Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1093 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1094 tik a lakossági adótartozás és a lakbérhátralék magas mértékét. A közlekedési és építésügyi bizottság kép­viselője a bizottság aggályát fejezte ki a ma­gánerőből történő lakásépítkezések telek- és épí­tőanyag-ellátásának hiányosságai miatt. A bi­zottság jogosnak minősítette azt a lakossági igényt, hogy a felemelt utazási tarifák mellett emelkedjék az utazási feltételek kulturáltsága is. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben rá­térek az állandó bizottságokban elhangzott, az egész gazdaságot érintő és általánosítható észre­vételek és javaslatok összegezésére. Az állandó bizottságok becsülésre méltónak minősítették az 1982. évi költségvetés teljesí­tésében elért szinteket, figyelemmel arra is, hogy év közben a költségvetés telj esi tésének külső, nemzetközi gazdasági feltételei az általunk szá­mítottnál kedvezőtlenebbül alakultak. Az állandó bizottságok megértéssel fogadták az év közben hozott központi pénzügyi intézke­dések szükségességét. Tudomásul vették, hogy enélkül a prioritást élvező gazdaságpolitikai cél­jaink elérése csorbát szenvedett volna. Értve ez alatt a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, és az azt jellemző olyan ténye­zőket, mint szállítási kötelezettségeink teljesíté­sét a szocialista piacokon, az esedékes pénzügyi kötelezettségeinknek kiegyenlítését a tőkés relá­ciókban, és nem utolsó sorban a termelés folya­matosságát különösebb zavarok nélkül. Az egész­ségügyi, az oktatásfejlesztési programok telje­sítését, a mezőgazdasági termelés eredményeit, a fajlagos energiamegtakarításban elért sikere­ket elismerésre méltónak tekintik. Annak ellenére, hogy ez évben nem értünk el valamennyi magunk elé tűzött gazdasági, szo­ciálpolitikai célt, sőt a gazdasági prioritások vé­delme itt-ott újabb feszültségeket okozott, ezek közül a lakosság nagy tömegét kedvezőtlenül érintő, a vásárlóerőt csökkentő árintézkedésekről esett a legtöbb szó — az a vélemény formálódott ki az állandó bizottságban, hogy az 1982. évi gazdasági eredmények összességükben biztosít­ják a folyamatos átmenet lehetőségét az 1983-as évre. És ami nagyon lényeges; megerősítést nyert, hogy nem ikönnyű, de jó úton haladunk társadalmi-gazdasági eredményeink megvédésé­ben. Érzékelhető, hogy 1978-tól kezdetben még tétován, de a továbbiakban mind markánsabban, egy reálisabb, az objektív helyzethez alkalmaz­kodni akaró gazdaságpolitika bontakozik ki. Igaz, hogy a felismerés, az alkalmazkodás a va­lós helyzethez, néha lassú, máskor késedelmes. De úgy látszik, a váltás nem könnyű, a megszo­kások, a szemléleti korlátok nem tűnnek el egyik napról a másikra. Tisztelt Országgyűlés! Az állandó bizottsá­gok egyöntetűen javasolják az Országgyűlésnek az 1983. évi állami költségvetés elfogadását egé­szében és az ágazatokat illetően is, — figyelmet kérő megjegyzések és javaslatok kíséretében. Ezek a következők : az állandó bizottságok egyet­értésüket fejezik ki atekintetben, hogy 1983. évi gazdálkodásunkban a népgazdasági egyensúly javítása és ennek révéin a nemzetközi fizetőké­pességünk megőrzése változatlanul prioritást él­vezzen. Annak elismerése mellett, hogy ezeket a prioritásokat előreláthatóan egy bizonyos ideig fenn kell tartani, az illetékes állami szervek fi­gyelmébe ajánlják, hogy az ennek nyomán ke­letkező feszültségek és ellentmondások, más alapvető gazdasági célok háttérbe szorulása egy idő után gátolhatja népgazdaságunk, sőt társa­dalmunk komplex fejlődését. A 'korlátozó jellegű központi intézkedések sem biztosítják önmagukban a tartós gazdasági stabilitást. Mindezek miatt a gazdaságunkban rejlő tartalékok és lehetőségek kihasználását fel­tétlenül intenzifikálni szükséges. Természetesen reális ütemben és mértékben, de már 1983-ban is érzékelhetően. Nem állítható — fejtegették a felszólalók —, hogy a termékszerkezet váltásában semmi sem történt az elmúlt évben, években. Felmutatha­tok, kézzel, fogható eredmények, sok jó elképze­lés, törekvés vált e tekintetben ismertté. Az ál­landó bizottságok tudatában vannak annak is, hogy a termékszerkezet váltása évtizedes prog­ram. Mégis azt kell megállapítaniuk, hogy az adott lehetőségeink hatásosabb kihasználásával előbbre tarthatnánk a megvalósításában. Az állandó bizottságok azt kérik, hogy az ál­lami vezetés legyen következetesebb a termék­szerkezet változását célzó konkrét ágazati és üze­mi programok időarányos megvalósításának szá­monkérésében, és ha mód van rá, támogatásá­ban. Az illetékes állami irányító szervek előtt is jól ismert, hogy nem kevés országos hírű vál­lalat van, ahol a termelő kapacitások alapjában korszerűek, termékeik értékesíthetők a nemzet­közi piacokon. Ezek közül némelyek fennmara­dása mégis csak jelentős, újra meg újra megis­métlődő állami támogatással biztosítható, vi­szonylagosan magas ráfordításaik miatt. Az is is­mert, hogy a költségvetés egyik terhe a veszte­séges és az átlagos nyereségszint alatt dolgozó vállalatok támogatása, illetve hiányzik a költ­ségvetésből az innen elmaradó bevétel. Az állam már a közeljövőben, ha akarná, sem lesz képes eltartani azokat az üzemeket, ahol a termelés jövedelemtartalma aránytalanul alacsony. Minden vizsgálódás, tapasztalat ugyan­akkor azt jelzi, hogy kisebb-nagyobb mérték­ben, de szinte mindenhol megvannak a lehetősé­gek a belső veszteségforrások csökkentésére. Ez a helyzet is hosszú évek óta ismert, és mégis ke­veset változott. Az állandó bizottságok célszerű­nek tartják, hogy a termelést irányító ágazati tárcák az eddiginél hatékonyabb, ha kell, radi­kálisabb intézkedéseket tegyenek az ebből szár­mazó költségvetési terhek csökkentésére. Tisztelt Országgyűlés! Különösen a gazda­ság kérdésével foglalkozó állandó bizottságokban sok észrevétel hangzott el az irányítás, a terme­lés szervezetének korszerűsítéséről. A vállalko­zási formák gazdagítását szolgáló intézkedéseket pozitív és hasznos lépéseknek minősítették a fel­szólalók. Közülük nem kevesen szükségesnek tartották azt is hangsúlyozni, hogy gazdasági tö­rekvéseink sikerének kulcsa azonban mindenek­előtt a nagyüzemek kezében van. Ezért minden olyan intézkedés, amely a nagyüzemek vállalko­zási lehetőségeit növeli, helyeselhető. Más felszó­lalók arra figyelmeztettek, hogy a nagyüzemi

Next

/
Thumbnails
Contents