Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1363 Az Országgyűlés 21. ülése, j hogyan lehetne mind jobban hozzájárulni a kor­mány beszámolójában jelzett feladatok végrehaj­tásához. Tudjuk, hogy ez valamennyiünk érdeke és ezért fennáll a megoldásért mindannyiunk felelőssé­ge is. Vannak azonban dolgok, amelyekhez, kevés az akarat és a leleményesség. Ilyen megyénk esetében az élelmiszeripari kapacitás, amely messze elmaradt a mezőgazdasági termelés mennyiségétől, és befo­lyásolja a termelés biztonságát, a végtermék árát. Jelenleg ez főleg a zöldség és gyümölcs mélyhütésé­nél és a sertésvágásnál és feldolgozásnál jelent nagy gondot. Nagyon sokezer tonna áru szállítása törté­nik kényszerhelyzetből megyén kívül nagy távol­ságra, növelve az áru romlását, apadását és a költsé­geket. Amikor ezt felvetem, ezt abban a reményben teszem, hogy a gazdasági életben újra a dinamizmus lesz a jellemző és ez lehetőséget teremt arra, hogy a kormány mostani gondjainkból okulva a mezőgaz­dasági termeléshez és területhez szorosan kapcsoló­dó élelmiszeripari kapacitás megvalósítását fogja támogatni. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló nemzetkö­zi tevékenységgel foglalkozó része és Púja Frigyes elvtárs felszólalása egyaránt azt mutatta be, hogy külpolitikánk egyértelműen elkötelezett a szocialista országok közössége, a béke megvédése mellett. Ke­ressük és támogatjuk azokat az erőket, amelyek haj­landók együttműködni a háborús veszély elhárítása érdekében. Ezt tapasztaljuk a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének nemzetközi kapcsola­taiban is. Tapasztaljuk azt is, hogy az enyhülés ellen a nyugati imperialista országok részéről meg­nyilvánuló mesterkedések hatására és ellensúlyo­zására erősödött a második világháború antifasisz­ta harcosainak tevékenysége, határozott és közös fellépése az egyre növekvő háborús veszéllyel szem­ben. Ezt érzékeljük az Ellenállók Nemzetközi Szö­vetségén belül, és ma már a legtöbb nyugati szerve­zetnél is. Ebben az együttes harcban olyan szervek is el­fogadják a kinyújtott kezet, amelyekkel korábban nehezebben tudtunk szót váltani. Ez nem azt je­lenti, hogy ők partnerek lennének valamiféle szo­cialista programban, de partnerek az egyre nagyobb veszélyt jelentő nukleáris háború elhárításában. Bizonyos értelemben megújulása ez a második vi­lágháborúban kialakult — fasizmus elleni — fegy­verbarátságnak. Ez reményt nyújt arra, hogy ezek az erők további erőfeszítéseket tudnak tenni a béke megőrzése, a háború elhárítása érdekében és jó irányban befolyásolják a közvéleményüket. Mi ezekben a nemzetközi kapcsolatokban min­den erőnkkel törekszünk képviselni kormányunk­nak azt a politikáját, amely a kiegyensúlyozott erő­viszonyok fenntartására törekszik, amely megőrzi a maradandót és mindent megtesz annak érdekében, hogy a meglevő és felvetődő új problémák konflik­tusmentesen oldódjanak meg. Ennek a szó szoros értelmében vett szocialista talajon álló politikának egyre nagyobb tekintélye van határainkon túl, és ezt nemzetközi kapcsola­tainkban jól érzékeljük. Megtisztelő feladatunknak tartjuk, hogy jó értelemben propagandistái le­gyünk ennek a politikának. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram végrehajtásáról Lázár György elvtárs által beter­] 83. június 24-én, pénteken 1364 jesztett beszámoló azt a kiegyensúlyozott politikát tükrözi, amelyet magunkénak vallunk, amelyet fél­tünk, és amelyért továbbra is dolgozni kívánunk. Ezért a beszámolót elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Tóth Géza kép­viselőtársunk. TÓTH GÉZA: Tisztelt Országgyűlés! A kor­mány elnökének beszámolója érdemben és őszin­tén számol el a kormányprogram végrehajtásáról, az eredményekről, a gondokról, és jól jelöli meg a további feladatokat is. A beszámolási időszakban bonyolult, nehéz feladatokat kellett népünknek megoldania. Abban* hogy a népgazdaság, a kormányzati munka a XII. kongresszuson megjelölt céloknak megfelelően fej­lődött, nagy szerepe volt pártunk helyes politikájá­nak, a párt iránti bizalomnak, a kormányzati mun­kának, dolgozó népünk érettségének, egyöntetű cselekvésének. A beszámolóban foglaltakat Szabolcs-Szatmár megye tapasztalatai is igazolják és megerősítik. Me­gyénkben a megnövekedett gondok ellenére is idő­arányosan teljesítettük a XII. kongresszus, a me­gyei pártértekezlet határozatait. A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb mér­tékben járulunk hozzá a népgazdaság egyensúlyá­nak javításához. Sikerült megőrzni az elért életszín­vonalat, s a tervezetnek megfelelően javultak a la­kosság élet- és munkakörülményei, tovább fejlődött és gyarapodott a szocialista tulajdon, megvalósul­tak fejlesztési célkitűzéseink. A gazdálkodás terüle­tén az intenzív fejlesztés, a hatékonyság és a minősé­ség javítása, az export fokozása került előtérbe. A megye gazdálkodó egységeinek többsége megfelelően alkalmazkodott az egyre szigorúbbá váló közgazdasági követelményekhez, mégis az el­telt időszak alatt mind gyakrabban találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a vállalatok, a szövetke­zetek egy részénél a külpiaci feltételek szigorúbbá válását, az elvonások növekedését nem követte megfelelően a belső tartalékok feltárása, a megvál­tozott feltételekhez való igazodás, a hatékonyabb munka. A költségek növekedését több üzem nem tudta ellensúlyozni. A vállalatok belső érdekeltségi rend­szerének korszerűsítését nem sikerült teljes mérték­ben megoldani, a differenciált és minőségi bérezés csak részben valósult meg. Jelentős ellentmondás alakult ki a gazdaságpolitikai célok és ezek teljesí­tését elősegíteni hivatott bérezési rendszer között, mivel a bérezés főleg a mennyiség növelésére, és nem a hatékonyság fokozására ösztönzött. A gondok ellenére az ipar összességében ered­ményes munkát végzett. A termelés 1981—1982­ben 13,5 százalékkal növekedett. Az ipar termelési értéke meghaladta a 33 milliárd forintot, és a ter­mékek 25 százaléka külpiacokon realizálódik,amely­nek 53 százaléka nem rubel elszámolású. A termelés növekedése döntő mértékben a termelékenység ja­vulásából származik. A korszerű, többségében új iparvállalatok teljesítették a nagyobb feladatokat. Termékeiket gazdaságosan értékesíteni tudták, ez idáig veszteséges iparválllatunk nem volt. A nyere­ség több év átlagában 10 százalék körül alakult. Ez is bizonyítja, hogy nemcsak szociálpolitikai, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents