Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-22
1423 Az Országgyűlés 22. ülése, IS Az inotai, ajkai kohászok felvetésével mi magunk is többször foglalkoztunk, a gyors megoldásnak jelenleg még nincsenek meg a gazdasági feltételei, de együtt a gazdasági vezetéssel mindenképpen tennünk, lépnünk kell. Érdekvédelmi és jól felfogott érdekünk is erre kényszerít, még akkor is, ha bizony gazdaság és a gazdaságban tevékenykedők érdekharmóniájának megteremtése látszólag néha nagyon is egymásnak ellentmondó feladat. Tisztelt képviselőtársaim! E megyei példákkal alá kívántam támasztani a beszámolóban is jelzett feszültségeket és a feloldás érdekében megfogalmazott tennivalók megvalósításának szükségességét, annak sürgetését. Örömmel üdvözlöm a Méhes elvtárs expozéjában elhangzottakat, amelyekben széles körű társadalmi mozgalom mozgásba hozásának feladatát fogalmazta meg. Azonosulok azzal, hogy gondjaink megoldásában fontos, hogy társadalmi méretekben tudunk-e igazodni a szocialista építőmunka magasabb követelményeihez, változó feltételeinkhez. A munka verseny-mozgalom, az újító és találmányi munkában az anyag- és energiatakarékossági programban dolgozók vállalkozásaikkal már eddig is sokat tettek. E mozgalmakban résztvevők vállalkozásának teljesebb sikere érdekében fontosnak tartom az irányításban, szervezésben, mozgósításban résztvevő szervezetek harmonikusabb együttműködését is a tervezésben és a számonkérésben egyaránt. A miniszteri beszámolót elfogadom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps). ELNÖK: Mérei Emil képviselőtársunk felszólalása következik. MÉREI EMIL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársak! Társadalmi fejlődésünk gondjai között iparunk helyzete és teljesítőképessége a közfigyelem előterébe került. Az iparban dolgozók egységes törekvése, hogy a növekedés az új pályán tovább folytatódjék, ezért osztatlan örömmel fogadják, hogy az ipari miniszter beszámolóját az országgyűlés napirendjére tűzte. A világgazdaság szerkezeti átrendeződése, a nemzetközi gazdasági együttműködés korábbi rendjének felbomlása olyan próba elé állította iparunkat, amely érzékelhetővé tette strukturális fogyatékosságait, működési gyengeségeit. Ha megkésve is, de még időben felismertük, hogy a gyógyulást és a felépülést belülről kell megindítani, céljainkat s erőforrásainkat az új helyzethez igazodóan tudatosan át kell rendeznünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év júliud ülésén hozott határozata rögzítette az iparpolitika alapvető elveit és az iparfejlesztés főbb irányait. Az elfogadott koncepció érvényesítéséhez és a társadalom egészének mozgósításához arra van szükség, hogy a céljainkkal adottságainkkal és erőforrásainkkal összhangban álló alternatív iparfejlesztési stratégiák versenyét nyílttá tegyük, a hatékonyság növelésére irányuló törekvéseknek tágabb teret és erőteljesebb ösztönzést adjunk. Következetesebben keE azonban figyelembe venni az ágazatonként, illetve területenként meghatározó ágazati és területi összefüggéseket. Alapvető követelmény, hogy a területileg arányos fejlesztés az ipar hatékonyságának emelésével járjon S3, október 20-án, csütörtökön 1424 együtt. A két szempont egyidejű érvényesítéséhez 'figyelembe kell venni, hogy az ország különböző részein az iparstruktúra — főként az eltérő adottságok miatt — jelentősen különbözik. Baranya megye iparát a természeti erőforrások alapján a kitermelő ipar és az arra települt energiaigényes ágazatok jellemzik, amelyek az extenzív fejlesztés időszakában a 60-as évek közepére érték el a mai kapacitásukat. Emellett a hagyományos könnyűipari ágak képviselnek nagyobb súlyt. Az utóbbi évtizedekben jelentőssé vált a gépipar is. A megye legjelentősebb könnyűipari vállalatai — a Pécsi Bőrgyár, a Hunor Kesztyűgyár, a Komlói Carbon, az önállósult Szigetvári Cipőgyár — az elmúlt években versenyképes termékszerkezetet alakítottak ki, ós egyre bővülő kapcsolatokkal sikeresen exportálnak konvertibilis elszámolású piacokra is. A vállalatok — meg az itt meg nem említettek — tapasztalatai azt mutatják, hogy hatékonyságuk növelésének jelentős tartalékai vannak az ágazatközi együttműködésben, ami azonban csak akkor szélesedhetik, ha a vállalatok piaci kapcsolataik formálásában nagyobb mozgásszabadságot kapnak. Az ágazati elvárások és a vállalatok közvetlen export-ösztönzésének gyakorlata nehezíti az együttműködést, például — erről ma már szó volt — a húsipar és a feldolgozóipar, vagy a fakitermelés és a bútoripar között. Feltételezésünk szerint az alapanyagok további feldolgozása jövedelmezőbb exportra és gazdaságos import kiváltásra adna módot. Bár a jogi szabályozásban a vállalatközi együttműködés akadályai elhárultak, a kialakult struktúrákat is érintő változások mégis lassan bontakoznak ki, mert ehhez a vállalatok egyeztetett stratégiáin alapuló összehangolt cselekvések sorozatára lenne szükség, ennek viszont alapfeltétele a vállalati önállóság. Baranya megye iparfejlődését továbbra is az érc- illetve a szénbányászat lehetőségei és korlátai befolyásolják leginkább. Az ásványkincs-készletek és a hazai szükségletek oldaláról a hosszabb távú fejlődés alapfeltételei adva vannak mindkét területen. A mecseki uránérc kitermelésével és szovjet együttműködésben folytatott dúsításával hoszszabb távon is gazdaságosan biztosíthatjuk a működő és épülő atomerőmű nyersanyagbázisát. A kereken két milliárd tonnát kitevő megkutatott mecseki feketeszénvagyon pedig mint egyedüli hazai koksz-szén forrás és mint energiahordozó készlet egyike legjelentősebb természeti kincseinknek. Tisztelt Országgyűlés! Komló város képviselője vagyok, 1946 óta folyamatosan a mecseki szénbányászatban dolgozom. Ismereteim, tapasztalataim a bányászathoz kötnek, választóim személyes perspektívája pedig a mecseki szénbányászat jövőjével esik össze. Kötelességemnek érzem, hogy az előterjesztetett iparpolitikai koncepciót ilyen szempontból értelmezzem, és a hazai bányászat fejlesztését indokló, valamint megvalósítását nehezítő tényezőkről részletesen szóljak. A világpiacon az energiahordozó az alapanyagok felértékelődtek és ez természeti kincseink gazdaságos hasznosítását az elsődleges stratégiai célok közé emelte. A gazdaságosság az energiahordozó