Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1125 Az országgyűlés 18. ülése, 1982 zására. Ebben kétségtelenül jelentős eredményt értünk el, hiszen a legutóbbi négy év alatt — ilyen nehéz piaci feltételek között is — volumenében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. A kivitel bővítésében az élelmiszer-gazdaság járt élen, amely 44 százalékkal növelte a nem rubelelszámolású exportját. A kedvezőtlen keresleti viszonyok, a különféle korlátozások azonban gátját szabták annak, hogy a kivitelt a szükséges mértékben bővíthettük volna. Ez a behozatalt is behatárolta, s döntő szerepe volt a tervezettnél mérsékeltebb gazdasági növekedésben. Az 1970-es évtized első felében gazdaságunk meglehetősen nagyarányú tőkés importtal dolgozott, ami az akkori viszonyok között lehetséges volt. Ez a gyakorlat azonban a megváltozott viszonyok között nem volt folytatható, ezért az exportnövelés mellett széles körű tevékenység bontakozott ki az importgazdálkodás különféle területein is. Itt egyaránt szó van importátterelésről más relációba, és az import helyettesítéséről. Ennek eredményeként az elmúlt négy év alatt a tőkés import 20 százalékkal csökkent. Versenyképességünk javításának egyik fontos eleme, hogy termékeink költségeiben milyen arányt képviselnek a drága nyersanyagok és az energiahordozók. Anyag- és energiatakarékossági programjaink egyik legfőbb célkitűzése a folyékony szénhidrogének felhasználásának csökkentése, pótlása más olcsóbb energiahordozókkal, egy gazdaságosabb energiastruktúra kialakítása. Az elmúlt években a termelés anyag- és energiaigényessége mérséklődött. A nagymértékben megnövekedett követelményekkel való lépéstartáshoz azonban ezek az eredmények nem voltak elégségesek. Az egyensúlyjavítás ezért kezdettől fogva együttjárt a belföldi felhasználás, ezen belül a felhalmozás mérséklésével. Különösen rákényszerültünk erre ebben az évben, amikor is a nem rubelelszámolású áruforgalomban jelentős többletet kell elérnünk, olyant, amilyent 1985-re terveztünk. Feltehető a kérdés, hogy vajon gazdaságunk teljesítményei csökkentek-e az utóbbi években, vagy miből adódnak a jelen gondjai. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar gazdaság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy a bennünket sújtó válsághullámok okozta veszteségek e teljesítményeket felülmúlják. Nem lebecsülendő eredmény, hogy e nehéz évek alatt valamennyi termelő ágazat teljesítménye és teljesítőképessége növekedett. A nemzeti jövedelem termelése négy év alatt 4—5 százalékkal, az ipari és mezőgazdasági termékek termelése 5—7 százalékkal nőtt, 1982-ben a megtermelt nemzeti jövedelem összege — összehasonlítható árakon — 16—17 milliárd forinttal volt több, mint 1980-ban, és 21—22 milliárd forinttal több, mint 1978-ban. A mérsékelt növekedési ütemen belül az egyes ágazatok és termékcsoportok termelése a piaci igényekkel összhangban alakult. A munka termelékenysége a termelést meghaladóan évente 3—4 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma négy év alatt mintegy 180 ezerrel csökkent. A termelés fajlagos energiafelhasználása 1981—82-ben 4 százalékkal, az anyagfeldecember 16-án, csütörtökön 1126 használás 2 százalékkal mérséklődött, a kőolajfelhasználás pedig az 1979. évi 10,7 millió tonnáról 8,5 millió tonnára csökkent. A magyar mezőgazdaság dolgozói az eltelt négy évben, de különösen 1982-ben nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket értek el. Az egy főre jutó hústermelésben, s a közel 15 millió tonnás gabonatermeléssel. Az életszínvonal és életkörülmények lényeges összetevője, hogy hazánkban változatlanul teljes foglalkoztatottság van. Meghirdetett társadalmi programjaink megvalósulóban vannak. 1981—1982-ben fölépült 155 ezer lakás. Javultak az oktatás és a gyógyítás feltételei. A nehezebb körülmények között is fönntartottuk a kiegyensúlyozott áruellátást. Elért eredményeink védelme, a gazdaság folyamatos működőképességének biztosítása elengedhetetlenné tette, hogy gazdaságpolitikánkban egyértelműen a nemzetközi fizetőképesség fenntartását állítsuk előtérbe. A kialakult helyzetben és a feltételek várható alakulása alapján ez több évre szóló követelmény. Ez minden további cél eredményes elérésének elengedhetetlen feltétele. Ezeknek az eredményeknek az elérését döntően olyan tényezők segítették eddig is, és reméljük, segítik a jövőben is, mint pártunk 26 éve folytatott politikája, és ennek eredményeként a Magyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. Belpolitikai stabilitásunkat partnereink nagyra értékelik, politikájuk alakításánál ellenfeleink is kénytelenek számításba venni. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz, minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, s ezzel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzésüknek, segítőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünneplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva, e helyről is üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet népnek. Végül méltányolandó tényező az is, hogy nemzetközi gazdasági, pénzügyi kapcsolataink a nem szocialista országokkal, ezek kereskedelmi, üzleti köreivel korrektek. Csatlakozásunk az ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezeteihez máris érezteti kedvező hatását nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkra. Ezt mutatja az is, hogy a Nemzetközi Valuta Alap Ügyvezető Igazgatósága december 8-án mintegy 600 millió dollár hitelt hagyott jóvá Magyarország számára. Mi változatlanul ezekre a tényezőkre kívánunk építeni a jövőben is. Nyugodtan állíthatjuk, ha belpolitikai stabilitásunk őrzése és fejlesztése, a politikánk iránt kialakult belső és külső bizalom és megbecsülés, a Szovjetunióval, a KGST-be tömörült többi szocialista országgal való testvéri együttműködésünk, valamint a kölcsönös előnyökön nyugvó nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok ápolása a tőkés és a fejlődő országokkal együtt lesz jelen a munkánkban, biztosak lehetünk, hogy megoldjuk feladatainkat.