Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1095 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1096 jelleget nem kizárólag a foglalkoztatottak létszáma adja. Nagyüzemnek kell tekinteni és kezelni a viszonylag kisebb létszámú, de korszerű termelő kapacitással, kiváló szellemi bázissal, exportképességgel rendelkező üzemeket is, különösen, ha azok vertikálisak. Több állandó bizottság vitájában és különböző formákban szóvá tették, hogy nincs minden rendben a termelő széktorok és a tudományos kutatómunka kapcsolatában, holott a termelékeny együttműködésre soha még ilyen szükségünk nem volt. Lehet, hogy papíron ünnepélyes, kölcsönös kötelezettségvállalásokban nincsen «hiány, de kívánatos lenne ezt a kapcsolatot pragmati'kusabban kezelni, és értékét a konkrét eredményeken mérni. A napirend tárgyalása során a hozzászólók közül többen szóvá tették, hogy társadalmunk egy részének rossz a közérzete. Azt is többen megjegyezték, hogy az állampolgárok egy része csak szavakban ért egyet azokkal a gazdasági koncepciókkal, amelyek segítségével kiutat keresünk nehézségeinkből, és védjük társadalmi, népgazdasági eredményeinket. A viták során — e jelenségek bagatellizálása nélkül — mégsem ezek a problémák kerültek központba, hanem annak a megállapítása kristályosodott ki, hogy -az 1982. évi minden ellentmondásával, feszültségével együtt is respektabilis gazdasági eredmények úgy születtek, hogy százezrek, talán milliók tudatosan azonosultak napi munkájukban központi céljainkkal, vállalták annak terheit, gyakran számukra egyénileg kedvezőtlen velejáróit. A. viták során megerősítést nyert az a felismerés, hogy létérdekünk, az 1983. évre kitűzött gazdasági céljaink elérésének fontos záloga, hogy a militáns, vagyis a küzdeni kész erők bázisa szélesedjen. Ennek lényeges eszköze lehet gazdasági politikánk és gyakorlatunk nyíltságának további fejlesztése. Ha azt várjuk — fejtegették a hozzászólók —, hogy minél több állampolgár a maga munkahelyén maradéktalanul azt nyújtsa, amire kötelezettséget vállalt, sőt, nehéz gazdasági helyzetünkre tekintettel annál többet is, akkor folyamatosan és közérthetően, rendszeresen ismertetni kell velük gazdaságunk helyzetét, a bekövetkezett mindenkori változásokat, a reális gazdasági lehetőségeinket és azoknak rajtunk kívül álló korlátait, a különböző, sokszor szubjektív okokból ki- nem használt tartalékok forrásait, központi intézkedéseink és elképzeléseink indokait. Tisztelt Országgyűlés! Az időben korlátozott tájékoztatóm nem nyújthatott teljes képet minden elhangzott véleményről, az összes hasznosítható javaslatról. Annyit talán sikerült érzékeltetnem, hogy az állandó bizottságokban tevékenykedő képviselőtársaink egyetértettek azokkal a gazdaságpolitikai célokkal, amelyekhez az előterjesztett költségvetés az 1983-as évre pénzügyi fedezetet biztosít. Fedezetet biztosít olyan értelemben, hogy megjelöli és összegszerűen is meghatározza a népgazdasági tervek megvalósításához szükséges állami kiadások, támogatások reális forrásait és mértékét. Más szóval: a fedezet nincs még Hetényi elvtárs kasszájában — ezért az egész országnak keményen meg kell még dolgoznia. Az állandó bizottságok kérik a kormányt, az állami vezetőket, nogy a költségvetési elképzelések megvalósításában is tekintsék az állandó bizottságokat és a választók bizalmát élvező minden egyes országgyűlési képviselőt olyan tettrekész erőnek, akik hajlandók és képesek a végrehajtáshoz is támogatást nyújtani. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, vegye tudomásul a tájékoztatást. (Taps) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz 15 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Tóth Edit képviselőtársunk felszólalása következik. TÓTH EDIT: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak ! Csongrád megye 3-as számú választókerületének képviselője vagyok, a Taurus Gumiipari Vállalat szegedi gyárában dolgozom. Hozzászólásomat két fő téma köré építem.: a kormány energiagazdálkodási programjának megvalósítása érdekében mit tettünk és teszünk megyénkben — a másik pedig, hogy gyárunk dolgozói hogyan járulnak hozzá munkájukkal az ez évi népgazdasági terv feladatainak megvalósításához. Mindannyiunk előtt ismertek az energiagazdálkodás és -takarékosság nehézségei, amelyeket helyi kezdeményezésekkel enyhíthetünk. Megyénkben a telepszerű, több szintes lakásépítési területek ellátásán túl, 1981-től kezdődően jelentős volumenű a lakossági önerős gázhálózatfejlesztés. A szervezést a helyi tanácsok végzik, a szakvállalat biztosítja a tervezést és a kivitelezést, a műszaki ellenőrzést és üzembe helyezést. Megyénkben erre az évre 40 utca kivitelezése lett előirányozva. A nyilvántartott igény jelenleg közel 300 utca. A kivitelezői kapacitás, a lakosság által végzett földmunka mellett is, csak 30—40 utcára elegendő. A belső berendezések üzembe helyezését azonban gátolja a cső, gázkonvektor, és a szerelvények szűkös volta. Az olajkiváltási program kapcsán megyénkben mind több mezőgazdaság és üzem törekszik a földgáz hasznosítására. Ezért a tüzelőolaj-felhasználás csökken, elsősorban a terményszárító fűtőolajról földgázra való átállásával, mely több tízmillió forintos beruházást jelent. Az így kiépített vezeték műszakilag olyan dimenziójú, hogy biztosítja a település ellátását is. A nagyfogyasztótól a településig gerincvezeték kiépítésével, lakossági pénzeszközök igénybevételével az elosztóhálózat kiépíthető. Az egy fogyasztóra jutó külső gázhálózat építési költsége 5 és 11 ezer forint között alakul. A nagyfogyasztók energiaracionalizálási pályázatokat készítettek, és ezek realitása esetén nyílik lehetőség a települések bekapcsolására. Az elkövetkező időszakban folyamatosan húsz település gázellátása biztosítható ily módon. Az olajtüzelésről a gázfűtésre való átállással megyénkiben 7770 darab, közületek tulajdonában leVő olajkályha vált feleslegessé. Gondolom, a fent említett mennyiség országos viszonylatban még tekintélyesebb. Elgondol-