Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-3

155 Az Országgyűlés 3. ülése, 19h zonyítja, hogy gondolkodóbb, szervezettebb, fegyelmezettebb munkával úrrá tudunk lenni a nehézségeken, és jó alapot teremthetünk a következő évek gyorsabb előrehaladásához. A terv- és költségvetési bizottság ugyanakkor azt is megállapította, hogy néhány területen lassúbb az előrehaladás, az elért eredmények nincsenek összhangban a lehetőségekkel. A termelésben, ezen belül elsősorban a gyártmányszerkezet korszerűsítésében a kívánatosnál kisebb eredményt értünk el. A nemzetközileg is hatékonynak minősíthető termelés és értékesítési arány egyes termékeknél ugyan növekedett, erre a folyamatra a konvertálható exportárualapot bővítő fejlesztések már kedvezően hatottak, a cserearányok azonban továbbra sem javultak megfelelően. Az élő- és a holtmunka hatékonysága sem volt kielégítő. A termelékenység, az eszközhatékonyság a lehetőségektől elmaradt. Mindebből az is következett, hogy az egyensúlyi helyzet javulását elsősorban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának csökkentése, és belső szerkezetének kívánt irányú változtatása eredményezte. Tisztelt Elvtársak! A bizottsági üléseken a képviselő elvtársak kritikusan szóítak olyan negatív jelenségekről is, amelyek nehezítik a termelést és a hatékonyabb gazdálkodást. Szóvá tették például, hogy a készletfelhalmozás csökkentésére hozott intézkedések még mindig nem hozták meg a várt eredményt. A vállalatok jelenleg is túl nagy készletekkel gazdálkodnak. Ez felveti azt a problémát is, hogy nem a kívánt mértékben javult az anyag-, alkatrész-utánpótlás, hogy nem kielégítő a szerződéses szállítási fegyelem, hogy a magas anyagkészlet leépítését nem segítik kellően a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok, sőt vitatható, e vállalatok betöltik-e funkciójukat. A bizottságok egyöntetűen támogatják a kormánynak azt a szándékát, hogy e kereskedelmi szervezetek munkáját felülvizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megtegye. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság úgy ítéli meg, hogy a lakosság életkörülményei összességében a népgazdaság eredményeivel megegyezően alakultak. A lakosság pénzbevételei, figyelembe véve az évközi fogyasztói árintézkedéseket és a pénzbeli, társadalmi, szociális juttatások bővítését, a terveinknek megfelelően alakultak. Az áruellátás összességében kielégítő, élelmiszerekből és élvezeti cikkekből jó volt. Vas- és műszaki cikkekből, építési anyagokból a keresletet nem tudták kielégíteni. Sőt, a lakosság által keresett egyes cikkekből a hiány krónikussá vált. Ezért nagyon fontos, hogy a hiánycikkek pótlására az illetékesek sürgős intézkedéseket tegyenek. A képviselő elvtársak szóvá tették a tervszerűség hiányát is néhány területen. A tanácsok és más arra jogosult szervek például nem gondoskodtak arról, hogy az életszínvonal- és szociálpolitikánkat szolgáló költségvetési eszközöket maradéktalanul felhasználják. 1979-ben nem merítették ki például a pedagógus-béremelési lehetőségeket, nem költötték el az egészségügyi rehabilitációra szánt összegeket, vagy a hatékonyabb termelést segítő műszaki fejlesztési alapot. ). szeptember 26-án, pénteken 156 Az egészségügyi és a szociálpolitikai bizottságban például szóltak arról is, hogy hazánkban mintegy 25, naponta keresett gyógyszerből ma is hiány van, főleg azért, mert a gyógyszeripar nem oldotta meg a szükségleteknek megfelelően e gyógyszerek folyamatos és jól ütemezett gyártását. A bizottságok vitájában a jelentőségének megfelelő hangsúlyt kapott az az igény is, hogy a kormányzati szervek lehetőségeik jobb kihasználása révén, tervszerűbben foglalkozzanak az állami lakóházak, középületek, intézmények folyamatos karbantartásával, általában a felújításokkal. Meg kell találni annak módját, hogy az új és korszerű létesítmények megépítése mellett jobban óvjuk a meglevőket. Az elhanyagolt épületek sokszor az értékkel való pazarlást jelentik, s emellett veszélyhelyzetet is teremtenek. Az el nem végzett, vagy hosszú ideje elhalasztott felújítások rossz hatással vannak a közvéleményre, irritálják az embereket. Nem lehet tehát eltűrni, hogy népgazdasági helyzetünkre, vagy kapacitáshiányra hivatkozva, belenyugodjunk az így keletkező károkba. Tisztelt Elvtársak! A terv- és költségvetési bizottság megbízásából, a bizottságok vitáiban elhangzottak alapján néhány kedvező és kedvezőtlen jelenségről szóltam. Azzal a tudattal tettem ezt, hogy kormányzatunk ismeri ezeket a jelenségeket. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy az 1979. évi költségvetés végrehajtása jól alapozta meg idei költségvetésünket, az abban foglalt feladatok végrehajtását. Most az a feladatunk, hogy a kedvező folyamatokat tovább erősítsük. Ehhez a feltételek adottak. A most folyó éves terv jó teljesítésével járuljunk hozzá a hatodik ötéves terv megalapozott előkészítéséhez. Meggyőződésünk, hogy ha feszesebben, minőségileg jobban dolgozunk mindenütt, akkor a szigorúbb követelmények mellett is végrehajtjuk pártunk XII. kongresszusa határozatában megfogalmazottakat. Ebben a munkában kellő támogatást kapunk dolgozó népünktől, munkásosztályunktól, minden hazát szerető magyar embertől. Mindezek alapján a terv- és költségvetési bizottság nevében a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy további hozzászólásra jelentkező nincs. A rend kedvéért megkérdezem dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtársat, hogy a terv- és költségvetési bizottság előadója által elmondottakkal kapcsolatban van-e észrevétele. (Nincs.) Következik a határozathozatal. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik az 1979. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a benyújtott eredeti szöveg szerint elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Senki sem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehajtásáról