Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

177 Az Országgyűlés 4. ülése, 1 hulladék újrafeldolgozása is, és ebbe nem nyu­godhatunk bele. Az elgondolásunk az, hogy az V. ötéves tervidőszak tapasztalatai alapján a VI. ötéves terv időszakában az eddigi körben a hul­ladék és melléktermék hasznosítása 30 százalék­kal legyen nagyobb a jelenleginél, és új terüle­teken is megszervezzük a takarékosságot. Persze az állami programok a termelési és ráfordítási szerkezet fejlesztésének, korszerűsí­tésének feladatát csak részben oldják meg. Raj­tuk kívül fontosak más állami beruházások és a vállalatok műszaki fejlesztési, beruházási és termelésszervezési tevékenysége is, amelyet pénzügyi eszközökkel is támogatunk. Mindezek­nek a hatására a termelés különböző területein föl kell erősödniük a szerkezeti változásoknak. A terv azzal számol, hogy a vaskohászatban a készárutermelés összetétele a jó minőségű hen­gerelt acélok javára változik meg. Az alumíni­umipar termelését úgy kívánjuk fokozni, hogy az alumíniumnak az eddiginél nagyobb hánya­dát dolgozzuk föl félkész és késztermékké. A gépiparban az olyan gyártmány- és gyártásfej­lesztés van az első helyen, amelyik a gazdasá­gosságot javítja. A vegyiparban átlagon felüli termelésre, termelés-emelkedésre számítunk a gyógyszerek, növényvédő szerek, intermediális anyagok gyártásában. A könnyűipar termelését elsősorban és azért kell bővítenünk, hogy a lakos­ságot korszerű, jó minőségű termékekkel lássuk el, és hogy dinamikusabban fokozhassuk az elő­nyös kivitelt. A mezőgazdasági ágazatban a stratégiai fel­adat az, hogy a termelés növelése mellett a nem­zeti jövedelemhez való hozzájárulás is emelked­jék. Ezt a meglevő erőforrások jobb kihasználá­sával, takarékos gazdálkodással, a területegység­re jutó hozamok és az állatállomány termelőké­pességének javítása útján kell elérni. A mező­gazdasági termeléssel lépést kell tartania az élel­miszeriparnak. Gazdaságosan kell növelnie a ki­vitelt, miközben ki kell elégítenie a lakossági ke­resletet. Az igényes piacok változó szükségletei­hez igazodva kell a termékek csomagolási szín­vonalát és a szállítási szolgáltatásokat javítani. Az építőiparban lassúbb lesz a beruházási és gyorsabb lesz a felújítási, fenntartási építés. Ezt az időszakot arra kell felhasználni, hogy az építőipari szervezetek az építési igényeknek tel­jesebben, a vállalási határidőket megrövidítve, és bizony az is kívánatos volna, hogy olcsóbban feleljenek meg. Miközben kijelöljük az egyes népgazdasági ágakban és ágazatokban a szerkezeti változások irányait és feladatait, az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk az egymás közötti kapcsolatokra: a termelési- és értékesítési koo­perációkra, a kapcsolódó beruházások és fejlesz­tések összehangolására, a technikát és a tech­nológiát az egymást követő lépcsőkben megújí­tó, úgynevezett innovációs láncokra. Tisztelt Országgyűlés ! Életszínvonal-politi­kánk tartós célja nem változott. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szocializmus építése együtt járjon a nép jólétének rendszeres növe­lésével. A VI. ötéves tervjavaslat — mint már említettem — a realitásokból kiindulva azt irá­nyozza elő, hogy megőrizzük az elért életszín­0. december 17-én, szerdán 178 vonalat, és differenciáltan javítsuk az életkörül­ményeket. Az egyensúly javításának és az élet­színvonal megszilárdításának kívánalmai között úgy kell összhangot teremtenünk, hogy a lehe­tőségek szerint figyelembe vegyük az egyes ré­tegek életkörülményeit. Az életszínvonal megőrzését úgy tervezzük, hogy a lakosságnak egy főre jutó reáljövedel­mét az időszakban 6—7 százalékkal növeljük. A tervjavaslat a nominálbérek és a fogyasztói áraik évi 4,5—5 százalékos emelésére számít. A bérpolitikát és az árpolitikát szoros összhang­ban kívánjuk alakítani. Gondoskodunk arról, hogy a fogyasztói árak színvonala csak a terve­zett keretek között emelkedjen. Ellenben azt sem engedhetjük meg, hogy a fogyasztói árak elszakadjanak a termelői áraktól, nehogy évek múltán újra nagy lépésekkel kelljen utolérni magunkat. E konfliktus elkerülése végett a kor­mányzatnak az eddiginél jobban kell ösztö­nöznie a termelési költségek leszorítására és ez­zel is a termelői árak növekedésének fékezésé­re, egyes esetekben azok csökkentésére. Az átlagbérek és a fogyasztói árak együtt­mozgása a népgazdaság egészére biztosítja, hogy a reálkeresetek azonos színvonalon marad­janak. Számítanunk kell azonban arra, hogy nem minden termelőegység lesz képes mind­járt felnőni a követelményekhez: a teljesít­ményben lemaradók a népgazdasági átlagnál kisebb mértékben tudják a béreket emelni. Ott azonban, ahol az átlagnál nagyobbak a teljesít­mények, 6—7 százalékos, sőt kiugró eredmé­nyeket elérve ennél is nagyobb bérfejlesztés képzelhető el egy-egy évben. A béreket egy-egy gazdasági egységen belül is differenciálni kell az átlagosnál több, jobb, illetőleg kevesebb tel­jesítményt nyújtó dolgozók között. A kiemel­kedő eredményeket felmutató munkások és mű­szakiak, a jó üzletkötők, az ügyes szervezők nagyobb megbecsülést érdemelnek. A tervjavaslat arra számít, hogy a munká­ból származó jövedelmek a teljesítmények ará­nyában és a vállalati jövedelmek változása sze­rint is differenciálódnak. A társadalmi juttatá­sok rendszerének fejlesztése viszont elősegíti, hogy a családok eltérő összetételéből fakadó j övedelemkülönbségek mérséklődj ének. A következő években a lakosság jövedel­mében továbbra is emelkedik a társadalmi jut­tatások aránya. A reáljövedelmek növekményé­nek ez a forrása. A társadalmi juttatások első­sorban az azokban részesülők körének, számá­nak bővülése és összetételük változása miatt, to­vábbá a szociálpolitikai intézkedések révén nö­vekednek erőteljesen. A tervjavaslat előirányozza, hogy a jelen­legi átlag alatt levő nyugdíjak reálértékét fenn­tartjuk, sőt a legkisebb nyugdíjak reálértékét emeljük. Mindehhez még a közvetlen gondosko­dás, törődés is kell, hogy javuljon helyzetük. Szociálpolitikánk változatlanul nagy figyel­met fordít a rászoruló időseken kívül a nagy­családokra. A terv előirányozza, hogy megőriz­zük a három- és több gyermekesek családi pót­lékának vásárlóértékét, s hogy kisebb mérték­ben növeljük a kétgyerekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A

Next

/
Thumbnails
Contents