Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-2

101 Az Országgyűlés 2. ülése, 1980 adódó feladatokat, és jelöli meg a kormány és valamennyiünk számára azt, mit kell tennünk a fejlett szocialista társadalom építéséért. Mondom ezt azért, mert ezt tartom igaz­nak. Meggyőződésem, hogy amikor a lakosság megismeri a kormányprogramot, azt magáénak fogja tekinteni és végrehajtásában is számíthat erre a kormány. Az emberek szeretik, sőt el is várják, hogy felnőttként kezeljék őket, hogy megmondják mi van jelenleg. Előreláthatólag mi várható, s mit kell tennünk. Erre kaptunk valamennyien vá­laszt Lázár elvtárs által beterjesztett kormány­programban, melyet én elfogadok és végrehaj­tását is teljes erőmből támogatom. Úgy gon­dolom, a kormányprogram végfehajtásához megfelelő munkamódszer kialakítása is szüksé­ges. Olyan munkamódszerre van szükség, mely a kormány és a területi szervek cselekvési egy­ségét biztosítja. Ezen a területen fejlődés követ­kezett be az elmúlt években. Ezt tapasztaltuk mi, Bács-Kiskun megyeiek is, amikor a megyei tanács a múlt évben beszámolt a kormány előtt a megye fejlődését meghatározó mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről. A széles körű feltáró munka, a miniszté­riumok észrevételeivel és javaslataival megfelelő anyagot adott ahhoz, hogy a kormány érzékelni tudja a megye helyzetét és hosszú távra felada­tokat határozzon meg a megyei tanács és a kor­mányzati szervek részére. Ennek a módszernek része a minisztériumok évenkénti rendszeres találkozása a megye vezetőivel. Ahol az előző időszak tapasztalataiból, s az akkori lehetősé­gekből kiindulva közösen határozzák meg az adott ágazat tennivalóit a megyében. Vagyis közösen keresik az utat a kitűzött célok meg­valósítása érdekében. Ebben az útkeresésben az elért fejlődés mellett még nagy lehetőségek van­nak. Gondolok itt az ágazatok közötti és a me­gyék közötti együttműködésnek megvalósításá­ra. Ezáltal olcsóbban és jobban lehetne a meg­levő igényeket kielégíteni, a fejlesztések egy ré­szét is közösen lehetne megoldani. Ez azért vetődik fel, mert jelenleg sok eset­ben olyan érzése támad az embernek, hogy a megyehatárok hasonlítanak az országhatárokhoz. Szükség van ebben a nem könnyű munkában arra, hogy a kormány nagyobb figyelmet for­dítson erre az együttműködésre a tervezőmun­kában és nagyobb szerepet vállaljon a végrehaj­tás során a munka koordinálásában. Persze vannak jó példák is. Mint például a mezőgazdaságban kialakult termelési rendszerek, melyek bizonyították, hogy nem szabad közigaz­gatási határokat figyelembe venni, hanem a cél­szerűséget, a közös érdekeket kell előtérbe he­lyezni. A kormány munkastílusának továbbfejlesz­tése a területi szervekkel, valamint azok egymás közötti kapcsolatának erősítése teszi még jobban lehetővé, hogy az előre nem látható és tőlünk függetlenül jelentkező nehézségek leküzdhetők legyenek. Tisztelt Országgyűlés! A kormány program­jában megfogalmazásra került az is, hogy ará­nyaiban több erőt kívánunk fordítani a kisebb várósok és a községek alapfokú ellátásának fejlesztésére. Erre már képviselőtársaim felszó­szeptember 25-én, csütörtökön 102 lalásban reagáltak is. Véleményem szerint ezzel kezdetét veszi olyan gondok megoldása, mint a falu lakosságának városokba, és elsősorban nagyvárosokba való vándorlása, vagy a váro­sokra nehezedő nagy nyomás feloldása, mely a lakásbiztosításban és az ezzel együtt járó kom­munális és egyéb szolgáltatásban nyilvánul meg. Köztudott, hogy falun ma is olcsóbban lehet építeni lakást, bölcsődét, óvodát, iskolát, keres­kedelmi egységeket, és még sorolhatnám. Nagy­mértékben lehet számítani a társadalmi össze­fogásra, a társadalmi munkára. Meg lehet oldani kisebb pénzből is azt, hogy az ott lakók kultu­rált körülmények között, jó közérzettel éljenek a községekben. Erre is vannak már jó példák, melyekkel választókerületemben is találkozom. A tanyák villamosításának a lehetőségét megteremtve nagymértékben lelassult a tanyák­ról való elköltözés. A villamosítás nemcsak vi­lágosságot hozott a lakásokba, hanem a háztar­tási munka gépesítését, a kulturáltabb életmód kialakítását, a villamosenergia-termelésben tör­ténő hasznosítását eredményezte. Hatását érzékelni az emberek magatartá­sában, életvitelében, és a megtermelt áruk mennyiségében és minőségében. Az állampolgá­rok költsége és az állam befektetése, ami erre lett fordítva, bőven megtérül. Meggyőződésem, hogy így lesz ez a községeknél és a kisebb vá­rosoknál is a fejlesztések megtérülését illetően. A beterjesztett kormányprogramban szó van a szállítás zavartalanságának biztosításáról, fi­gyelembe véve a fejlesztés szerényebb lehetősé­geit is. Ezek mellett, és tudomásul véve ezt, sze­rintem figyelembe kell venni azt is, hogyha a szállítandó árumennyiségnek a növekedési üte­me csökkenni is fog, mégis több áru szállításá­ról kell gondoskodni. Ez viszont nagyobb meg­terhelést jelent a közutakon annak ellenére, hogy bizonyos fokú átirányítási törekvés figyel­hető meg a vasúti szállítás felé. Különösen sú­lyos ilyen tekintetben már jelenleg, s ha nem történnek megfelelő intézkedések, akkor a jö­vőben még jobban jelentkezik ez a megyénket is átszelő 5-ös főútvonalon. A belföldi teher- és személyforgalom egymagában is túlterheli ezt az utat. A helyzet súlyosságát még növeli a nagy tranzitforgalom. Ez nagymértékben oko­zója a sok és súlyos balesetnek, amely ezen az úton sűrűn előfordul. Amikor ezt a közlekedés és szállítás terén kialakított helyzetet felvetem, nemcsak Bács-Kiskun megye gondjairól van szó. mert gondja ez Pest megyének és Csongrád megyének is, hatása az egész országra, sőt ha­tárainkon túlra is kiterjed. A helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha ennek az útnak a korszerűsítésére, az áteresztő­képesség növelésére, vagy a terelő útvonal kije­lölésére esetleg nagyobb energiát, nagyobb gon­dot fordítunk. Vagyis a kormányprogramban jelzett szerényebb fejlesztési lehetőségeknél ezt a kialakult helyzetet figyelembe vesszük. Mind jobban érzékelni lehet, hogy a terme­lést, az ellátást lényegesen, esetenként — és er­ről is szó volt ma már — döntően befolyásolja a szállítás pontossága, és az is, hogy a szállítás mibe kerül, hogyan befolyásolja az árakat. Mi­vel a kormányprogramban végig érezhető az a

Next

/
Thumbnails
Contents