Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-22

1389 Az Országgyűlés 22. ülése, 1983. október 20-án, csütörtökön 1390 (Elnök : Apró Antal — 10.02) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által Alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. ' Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés ez év június 24-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az Alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e ! (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 47. §-ának megfelelően bejelentem, hogy egy képviselőtársunk nyújtott be interpellációt. Kérem jegyző képviselőtársamat szíveskedjék az interpelláció tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ: Interpellálni kíván dr. Káldy Zoltán képviselőtársunk, a ferihegyi új kifutópálya üzemelésével kapcsolatos zajártalom tárgyában a közlekedési miniszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: 1. Az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatairól. 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját a népi ellenőrzés munkájáról. 3. Interpellációt. A beszámolókról szóló tájékoztató anyagokat képviselőtársaim között szétosztattam. Elfogadja-e az országgyűlés a tárgy sorozati javaslatot ? Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tarkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk első napirendi pontunk tárgyalására. Az Alkotmány 39. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a Minisztertanács tagjai, valamint az államtitkárok kötelesek tevékenységükről az országgyűlésnek beszámolni. E kötelezettségének eleget téve az ipari miniszter beszámol az ipar helyzetéről és feladatairól. Méhes Lajos ipari miniszter elvtársat illeti a szó. MÉHES LAJOS ipari miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az Ipari Minisztérium ágazati irányítása alá tartozó ipar vállalataiban, szövetkezeteiben és kutató intézeteiben közel 1 millió 300 ezer ember dolgozik, az összes aktív dolgozó egynegyede. Itt jön létre a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. Megjegyzem, hogy most és végig az élelmiszeripar és az építőanyag-ipar nélküli ipari adatokról szólok. Gazdaságunknak igen jelentős része az ipar, amely ezer szállal fonódik össze gazdaságunk és társadalmunk többi részével. Több mint 1100 vállalatunk és szövetkezetünk tevékenységét nem lehet néhány sommás jelzővel elintézni. Az ipar helyzetének értékelését és a feladatok meghatározását megkönnyíti számunkra, hogy ebben az évben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áttekintette az ipar történelmi fejlődését, értékelte társadalmunkban és gazdaságunkban betöltött szerepét és hosszú távra meghatározta az iparfejlesztés fő irányait. Most a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakának tapasztalatait kívánjuk áttekinteni, és szólni kívánunk az előttünk álló feladatokról. A VI. ötéves terv indulásakor, a 80-as évtized kezdetén a világ szinte minden országában a gazdaság, ezen belül az ipar fejlődése lelassult vagy viszszaesett. A két olajárrobbanás után a gazdasági válsággal küzdő kapitalista világban a kereslet megcsappant, ezért áruinkat nehezebb külföldön eladni. Egyes ágazatok válsága radikális árcsökkenésekben mutatkozott meg. A vaskohászati, az alumíniumtermékek és a műtrágyák világpiaci ára például 30—40 százalékkal csökkent, ugyanannyi termékért egyharmaddal kevesebb árbevételünk volt. A külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági körülmények is módosultak. Azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk, a 70-es évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti* jövedelemnek belföldi fogyasztásra és felhalmozásra jutó hányadát. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozóipar számára a beruházási források szűkülését és más oldalról a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhalmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egy évben - 1980ban - visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9, 1982-ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983-ban a tervezettnek megfelelő 1—1,5- százalékos növekedést tartunk számon. A VI. ötéves tervidőszak hátralévő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedést is lehetségesnek tartunk. Ez a termelésnövekedés annak ellenére figyelemre méltó, hogy lassúbb az előző időszakénál, és a VI. ötéves tervben előirányzottnál is. Az ipar teljesítményéről szólva manapság a figyelmet a lassúbbodásra szokás fordítani, és az indokoltnál kevesebb figyelmet kapnak a minőségi változások. Most ezekről szólunk, mert ezek jelentősek, és mert éppen ezek azok a területek, ahol továbbra is fontos teendőket kell kijelölnünk. Hiszen tudjuk, a hatékonyság nagyobb javulására van szükség ahhoz, hogy termékeink nemzetközi versenyképessége gyorsabban javuljon, gazdaságunk egyensúlya tartós és növekedése gyorsabb lehessen. A minőségi változások legfontosabb jelei az iparban: javul a versenyképesség: jó irányú szerkezeti változások indultak meg ; csökken az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mennyisége ; kisebb az importigényesség ; az ipari munka termelékenységének növekedése felülmúlja a termelését; mindezek együttes hatására jelentős a hozzájárulásunk a nemzeti jövedelem növekedéséhez. A versenyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel jelentősen nőtt, a gazdaságosság romlása nélkül. A három év alatt összehasonlító áron konvertibilis viszonylatokban 9—10 százalékkal, rubel-viszonylatokban 14—15 százalékkal több ipari terméket tudtunk eladni.