magyar gazdaság csak abban az esetben tud versenyben maradni, és a kívánt ütemben fejlődni, ha megfelel a piac által diktált követelményeknek, belföldön és külföldön egyaránt. A belföldi piac jó ellátása állampolgáraink közérzetének fontos meghatározója. Ezért politikai kérdés is. A vállalatok számára pedig kockázatviselés és segítő tényező és referencia is egyben a külföldi vevők számára. Munkaterületemet figyelembe véve az előterjesztés megállapítja, hogy a gépiparban legnagyobb arányt a közlekedési eszközök, azon belül is a közúti járművek gyártása képviseli. A közúti járműgyártó vállalatok egyre nagyobb mértékben vesznek részt a nemzetközi munkamegosztásban. A KGST-országokkal kapcsolataink egyre bővülnek, a Szovjetunió részére szállítandó 7.000 autóbusz mennyisége egyedülálló a világon. Egyre újabb és újabb programok születnek a különböző részegységek fejlesztésére, gyártására, jelenleg a lengyel és a csehszlovák autóiparral folynak egyeztetések, újabb gyümölcsöző együttműködés kialakítására. Számos fejlett és fejlődő országgal vannak kereskedelmi kapcsolataink, mindennapi munkák sarkallatos pontját képezi ezen kapcsolatok fejlesztése, bővítése, az egyensúlyi helyzet javítása érdekében. , A közúti járműfejlesztési program, a kapcsolódó háttéripart fokozottabb fejlődésre késztette, bár ez nem tartott lépést a fejlődéssel. Ma sem tudunk belföldről beszerezni számos, a korszerű gyártáshoz szükséges kohászati anyagot. A túl súlyos öntvényekről és kovács darabokról kétszer annyi anyagot kell leforgácsolnunk drága energiával, mint a külföldi versenytársaknak. Az alapanyagés előgyártmány-szállító ma is csak negyedéves időszakokra hajlandók szállítást vállalni, miközben az autógyár dekádütemben szállítja az autóbuszok alvázait az IKARUS részére. Ezt csak készletnövekedéssel lehet áthidalni, amire ilyen mórtékben nem lenne szükség az anyagszállítások havi visszaigazolása esetén. A vállalatok döntő többsége azért kényszerül nagyobb készletet tartani, mert a kooperációs és szállítási fegyelem időnként szinte elviselhetetlen. Fejlődés csak akkor remélhető, ha az eladók piacát — mint Veress elvtárs is mondotta — felváltja a vevők piaca. A járműipari beruházások, a kész autóbuszok kibocsátásán felül lehetőséget teremtettek nagyobb mérvű főegység exportra. Ebben igen jelentős a Magyar Vagon hátsóhíd exportja, valamint a Csepel Autógyár szervokormány fejlesztése konvertibilis visszavásárlásra. Számunkra, akik a közúti járműgyártás területén dolgozunk közvetlen feladatként jelentkezik azon lehetőségek felkutatása, melyek ebben az éleződő versenyben is lehetővé teszik az elért piaci pozícióink megtartását. Erőfeszítéseink eddig ezt biztosították. Tisztelt Országgyűlés! Tekintsük át milyen körülmények és piaci lehetőségek mellett kell ezeknek az igényeknek eleget tennünk. Az elhúzódó világgazdasági recesszió, a haszonjárművek piaci keresletét erősen mérsékelte. A kapacitásgondokkal küszködő világcégek dolgozóikat részmunkaidőben foglalkoztatják. Ennek során a nyugatnémet Volkswagen 11 ezer, a British Leyland 26 ezer munkahelyet szüntetett meg az elmúlt hónapokban, továbbnövelve a munkanélküliség arányát. Az egyre éleződő versenyben minden magyar vállalatnak meg kell találni azokat a módszereket, melyek biz-