Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1097 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. kodtató, hogy mi lesz ezeknek a működőképes, I de feleslegessé vált olaj kályháknak a további rendeltetése. A fűtéssel kapcsolatban megemlítem, hogy megyénkben található az ország hévízkészletének egyötöde, amelyet többféle módon hasznosítunk. Ezek közül egyet emelek ki: a tervidőszak vé­géig Szegeden háromezer olyan lakás fog épülni, amely geotermikus energiával lesz fűtve. Ennek az az előnye, hogy az egyszer már hőt leadó vizet visszasajtolják a talajrétegbe, és így majd a víz újra hasznosul. Ezenkívül — mint korábban jel­lemző volt — a folyó vize sem lesz szennyezve. Vagy: úgynevezett több lépcsős termálvíz-hasz­nosításra nyílt lehetőség a szentesi kórházban, ahol egyrészt fűtésre használják, használati me­leg vízként, majd talajfűtésre a kórház kertésze­tében. Paneltechnológiával épült lakótelepeink táv­hőszolgáltatásával kapcsolatban nagyon sok probléma merült fel Szegeden. Konkrétan az, hogy az ott lakók fáznak, s ennek egyik oka — többek között — a nem megfelelő paneltechno­lógia. A panelek illesztése nem tökéletes, és a nyílászáró szerkezetek sem azok. A lakásokból kiszökik a meleg ezeken a réseken. A gondok megszüntetésére törekvések vannak, úgy, hogy — többek között — az új lakásoknál jobb hő­szigetelésű műanyag ajtókat és ablakokat al­kalmaznak. Ez beruházási oldalról költségtöbb­letet jelent, de gyorsan megtérül az üzemeltetés szempontjából. Az IKV pedig a lakásfelújítások alkalmával a panelrésekbe szigetelőanyagot he­lyez. Megyénk villamos energiáját a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat biztosítja. Az energiatakarékosság miatt 1979 óta úgyne­vezett fél éjszakás közvilágítást alkalmaz, mely szerint az úttestek megvilágító kandeláberei­nek lámpái közül az egyiket kikapcsolják. Ez látszatra talán apróságnak tűnik, de országosan is jelentős, milliós nagyságrendű pénzmegtaka­rítást jelent. Tisztelt Országgyűlés! Gazdasági munkán­kat gyárunkban az ez évi népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelően végeztük. Gyárunk a vállalati létszámnak tíz százalékát képezi, ter­melési értékének 16 százalékát, a vállalat nye­reségének pedig 40 százalékát hozza. E kitűnő eredményt azzal tudtuk elérni, hogy kollektí­vánk már évekkel ezelőtt felismerte: a külön­böző piacokon csak korszerű és jó minőségű termékkel lehet eredményesen kereskedni. Gyárunk fő profilja a nehéz műszaki gumi­cikkek; bányászati szállítószalagok, olajbányá­szathoz használatos különféle fúrótömlők, vala­mint magasnyomású hidraulika tömlők. E ter­mékek korszerűsítését és gazdaságos termelé­sét állandóan, folyamatosan fejlesztjük. A fej­lesztési munkát gyárunk közösen végzi a vál­lalat fejlesztési és kutatóintézetével. A jó, közös együttműködés eredménye, hogy gyártmá­nyaink korszerűségben és gazdaságosságban is világszínvonalúak. Van olyan gyártmányunk, a tengeri fúráshoz használatos tömlő, amelyet a világon rajtunk kívül csak egy francia cég tud gyártani. A folyamatos technológiai korszerűsítés december 16-án, csütörtökön 1098 eredménye, hogy dollártermelésünk ez évben is meghaladja az ötmillió dollárt, rubeltermelé­sünk pedig megközelíti a 23 millió rubelt. Gyárunkban jelenleg folyik egy 200 mil­lió forintos részberuházás, amelynek eredmé­nyeként 1984-től évente további 4 millió dollár többletexportot tudunk előállítani. Űgy gon­dolom, hogy e számok bizonyítják, hogy gyá­runk az elmúlt tíz évben nem érdemtelenül nyerte el hat esetben a Kiváló Gyár címet, és eredményeivel nagymértékben hozzájárult ah­hoz a magas kitüntetéshez, amelyet a vállalat kapott az elmúlt hónapban, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, fennállásának 100. évfor­dulója alkalmából, valamint az utóbbi 25 év eredményes munkájáért. Munkavégzésünk során év közben nehéz­ségek is felmerültek, melyeket sikerült áthidal­nunk. Ilyen volt az a minisztériumi intézkedés, amely az import csökkenését, szigorítását irá­nyozta elő. Értjük ennek az intézkedésnek a célját. De az a kérésünk, hogy ne csak azt néz­zék, hogy egy vállalatot hogyan lehet takaré­kosságra szorítani, hanem azt is, hogy egy in­tézkedés milyen láncreakciót von maga után. Miről van szó? A Szegedi Kenderszövő Vállalat, amely ne­künk szövetet készít, nem kapott engedélyt fo­nalbehozatalra, így fennállt a veszélye annak, hogy nem tudunk szállítóhevedert gyártani, amely a bányászatban nélkülözhetetlen. Végül is különböző közbenjárással meg tudtuk olda­ni e problémát. Szólni kívánok munkásaink helytállásáról, amelyet — úgy gondolog, és ezt az élet különböző területein már több ízben bi­zonyították, hogy egy termelőegység csak ak­kor tud igazán jót alkotni, ha a kutatótól, a fej­lesztőtől, a terméket előállító kétkezi munkásig bezáróan mindenki tudja, hogy mit, miért, és mennyiért kell csinálni. Ha egy munkás tisztában van a termék előállításának felelősségével, és látja a megfe­lelő elismerést, akkor az nagyon sokra képes. Gyárunk termeléspolitikai agitációjában ez a munka nagy hangsúlyt kap. E nagyarányú po­litikai munka eredménye, hogy dolgozóink tisz­tában vannak az anyagnak a beszerzési nehéz­ségeivel, és költségeivel, amellyel dolgoznak. De tisztában vannak az előállított termékek árával, eredményességével. Minden feladat kitűzése­kor dolgozóink tájékoztatva vannak arról, hogy sikeres megvalósítás esetén mit jelent a válla­lat, és mit az egyén számára. A feladatok végrehajtásában nagy szerepet vállalnak munkásaink azzal is, hogy a pontos szállítási határidő betartása érdekében sok eset­ben plusz időt kell eltölteni a gyárban, amiért ugyan megfelelő anyagi elismerésben részesül­nek, de azért minden esetben a család és az otthonlét rovására megy. Munkásaink munkájukkal bizonyítják, hogy értik a népgazdasági feladatokat, és jól­eső érzéssel veszik azt tudomásul, hogy a jobb eredmény elérése mellett egyéni boldogulásuk is megvalósul. Mivel hatékony termelésünk eredményeként a bérfejlesztésünk meghaladja az országos átlagot, munkánk hatékonyságában komoly szerepe van minőségi bérezésünknek is,

Next

/
Thumbnails
Contents