Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1099 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1100 amelynek feladata dolgozóink ösztönzése a jó, hibamentes termék előállítására és az anyagtakarékosságra. Ez évben is több mint félmillió forintot fordítottunk a minőségi bérezésre. Van olyan munkaterület, ahol a kereset 25 százalékát képviseli ez. Karbantartási munkánk hatékonyságának növelése érdekében ez évben bevezettük a karbantartó, irányító és munkaszervezési rendszert, az angol Maynard és System Szervezési Vállalattal közösen. Ennek lényege, hogy a karbantartási munkát időelemzéssel megállapított alapidőkkel mérik, és így a karbantartó teljesítménye is mérhető. A rendszer további előnye, hogy a dolgozó önmaga teljesítményét is tudja mérni, és az irányítást, a munka szervezését is alapvetően segíti. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi népgazdasági tervben megfogalmazott feladatok az eddigieknél is fokozottabb követelményeket támasztanak mindenkivel szemben. Úgy gondolom, hogy gyárunk kollektívája e munkában maradéktalanul helyt tud állni. Továbbra is kiemelt feladatunk, hogy az országos elvárásoknak megfelelően, minőségi terméket állítsunk elő, amely a világpiacon megállja a helyét. Ez továbbra is körültekintő, odaadó munkát követel tőlünk. A Csongrád megyei képviselőcsoport és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Háry Béla képviselőtársunk. HÁRY BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Győr-Sopron megyében az a vélemény, hogy a megye dolgozói hozzájárultak az 1982-es év eredményeihez, ugyanakkor mi is okozói vagyunk a jelentkező gondoknak. A megye exportorientált ipara teljesítette a belföldi, a szocialista országok felé irányuló kötelezettségét, és több mint 10 százalékkal növelte a dollárterületre irányuló exportját. A háromnegyed éves mérlegadatok azt tükrözik, hogy csökkent az ipari termelés anyagigényessége, tovább javult a hatékonyság. A költségvetési befizetések és támogatások pozitív egyenlege a költségvetés javára toVabb növekedett. A mezőgazdaság a megyében is sikeres évet zárt. A rekordszintű kukorica és cukorrépa, az átlagos búzatermelés mellett, különösen örülünk a gyepgazdálkodás javulásának, a szabadtartásos húsmarhatenyésztés fejlődésének. Lakásépítési tervünket a jelentősen csökkent tanácsi célcsoportos lakásszám mellett a magánerős lakások számának növekedésével sikerült teljesítenünk, mégis itt ki kell jelentenem, hogy jelentős nehézségeink vannak a fiatal házasok igényei kielégítésében. Javult az óvodai és bölcsődei ellátás is. Például Győr városában minden ilyen jellegű kérelmet teljesítettünk. A közoktatás feltételei a tanteremépítéssel javultak. Az egészségügyi integráció és fejlesztés, s ennek alapján a munka javulása jó hatással van az életkörülményekre. A kereskedelem és a vendéglátás, ha nem is mindig kritika nélkül, de megfelelően oldotta meg a megyei lakosság és az idegenforgalom igényeit. A megyében, bár az első háromnegyed év adatai szerint az országosnál kisebb volt a bérkiáramlás, a lakosság túlnyomó többsége kielégítő életszínvonalon és életkörülmények között él. A politikai hangulat, az emberek közérzete kiegyensúlyozott. A megye lakossága — a politikai munka, a tömegkommunikációs eszközök hatására — ebbe beleértem az osztrák televíziót is — különböző mélységben, de ismeri a kapitalista világ egyre mélyülő gazdasági válságát, és kialakult egy sajátos nemzeti büszkeség, hogy ilyen helyzetben is nagyobb megrázkódtatás nélkül tud élni népünk. Az év második felétől a párt és a kormány vezetői által őszintén ismertetett gazdasági helyzetünk az állampolgárok ésszerű aggodalma mellett egy élő, hatékonyabb cselekvési készséget bontakoztatott ki a dolgozók jelentős részénél, amit, ha jó irányban hasznosítunk, megfelelő alapot ad az 1983. évi feladatok teljesítéséhez. Képviselőtársaim! Mi is okozói vagyunk a gondoknak, mert nem használtuk ki megfelelően a megye iparában, mezőgazdaságában, emberi képességeiben rejlő lehetőségeket. Iparunk és mezőgazdaságunk az országos átlag feletti adottsággal bír. A megye munkásai, parasztjai, értelmisége, egyszóval az emberi tényezők a megyében nagy erőt képviselnek. Rendelkezünk alkotó gondolkodású, nagy tapasztalatú vezetőkkel. Minden gazdasági egységünkben, intézményünkben az ott dolgozók tudják, hogy emberi képességben, technikában, takarékosságban, szervezésben nagyon sok a még ki nem használt tartalék. A megye iparában a termelőberendezések fejlesztésére fordított anyagi eszközök arányaiban nagyobbak, mint ahogy a termelési érték növekedett. Sok helyütt még különböző okok miatt nem használják ki teljesen a munkaidőt. A termékszerkezet még nem felel meg mindenütt az igényeknek. Vezetői munkánkban még mindig nem építünk megfelelően á dolgozók alkotókészségének igénylésére. Valamilyen beidegződés alapján egyes vezetők sokszor eltűrik hanyag emberek lógásait, felületes munkáját. Tudjuk, hogy a megye iparában a termelést növelni csakis az export, ezen belül a tőkés export fokozásával lehet, mégis a piacok megszerzésére, s az ezzel foglalkozó apparátus kiépítésére a szükségesnél kevesebb energia jut. Gyakran halljuk a megye egyes termelőszövetkezeti vezetőitől, ha természeti csapás éri őket, ha a gazdálkodás feltételei szigorodnak, hogy már megtettük a szükséges intézkedést, és sikerült kigazdálkodni a jelentkező kárt, vagy az elvonást. De miért csak akkor intézkedünk, ha rákényszerülünk? Tudjuk, sok oka van az ilyen gondolkodásnak, látunk kell azonban, ha átmenetileg valamilyen gondot is okoz a tartalékok, a lehetőségek jobb kihasználása, az adott gazdasági egység és egész népünk érdekében meg kell tennünk. E tények is bizonyítják, hogy nem tudtuk mindenkivel megfelelően megértetni, hogy egyéni életünk, gazdasági egységeink, in-