Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-22

1423 Az Országgyűlés 22. ülése, IS Az inotai, ajkai kohászok felvetésével mi magunk is többször foglalkoztunk, a gyors megoldásnak jelenleg még nincsenek meg a gazdasági feltételei, de együtt a gazdasági vezetéssel mindenképpen tennünk, lépnünk kell. Érdekvédelmi és jól felfogott érdekünk is erre kényszerít, még akkor is, ha bizony gazdaság és a gazdaságban tevékenykedők érdek­harmóniájának megteremtése látszólag néha na­gyon is egymásnak ellentmondó feladat. Tisztelt képviselőtársaim! E megyei példákkal alá kívántam támasztani a beszámolóban is jelzett feszültségeket és a feloldás érdekében megfogalma­zott tennivalók megvalósításának szükségességét, annak sürgetését. Örömmel üdvözlöm a Méhes elv­társ expozéjában elhangzottakat, amelyekben szé­les körű társadalmi mozgalom mozgásba hozásának feladatát fogalmazta meg. Azonosulok azzal, hogy gondjaink megoldásában fontos, hogy társadalmi méretekben tudunk-e igazodni a szocialista építő­munka magasabb követelményeihez, változó felté­teleinkhez. A munka verseny-mozgalom, az újító és találmányi munkában az anyag- és energiatakaré­kossági programban dolgozók vállalkozásaikkal már eddig is sokat tettek. E mozgalmakban részt­vevők vállalkozásának teljesebb sikere érdekében fontosnak tartom az irányításban, szervezésben, mozgósításban résztvevő szervezetek harmoniku­sabb együttműködését is a tervezésben és a szá­monkérésben egyaránt. A miniszteri beszámolót elfogadom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps). ELNÖK: Mérei Emil képviselőtársunk felszó­lalása következik. MÉREI EMIL: Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves képviselőtársak! Társadalmi fejlődésünk gond­jai között iparunk helyzete és teljesítőképessége a közfigyelem előterébe került. Az iparban dolgozók egységes törekvése, hogy a növekedés az új pályán tovább folytatódjék, ezért osztatlan örömmel fo­gadják, hogy az ipari miniszter beszámolóját az országgyűlés napirendjére tűzte. A világgazdaság szerkezeti átrendeződése, a nemzetközi gazdasági együttműködés korábbi rend­jének felbomlása olyan próba elé állította iparunkat, amely érzékelhetővé tette strukturális fogyaté­kosságait, működési gyengeségeit. Ha megkésve is, de még időben felismertük, hogy a gyógyulást és a felépülést belülről kell megindítani, céljain­kat s erőforrásainkat az új helyzethez igazodóan tudatosan át kell rendeznünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év júliud ülésén hozott határozata rögzítette az iparpolitika alapvető elveit és az ipar­fejlesztés főbb irányait. Az elfogadott koncepció érvényesítéséhez és a társadalom egészének mozgó­sításához arra van szükség, hogy a céljainkkal adottságainkkal és erőforrásainkkal összhangban álló alternatív iparfejlesztési stratégiák versenyét nyílttá tegyük, a hatékonyság növelésére irányuló törekvéseknek tágabb teret és erőteljesebb ösztön­zést adjunk. Következetesebben keE azonban figyelembe venni az ágazatonként, illetve területenként meg­határozó ágazati és területi összefüggéseket. Alap­vető követelmény, hogy a területileg arányos fej­lesztés az ipar hatékonyságának emelésével járjon S3, október 20-án, csütörtökön 1424 együtt. A két szempont egyidejű érvényesítéséhez 'figyelembe kell venni, hogy az ország különböző részein az iparstruktúra — főként az eltérő adott­ságok miatt — jelentősen különbözik. Baranya megye iparát a természeti erőforrá­sok alapján a kitermelő ipar és az arra települt energiaigényes ágazatok jellemzik, amelyek az ex­tenzív fejlesztés időszakában a 60-as évek közepére érték el a mai kapacitásukat. Emellett a hagyomá­nyos könnyűipari ágak képviselnek nagyobb súlyt. Az utóbbi évtizedekben jelentőssé vált a gépipar is. A megye legjelentősebb könnyűipari vállala­tai — a Pécsi Bőrgyár, a Hunor Kesztyűgyár, a Komlói Carbon, az önállósult Szigetvári Cipőgyár — az elmúlt években versenyképes termékszerkezetet alakítottak ki, ós egyre bővülő kapcsolatokkal sike­resen exportálnak konvertibilis elszámolású piacok­ra is. A vállalatok — meg az itt meg nem említettek — tapasztalatai azt mutatják, hogy hatékonyságuk növelésének jelentős tartalékai vannak az ágazat­közi együttműködésben, ami azonban csak akkor szélesedhetik, ha a vállalatok piaci kapcsolataik formálásában nagyobb mozgásszabadságot kapnak. Az ágazati elvárások és a vállalatok közvetlen export-ösztönzésének gyakorlata nehezíti az együtt­működést, például — erről ma már szó volt — a hús­ipar és a feldolgozóipar, vagy a fakitermelés és a bútoripar között. Feltételezésünk szerint az alap­anyagok további feldolgozása jövedelmezőbb ex­portra és gazdaságos import kiváltásra adna módot. Bár a jogi szabályozásban a vállalatközi együtt­működés akadályai elhárultak, a kialakult struktú­rákat is érintő változások mégis lassan bontakoz­nak ki, mert ehhez a vállalatok egyeztetett straté­giáin alapuló összehangolt cselekvések sorozatára lenne szükség, ennek viszont alapfeltétele a vállalati önállóság. Baranya megye iparfejlődését továbbra is az érc- illetve a szénbányászat lehetőségei és kor­látai befolyásolják leginkább. Az ásványkincs-kész­letek és a hazai szükségletek oldaláról a hosszabb távú fejlődés alapfeltételei adva vannak mindkét területen. A mecseki uránérc kitermelésével és szov­jet együttműködésben folytatott dúsításával hosz­szabb távon is gazdaságosan biztosíthatjuk a mű­ködő és épülő atomerőmű nyersanyagbázisát. A kereken két milliárd tonnát kitevő megkutatott mecseki feketeszénvagyon pedig mint egyedüli hazai koksz-szén forrás és mint energiahordozó készlet egyike legjelentősebb természeti kincseink­nek. Tisztelt Országgyűlés! Komló város képviselője vagyok, 1946 óta folyamatosan a mecseki szénbányászatban dolgo­zom. Ismereteim, tapasztalataim a bányászathoz kötnek, választóim személyes perspektívája pedig a mecseki szénbányászat jövőjével esik össze. Kö­telességemnek érzem, hogy az előterjesztetett ipar­politikai koncepciót ilyen szempontból értelmez­zem, és a hazai bányászat fejlesztését indokló, vala­mint megvalósítását nehezítő tényezőkről részlete­sen szóljak. A világpiacon az energiahordozó az alapanya­gok felértékelődtek és ez természeti kincseink gaz­daságos hasznosítását az elsődleges stratégiai célok közé emelte. A gazdaságosság az energiahordozó

Next

/
Thumbnails
Contents