Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-2

105 x Az Országgyűlés 2. ülése, 1980 szemléletet kell kialakítani, ahol az dicséretes, amikor komoly és nehéz feladatot oldanak meg. Mi, munkások néha azt mondjuk, hogy az ország gazdasági ügyeibe nem tudunk beleszólni, miután a vállalati terveket a vezetők alakítják ki. Pedig van egy dolog, amiben mi, munkások tehetjük a legtöbbet. Ha nap mint nap számon kérjük önmagunktól, munkatársainktól, a fegyelmezett munkát, ha kiközösítjük magunk közül a lógósokat, a látszattevékenységet folytatókat, vagy pazarlókat, és mindenkinek éltető elemévé tesszük a becsületes munkát. Ugyanezt várjuk el vezetőinktől is, azoktól, akiknek megtisztelő megbízatásként kellene és kell teljesíteni azon elvárásokat, amelyek a vezetői megbízatással járnak. Mi, munkások azokat a vezetőinket becsüljük meg és tekintünk rájuk tisztelettel, akik emberségesen, de ugyanakkor határozottan és fegyelmezetten hajtatják végre az előttünk álló feladatokat. Kezdeményeznek, a világgazdasági igényekhez alkalmazkodnak, és akik mernek támaszkodni a munkát végző emberre, annak véleményére. Az a véleményem, hogy már ma is, de főleg a következő években olyan időszak jön, amikor minél kevesebbet, de okosabban a feladatokat segítő dolgokról kell beszélni, s annál többet dolgoznunk, mindenkinek, vezetőnek, tervezőnek, irányítónak és természetesen a kétkezi munkásnak. Szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy mi, munkások végre akarjuk hajtani kormányunk programját, mely pártunk XII. kongresszusa határozataira épül, és világos célokat és feladatokat jelöl meg. Mi, munkánkat csak akkor tudjuk fegyelmezetten végrehajtani, ha műszakkezdés előtt nem az a fő gondunk, hogy lesz-e anyag, szerszám, terv, a munka megkezdéséhez, tehát azt várjuk minden szinten a vezetőinktől, a minisztertől a csoportvezetőig, hogy számunkra a zavartalan munkafeltételeket napról napra, hétről hétre zökkenőmentesen biztosítsák. Ha ez így lesz, mi tudjuk a kötelességünket. Tisztelt Országgyűlés! Évek óta hangoztatjuk, hogy azok, akik többet, jobban, hatékonyabban dolgoznak, a javakból is nagyobb arányban részesüljenek. Vállalatunk a dinamikusan fejlődő vállalatok közé tartozik, országosan elismerve. Termelési értékét öt év alatt közel megduplázza. A dolgozók bérük, jövedelmük fejlődésében ezt azonban kevésbé érzik. Ennek oka elsősorban az, hogy a különböző preferenciákkal a vállalatok keresetnövelési lehetőségeit központilag nagyjából kielégítették. A jelenlegi időszakra az a helyzet alakult ki, hogy a kiugró termelést produkáló vállalat kiugrani, az elmaradó elmaradni nem tud. Továbbá érdemes lenne felülvizsgálni és tökéletesíteni a központi keretszabályozás és a vállalati nyereségérdekeltség rendszerét. Ennek az eddigieknél jobban kellene igazodnia a dolgozók értékítéletéhez, igazságérzetéhez. Merészen kellene felvetni a nyereségrészesedés jelenlegi helyzetét, érdemes volna országosan is megvizsgálni, hogy mire ösztönöz az év végi nyereségrészesedés. A jelen pillanatban már ki lehet mondani, hogy semmire. Egyrészt az évek folyamán az előző évekhez mérten állandóan csökszeptember 25-én, csütörtökön 106 ken, másrészt az R-alapot folytonosan növekvő kiadások terhelik. Mindezek miatt a dolgozók általában a béremelést részesítik előnyben. A XII. kongresszuson is alapvető kérdés volt a teljesítménybéres területen dolgozók számának, arányának a növelése. Évek óta ez az arány országos szinten alig növekszik. Egyes vállalatok — MVG is — próbálnak intézkedéseket tenni. Az erőfeszítések ellenére a teljesítménybérben dolgozók száma jelentősen nem növekszik. Ennek oka elsősorban az, hogy más vállalatoknál nem ilyen erőteljes az intézkedés. A fluktuáció elsősorban a teljesítménybéres területekről a nagyobb és más vállalatoknál az elhelyezkedés zömében időbéres területen történik. Ezt a kérdést hatékonyan csak úgy lehetne megoldani, ha a vállalatok a teljesítménybérben dolgozók arányának valamilyen százalékos növekedésével, valamilyen százalékos bérfejlesztési lehetőséget kapnának. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakhoz csak annyit még: társadalmunk további fejlődésének egyetlen útja van, ha támogatjuk a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását, amit az ország javára, népünk és mindnyájunk javára akar megvalósítani. Önök valamennyien tudják, hogy e téren vannak a mi országunkban és természetesen így az én vállalatomnál is igen jó példák. Arra van szükségünk, hogy vállalataink többsége hasonló szellemben és fegyelemmel dolgozzon a nagy népgazdaság érdekeiért. A kormányprogram tárgyalásában ezen gondolatok elmondásával kívántam részt venni, megvalósítását, végrehajtását teljes erőmből támogatom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bíró Miklós képviselőtársunk. BÍRÓ MIKLÓS: Kedves Elvtársnők ! Kedves Elvtársak! Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásra készülve, igyekeztem minél több választópolgárral elbeszélgetni, véleményüket megismerni, hogy a XII. kongresszus határozatainak és a Hazafias Népfront felhívásának ismeretében mi az elvárás a kormány programjával szemben. Nagy segítséget jelentettek képviselőtársaimnak a képviselő csoportülésen elmondott véleményei, és hasznos javaslatai. Velem együtt érezték a felelősséget, hogy mint új képviselő, a ciklus második Országgyűlésén hozzá kívánok szólni, az ismertetett, egész népünk életére kiható programhoz. Meghallgatva Lázár elvtárs beszédét, még inkább rögződött bennem az, amire mindenki kért, hogy választókörzetem, Mátészalka és az egész megye lakossága nevében cselekvő támogatásunkról biztosítsam a kormányt és a tisztelt Országgyűlést, örülünk annak, hogy a tett intézkedések és az erőfeszítések hatására, a népgazdaságban a gazdasági folyamatok a külső körülmények kedvezőtlen változása ellenére megfelelő irányba halad. A tartós és a még további javulás érdekében mindenki egyetért a szigorúbb és következetesebb irányítással. A következetességet a vezetés minden elemére értem. 5 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESrTÖ