Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

175 Az Országgyűlés 4. ülése, 1980. december 17-én, szerdán 176 sági szakemberek jobb összefogása, több figyelem, gondosság, közvetlenebb anyagi érdekeltség és több felelősség szükségeltetik a beruházók részéről. Aki így fejleszt, annak több beruházási forrása is keletkezik, több hitelhez, állami támogatáshoz is jut. Erre serkentenek és kényszerítenek majd az új pénzügyi szabályok, mert az eddiginél jobban építenek a vállalatok saját forrásaira és vállalkozó kedvére. A hiteleknek majdnem kétharmadát, 70—80 milliárd forintot a kivitelt bővítő vagy a behozatalt eredményesen helyettesítő fejlesztések céljára adjuk. Hosszú ideje kialakult hagyomány, hogy a termelő beruházásokban is viszonylag nagy az építkezés aránya. Igaz hogy épületeink egy része elavult, de az is igaz, hogy a kelleténél többször gondolkodunk új üzemcsarnokokban és kevesebbszer a régi épületekben lévő géppark korszerűsítésében. Pedig a szerkezet-átalakítás csak ott lehet gyors és rugalmas, ahol a műszaki fejlődést kellő iramban követve, a régi gépeket rövid idő alatt újakkal cserélik ki, nem pedig ott, ahol hosszú évek telnek bele, míg az új épületeket, szerelőcsarnokokat tető alá hozzák. A beruházási tevékenység eredményeképpen a termelő állóeszköz-állomány a következő öt év alatt 26—28 százalékkal gyarapodik. Ez ugyan valamivel kisebb, mint az előző időszakban, de még így is meghaladja a termelés tervezett növekedését. Az eszközállománynak ez a termelésnél gyorsabb gyarapodása megteremti a feltételeit annak, hogy az élőmunka hatékonyságát, termelékenységét az előző 5 évit megközelítő ütemben fokozzuk. A fejlődést előrevivő körülmények közé tartozik, hogy az eddiginél sokkal jobban építünk a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeire. A hatodik ötéves terv időszakában kutatásra és fejlesztésre a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem mintegy 3 százalékát fordítjuk. Ez öt év alatt több mint 100 milliárd forint. Ennek a fele a vállalatok műszaki fejlesztésének előmozdítására közvetlenül a vállalatok rendelkezésére áll. A műszaki fejlesztési alapok központosított összegét és a költségvetésben erre előirányzott összegeket szintén elsősorban a terv kulcsfeladataira kívánjuk felhasználni, mégpedig úgy, hogy ezek zöme az ebben részt kérő vállalatokhoz jusson vissza. Első alkalommal dolgoztunk ki a népgazdasági tervezéssel egyidejűleg, vele szoros kölcsönhatásban országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet. Ezt a kormány a közelmúltban jóvá is hagyta. A tervben meghatározott kutatási programok szorosan kapcsolódnak a 80-as évek legfontosabb termelés-fejlesztési céljaihoz. Ilyenek: a szénnemesítés és széntüzelés fejlesztése, a gépgyártás általános alkatrész és részegység termelésének a korszerűsítése, a gabonatermesztés fejlesztése, a tömegtakarmányra és melléktermékre alapozott hús- és tejtermelés kutatása, az eredeti gyógyszerek kutatásának fejlesztése, a mikroelektronikai alkatrészek és technológiák fejlesztése stb. E kutatási programok számolnak azzal, hogy a vállalatoknak az új iránti fogékonysága, újítókészsége és érdekeltsége fokozódni fog. A termelési szerkezet átalakítását szolgálják a központi fejlesztési programok. A VI. ötéves terv időszakában folytatjuk az alumíniumipari, a petrolkémiai és számítástechnikai központi fejlesztési programok végrehajtását. Űj program a gyógyszer és növényvédő szer gyártásának fejlesztési programja. Ennek az a célja, hogy a gyártást gazdaságosan, az exportkövetelményeknek megfelelően fejlesszük, s hogy az idevágó nemzetközi egyezményeket teljesíthessük. E célokra a VI. ötéves terv időszakában jórészt vállalati forrásokból és hitelből 23—24 milliárd forint beruházást kívánunk fordítani. A VI. ötéves ' terv időszakában indul az elektronikai központi fejlesztési program. Ennek az a célja, hogy megteremtsük az elektronikai gyártási ágak alkatrészgyártási kultúráját, s ennek révén javítsuk a termékek exportképességét. Erre a feladatra 6—7 milliárd forint ráfordítást szánunk. A tervjavaslat gazdaságpolitikai elgondolásai közül kiemelkedik az, hogy a termelési folyamat hatékonyabbá tételére lényegi javulást irányzunk elő a termelés fajlagos energia- és anyagfelhasználásában. A terv szerves részeként átfogó energiagazdálkodási programot dolgoztunk ki és hajtunk végre. E program teljesítése során el kell érni, hogy a tervidőszakban a nemzeti jövedelem egységnyi növekedését csak 0,6—0,7 százalékos energiafelhasználási többlet kísérje. Az V. ötéves terv időszakában csaknem 1 százalékos összefüggés, tehát lineáris összefüggés volt a nemzetijövedelem-növekedés és az energia-anyagfelhasználás között. Ez a most kitűzött cél áll közelebb a haladó nemzetközi tapasztalatokhoz és fejlődési normákhoz. 1985-re legalább 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak megfelelő tüzelőanyagot kell megtakarítanunk, vagy olcsóbb tüzelőanyaggal helyettesítenünk. Ez megfelel egy 1300—1500 megawattos teljesítményű szénhidrogén-tüzelésű erőmű évi tüzelőanyag-felhasználásának. A program megvalósításához a terv 30 milliárd forintot irányoz elő, részben tételesen előírt feladatokra, mint például a gáz- és villamosenergia-gazdálkodás, vasútvillamosítás fejlesztése, részben az energia-ésszerűsítési, energotechnológiai fejlesztésekre és az energiatakarékosságot segítő készülékek, berendezések, anyagok gyártmány- és gyártásfejlesztésére. Több ágazatra terjed ki a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosításának és a hazai favagyon ésszerű felhasználásának programja. A másodlagos anyagok felhasználása többszörös népgazdasági haszonnal jár, lehetővé teszi, hogy mérsékeljük a nyersanyag-behozatalt, és számottevő energiát takaríthatunk meg. A hatékonyság-növelő lehetőségeket jól jellemzi az az adat, hogy míg a másodlagos anyagok felhasználásának aránya nálunk az összes anyagfelhasználásban 2—3 százalék, a Német Demokratikus Köztársaságban eléri a 10 százalékot. A papírvisszagyűjtés aránya a termelt mennyiséghez viszonyítva Hollandiában 50, Japánban 40, nálunk csupán 26—28 százalék. A nemzetközi összehasonlításban hasonló lemaradást mutat az alumínium-, a vas-, az ólom-