Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1375 Az Országgyűlés 21. ülése, megoldása nélkülözhetetlen feltétele mindannak, amiről eddig szóltam. Herczeg elvtárs, Takács elvtárs és sokan má­sok szóltak az anyagi érdekeltségről, a bérezés kér­déseiről, a bérarányokról, a differenciálás lehetősé­géről. A tisztesség azt kívánja, hogy megmondjam vagy megismételjem: nem vagyunk abban a hely­zetben, hogy nagy rétegekre kiterjedő, általános bér­politikai intézkedést helyezzünk most kilátásba. Nincs lehetőségünk erre. Arra viszont van, hogy ilyen körülmények között is javítsuk bérezési rend­szerünket és gyakorlatunkat. Arra is van lehetőség, hogy nagyobb mértékben éljünk a differenciálás eszközével. Szeretném kiegészítő információként még el­mondani: arra készülünk, hogy az év végéig elké­szítünk egy új bértarifarendszert, pontosabban a mai bértarifarendszert módosítjuk, korszerűsítjük éppen abból a célból és abba az irányba haladva, hogy még több teret adjunk az egyéni teljesítmé­nyekben meglevő különbségek anyagi elismerése számára. De megismétlem azt a korábbi vélemé­nyemet is, noha tudom, hogy ez sokak által vagy esetleg gyakran vitatott vélemény, hogy tudniil­lik nem lehet olyan bérrendszert és olyan tarifa­rendszert készíteni, amely felmenti a vezetőt az alól a kényelmetlen feladat alól, hogy megmondja: te rosszul dolgozol, te pedig jól dolgozol, és te ezért ke­vesebb fizetést kapsz, te pedig többet. Ilyen bér­rendszer kidolgozását nem tudom kilátásba he­lyezni. Olyanét viszont igen, amely a mainál is na­gyobb lehetőséget fog adni ilyen vezetői magatar­tás érvényesítésére. Itt kell említést tennem a gazdasági munkakö­zösség ügyéről is. Erről is többen és többféle meg­közelítésben szóltak. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni. Annyival is inkább megtehetem ezt, mert teljes mértékben egyetértek azzal az okfej­téssel, amelyet Takács elvtárs felszólalása tartal­mazott. Hozzáteszem: a kormány nem kötelezővé, hanem lehetővé tette a vállalaton belül gazdasági munkaközösségek alakítását és a kormány is azt tartja helyesnek, hogy ott és csak akkor alakítsanak ilyet, ahol azt a társadalom és az adott kollektíva igénye indokolja. Mindenütt ott vannak a gazdasá­gi vezetők mellett az érdekképviseleti szervek is. A kormány kifejezetten kéri, hogy a gazdasági ve­zetők mulasztásait korrigálják az érdekvédelmi szervek, ha netán olyari magatartást tapasztal­nak, amely törvényeinkkel és a kormány szándé­kaival ellenkezik. Visszatérő téma volt, hogy az életkörülmé­nyek tekintetében, különösen a nagycsaládok és a fiatalok számára milyen nagy fontossága van a la­káskérdésnek. Azt hiszem, aligha lehet ezzel vitába szállni, nem is szeretnék, teljesen egyetértek ezek­kel a véleményekkel. Sokan beszéltek arról is, hogy a saját erőből építkezőknek sok gonddal kell meg­küzdeniük. Ezek közé tartozik az építőanyag-ellá­tásban mutatkozó, sokak által említett probléma. Az építőanyag-ellátás nehézségeit többen jogosan kritizálták. Ami a lakásgondok megoldását illeti, nem ígér­hetünk rövid távra megoldást. Azt viszont ígérhet­jük, hogy nagy következetességgel törekszünk a Központi Bizottság itt többször idézett határoza­tának végrehajtására, ami egyúttal ezeknek a társa­34 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 1983. június 24-én, pénteken 1376 dalmi gondoknak, az adott társadalmi rétegek gond­jainak a csökkentését is lehetővé teszi és elősegíti. Ami az építőanyag-hiány csökkenését illeti, kaptam adatokat — de most hiába olvasnám föl azt, hogy miközben az ipari termelés nem emelke­dett az elmúlt öt hónapban, aközben a legfontosabb építőanyagok termelése öt, nyolc meg tíz százalék­kal emelkedett. Ez — sajnos — azok számára nem vígasz, akik éppen építőanyagot akarnak vásárol­ni és nem jutnak hozzá. Azt viszont információként el kell mondanom — itt többen utaltak is rá, s a be­számolóban én is említést tettem róla —, hogy való­ban történtek intézkedések. Az Állami Tervbizott­ság áprilisban foglalkozott a témával, bérpreferen­ciát, többletbért biztosított arra, hogy ahol kihasz­nálható építőanyagtermelő-kapacitások vannak, ott ezeket ténylegesen és az eddiginél nagyobb mér­tékben kihasználják. Ezen túlmenően a külkereske­delem vonalán történt intézkedés arra, hogy határ­menti forgalomban és más módon a választékot bővítsék, és az alapvető építőanyagokból is többet szerezzenek be. Úgyhogy azt remélem, hogy mindez a második félévben már érezteti kedvező hatását az ellátásban. Mindenesetre nem állunk meg az eddigi intézkedéseknél, folyamatosan figyelemmel kísér­jük a továbbiakban is a helyzet alakulását, ésameny­nyiben szükséges, természetesen még további lépé­seket teszünk annak érdekében, hogy ezt a valóban fontos és az általános társadalmi törekvéseinkkel is egyező igényt kielégítsük, s az építőanyag-ellátás normális és kiegyensúlyozott legyen. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elv­társak! Mint máskor, most is feldolgozzuk a vita anyagát, és ügyelni fogunk arra, hogy egyetlen gon­dolat, egyetlen javaslat se sikkadjon el a feldolgo­zás során. Arra törekszünk, hogy ezeket ne csak föl­dolgozzuk, hanem a munkában hasznosítsuk is. Még egyszer köszönöm az aktivitást, köszönöm a megnyilvánuló bizalmat, és kérem a tisztelt Or­szággyűlést, hogy a beszámolót és a vitára adott vá­laszt szíveskedjék elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a Minisztertanács elnökének a kormány munkájá­ról adott beszámolóját, az abban ismertetett to­vábbi kormányfeladatokat, valamint a felszólalá­sokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul ve­szi-e ? Aki igen, kérem szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e vajaki a szavazás­tól? Nem. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint kö­vetkezik a Magyar Népköztársaság 1982. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Dr. Hetényi István pénzügyminisz­ter elvtársat illeti a szó. DR. HETÉNYI ISTVÁN pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy talán szokatlan módon előadói beszédemet azzal kezdjem, hogy a magam részéről is megköszönjem azokat a hozzászólásokat, amelyek a kormány egész munka-

Next

/
Thumbnails
Contents