Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1367 Az Országgyűlés 21. ülése, kedelmi kapcsolatokban és a tranzitforgalomban. Reméljük, hogy a jövőben még többet. Azt kérem a kormánytól, hogy amennyiben a feltételek megérlelődnek, segítse régi vágyunk teljesülését, Záhony várossá nyilvánítását. Tisztelt Országgyűlés! A kormány elnökének beszámolóját ezekkel az észrevételekkel elfogadom, annak végrehajtásáért dolgozom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés, ülésünket húsz percre felfüggesztem. (Szünet : 11.33—12.00. Elnök : Apró Antal). ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Pethő István képviselőtársunk felszólalása következik. PETHŐ ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Megismerve a Minisztertanács elnökének beszámolóját a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a VI. ötéves terv célkitűzéseinek időarányos végrehajtásáról — megállapíthatjuk, hogy a politikai irányvonal helyes volt, a határozatok végrehajtása érdekében hozott kormányszintű intézkedések jól alakultak mind a gazdaságban, mind a társadalmi élet más területein azok végrehajtására. A kormányszintű intézkedések többsége kedvező fogadtatásra talált a lakosság körében. Megértették szükségességét és elfogadták azokat az intézkedéseket is, amelyek az életszínvonalat negatívan érintették. Választókerületem a 19 bakonyi települést magába foglaló tájkörzet, amelynek kulturális, gazdasági és ellátási központja a dinamikusan fejlődő Zirc nagyközség. E terület nemcsak lakhelyet, hanem a keresőképes lakosság közel 80 százalékának munkahelyet is biztosít, az országos átlagnak megfelelő kereseti lehetőséggel. Közismert, hogy a Bakony vidéke nem a legideálisabb mezőgazdasági terület. Ennek ellenére a 20 ezer hektáron gazdálkodó három mezőgazdasági termelőszövetkezet évek óta mind a termelés hatékonyságát, mind a hozamokat tekintve, a jó gazdaságok sorába tartozik. A zirci termelőszövetkezet, az elmúlt évet kivéve, sorozatosan kiváló szövetkezet volt. A búza termésátlaga a kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére e területen az elmúlt három évben mindig magasabb volt az országos és a megyei átlagnál. Az állattenyésztés eredményessége — ami nagyüzemi szinten kizárólag a szarvasmarhára értendő — szintén jobb a megyei és az országos átlagnál. Szarvasmarha-tenyésztésben a csetényi termelőszövetkezet eredményeit kell példamutatónak tekinteni. Dinamikusan fejlődik a háztáji termelés is: vágómarhából, vágósertésből, burgonyából több mint százmillió forint értékben vásároltak fel a nagyüzemeken keresztül. Erről az ágazatról tegnap Váncsa elvtárs is elismerően nyilatkozott. A választókörzetem területén működő ipari üzemek munkájának értékelése során is kedvező tapasztalatokról adhatok számot. A dudari szénbánya, a MEZŐGÉP zirci gyáregysége, a bakonyszentlászlói téglagyár, a Bakony Művek dudari gyáregysége és a zirci ipari szövetkezet — hogy 1983. június 24-én, pénteken 1368 csak a nagyobbakat említsem — a VI. ötéves tervidőarányos teljesítésében jelentős eredményeket értek el. Az öt ipari üzem termelési értéke az elmúlt időszak alatt 36 százalékkal, nyeresége pedig 42 százalékkal emelkedett. E térség ipari üzemeire nemcsak a mennyiségi növekedés, hanem a hatékonysági mutatók állandó javulása is jellemző. Ki kell még emelnem egyebek között a dudari bányászok helytállását, akik átlagosan évi 26 túlműszak teljesítésével jelentősen hozzájárultak a népgazdaság enegiaellátásához, ami a közös célok megértését és az azokkal való egyetértést tanúsítja. Az a tény, hogy választókörzetem területén nincs egyetlen olyan gazdálkodó szervezet sem, amelyik pénzügyi gondokkal küzdene — nem jelenti azt, hogy itt nem érződnek a népgazdaság helyzetéből adódó általános gondok, az import-korlátozás, a fejlesztési források csökkenése, az építőanyagés alkatrészhiányból eredő problémák és a visszafogott bérfejlesztési lehetőségek. Eredményeinket és gondjainkat összevetve, mi úgy ítéljük meg, hogy becsületes helytállásról, komoly erőfeszítésekről adhatok számot választókörzetemből, i Az elismerésre méltó gazdasági eredmények egyik örvendetes velejárója, hogy Zirc mellett a többi községben is jól érzi magát az ott élő lakosság; nagy az építési kedv, erről a területről a városba áramlás üteme minimálisra csökkent. Ezt a tendenciát mi jónak tartjuk, még akkor is, ha újabb gondokat vet fel. Tanácsaink nagy erőfeszítéseket tesznek a telekellátás és a közművesítés érdekében, ami gyakran meghaladja anyagi erejüket. Gondot jelent még az építőanyagellátás, ami véleményem szerint nem a termelés, hanem az értékesítés szférájában keresendő, mert végülis minden elkezdett ház felépül, de rengeteg utánjárással, boszszúsággal, és így jelentős többletköltséggel is jár a szükséges anyagok beszerzése. Községeink lakosságmegtartó képessége fokozásának másik fontos tényezője a kereskedelem és a vendéglátás színvonala. Mi ebben a tekintetben szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Választókörzetemben a kereskedelem és a vendéglátás színvonala a 24-szeres kiváló szövetkezet, a zirci ÁFÉSZ gondjaira van bízva. A legkisebb bakonyi településen is korszerű kereskedelmi és vendéglátó egység biztosítja a színvonalas ellátást. A szövetkezet hálózatfejlesztési tevékenysége is példamutató ; még arra is van energiája, hogy segítse szervezni az évről-évre növekvő bakonyi idegenforgalmat. Természetes, hogy az utazási költségek drágulása nálunk is új helyzetet teremtett. Tovább kell növelni a kistelepüléseken is az iparcikkellátást; mert meg kell oldani azt, hogy az apróbb ruházati vagy műszaki cikkek az utazási költségek miatt ne kerüljenek többszörösébe az ott élőknek, mint a városi vagy nagyközségi embereknek. É probléma megoldása sem a jó szándékon múlik; hiszen már eddig is sokat léptünk előre — hanem sokkal inkább a készletgazdálkodás pénzügyi korlátai lassítják a folyamatot. Már korábban szóltam a tanácsok gondjairól a telekgazdálkodással összefüggésben, amelyet elsősorban fejlesztésiforrás-hiányból fakadnak. Ugyanezt vethetném fel a kommunális fejlesztések tekin-