Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1365 Az Országgyűlés 21. ülése, nem gazdasági szempontból is megtérül SzabolcsSzatmár megye iparosítása. A VI. ötéves terv első két évében 13,8 milliárd forint beruházás valósult meg. Űgy tűnik, hogy az öt évre tervezett beruházás pénzügyi teljesítése megvalósítható, de többet és ésszerűbben kell tenni azért, hogy a tervezett létesítmények megépüljenek. A megvalósult beruházások az intenzív fejlesztést, az arányos terület- és településfejlesztést, az infrastruktúra javítását szolgálják. Két év alatt a tervezettnél több, mintegy 8860 lakás épült meg, az öt évre tervezettnek 41,2 százaléka. Az állami célcsoportos lakások számát csökkentettük, és az így felszabaduló pénzeszközöket a telekelőkészítésre, közművesítésre fordítottuk és fordítjuk annak érdekében, hogy a magánerős lakások száma a tervezettnél nagyobb mértékben növekedjék. Mindezzel azt a célt is el akarjuk érni, hogy a VI. ötéves terv időszakára tervezett 21 500 lakás épüljön meg. Ennek a realitása jelenleg megvan. A tervezett óvodai, bölcsődei férőhelyek, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai tantermek és kollégiumi férőhelyek megépültek. A tervezettnél jobban halad a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása is. A nagyobb beruházások közül az egészségügy területén vannak gondjaink. Sajnos, itt az ellátásban is jelentős elmaradásunk van. A mezőgazdaság két jó esztendőt zárt. A termelés növekedése folytán a lakosság jó élelmiszerellátása és az export növekedése megvalósult. A mezőgazdasági termelés változatlan áron számolva 11,5 százalékkal növekedett, örvendetes módon javult az alaptevékenységen kívüli tevékenység, amely emelte a foglalkoztatás színvonalát és a jövedelmezőséget is. À múlt évben búzából, kukoricából, dohányból, burgonyából, almából rekordtermést takarítottunk be. Tisztelt Országgyűlés! Eredményeink jelentősek, de igen sok a tennivaló is. Itt elsősorban a dolgozó kollektívák hatékonyabb mozgósítását és a munkahelyi demokrácia fejlesztését emelném ki. Az érvényben levő MT—SZOT-határozat kapcsán a munkahelyi demokrácia érzékelhető javulását tapasztaljuk a vállalati tervek kialakítása során. A terveket tartalmas vitákon tárgyalták, sok konkrét és megalapozott javaslattal járultak hozzá azok kialakításához. A bizalmi testületek mindinkább társadalmi, gazdasági életünk jelentős tényezőivé válnak. Sokat javult a vezetők magatartása, kérik, igénylik, elfogadják, hasznosítják az érdemi javaslatokat. A munkahelyi demokráciában azonban még mindig sok a feltáratlan erőforrás. A vállalatok önállóságának fokozása jelentős mértékben járulna hozzá az üzemi demokrácia fejlesztéséhez, a munkások érdemi beleszólásának erősítéséhez. Közös erőfeszítéssel meg kellene gyorsítani a munkahelyi demokrácia fejlesztéséra hozott határozatok végrehajtását. A jövőben az állami irányítás és a szakszervezetek kapcsolatában több figyelmet lehetne fordítani a differenciáltságra, érdekegyeztetésre, a gyakorlat érdemibb befolyásolására. Tisztelt Képviselőtársak! A munkásság és a parasztság részéről egyre fokozottabban jelentkezik az az igény, hogy mindenki ott, azon a helyen, ahol dolgozik, végezze becsületesen és eredménye1983. június 24-én, pénteken 1366 sen munkáját. Megyénk lakossága — az aszályos időjárás, az anyaghiány és egyéb gondok ellenére is — bizakodó, de szeretne megszabadulni olyan ismétlődő gondoktól, mint például egyes mezőgazdasági termékek értékesítésének problémái. A népgazdaság és a mezőgazdasági üzemek számára egyaránt nagy jelentőségű téli alma-, burgonya-, dohány-, zöldségtermelés az értékesítési és jövedelmezőségi gondok miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül. Veszélybe került az adottságokhoz jól igazodó tejtermelés, a termelési biztonság és a termelési kedv. E kultúrákból a terméseredmények jól alakulnak: a minőség a termelés szférájában kedvező, de a felvásárlás gondjai és késedelmessége, a vagonhiány jelentős árbevétel-kiesést, minőségi romlást és nagy veszteségeket okoz. Másik jelentős problémánk, hogy a vállalati törvény végrehajtása véleményünk szerint vontatottan halad. Messzemenően egyetértek a hatékonyabb gazdálkodás érdekében a vállalatok átszervezésével, a trösztök megszüntetésével, a

z önálló vállalatok létrehozásával. Zala megyéhez hasonlóan azonban megyénkben is az ipari vállalatok többsége gyáregység, alig-alig érzik az önállóságot és az ezzel együtt járó felelősséget. Lassúnak, vontatottnak tartjuk azt a folyamatot, ami az Ipari Minisztériumhoz tartozó nagyvállalatok részéről végbemegy» Sokkal bátrabb lépések tapasztalhatók megyénkben a MÉM területén, amelynek hatása máris konkrét eredményekben mérhető, például az élelmiszeriparban, amely a kedvezőbb exportlehetőséget és a nyereséges gazdálkodást egyaránt jól szolgálja. Közismert, hogy Szabolcs-Szatmár megyében munkaerő-fölösleg van. Meggyőződésem, hogy megfelelő körültekintéssel, kevés pénzzel több olyan termelő berendezést, üzemet lehetne a megyébe hozni, amelyek Budapesten létszám hiányában állni kényszerülnek, nálunk pedig több műszakban is lehetne működtetni és exportot termelni. Ez a folyamat sajnos szinte teljesen leállt. A kisvállalkozások, a gazdasági munkaközösségek mellett ez is lehetne egyik útja a továbblépésnek, mint ahogy volt is az ipartelepítés idején, amely igen jól szolgálja a népgazdaság érdekeit most is. Mondom ezt azzal a meggyőződéssel is, hogy bár a gazdasági munkaközösségek segíthetnek gondjaink csökkentésében, de a megoldás a meghatározó, mégiscsak a szocialista nagyiparban, a szocialista mezőgazdáság fejlesztésében van. Megyénknek gondja, hogy a bérszínvonal mintegy 17—20 százalékai alacsonyabb az országosnál. Az óv eleji bérpolitika igen óvatos magatartást eredményezett a vállalatoknál. A bérgazdálkodás céljait sem a munkás kollektívák, sem a bizalmi testületek nem fogadták lelkesedéssel. Összevetették a bérfejlesztést a tervezett áralakulással. Kemény meggyőző munkára volt szükség, hogy a dolgozók tudomásul vegyék a béremelés elodázsát, a mozgóbér emelését. Az őszinteséghez az is hozzátartozik, hogy a dolgozók jogosan jelezték és jelzik ezeket a meglevő feszültségeket, hangsúlyoznám: megértve az ország gondjait is. Megyénk sajátosságához tartozik, tisztelt országgyűlés, hogy választókerületemben van Záhony átrakó körzet, amely hosszú évek óta nagy I feladatokat valósít meg a magyar—szovjet keres-