Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1026 Az országgyűlés 17. ülése, bűnüldöző szerveinknek. Ez arra kötelez bennünket, hogy résen legyünk és a bűnözés elleni küzdelmet, a megelőző tevékenységünket fokozzuk. A bűnüldöző és igazságszolgáltatási szerveknek minden rendelkezésükre álló eszközzel és a társadalom erőinek teljes támogatásával kell küzdeni a bűncselekmények számának növekedése ellen. A bűnözés elleni harc és a bűncselekmények megelőzése — ugyanis —, csak akkor lehet eredményes, ha az maradéktalanul össztársadalmi feladattá válik. Az eredményes megelőzés előfeltétele a bűnözés okainak felkutatása és felismerése. Ezen a téren az elmúlt években további fejlődés volt tapasztalható. A bűnözés elleni harcban azonban gyors sikerekre nem számíthatunk. Évekig tartó és aprólékos munkára van szükség, még a részeredmények eléréséhez is. Az említett cél érdekében tehát erőinket valamennyi bűncselekmény vonatkozásában a megelőzés időszerű feladataira kell összpontosítani. Most nem térhetek ki minden bűncselekmény-kategóriára és minden fontos kérdésre, de szeretném aláhúzottan kiemelni a következőket: A társadalmi tulajdon védelme mindenki számára elsődleges kötelesség. Nem engedhetjük meg, hogy a közöny, a hanyagság, a nemtörődömség lehetőséget teremtsen egyes fosztogató elemeknek arra, hogy a társadalmi tulajdon ellen támadva, szocialista gazdaságunk bázisában kárt okozzanak. A szükség által világszerte parancsolt takarékossági követelmények mellett, nem nézhetjük el a társadalmi vagyon egyes felelőtlen kezelőinek pazarlásait, bűnös hanyagságait sem. Amikor azon dolgozunk, hogy gazdálkodásunk fő szervező erejévé a végzett munkának megfelelő díjazást tegyük, nem engedhetünk teret annak, hogy egyesek ügyeskedéssel, korrupcióval, csúszópénzekkel tegyenek szert munka nélküli jövedelemre. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények számának alakulása azt mutatja, hogy e területen eredményesen tudunk fellépni az irányítás és az ellenőrzés fokozásával. A kormány számos intézkedése, a gazdálkodó szervek nagyobb gondossága és a bűnüldöző szervek hatékonyabb tevékenysége, együttesen a társadalmi tulajdonnak a külső támadásokkal szembeni megnyugtató védettségét eredményezte. Sajnos, az előforduló bűncselekményeket többségükben nem külső személyek, hanem a társadalmi vagyon egyes kezelői követik el. Az elkövetési módok sokat finomultak, és ezáltal veszélyesebbekké váltak: növekedett továbbá az okozott károk összege is. A társadalmi vagyon kezelői közül egy személynek önállóan ritkán van lehetősége folyamatosan nagyobb kárt okozni. Az azonos szándékúak azonban esetenként elég hamar egymásra találnak, összejátszanak, és együttműködésük gyakran szervezett jelleget ölt. Ez arra figyelmeztet, hogy a gazdálkodó, az irányító és ellenőrző szerveknek az ilyen cselekmények megakadályozására az eddigieknél többet kell tennie. A megelőző munkába és a visszaélések gyors leleplezésébe a felettes szerveknek is erőteljesebben kell bekapcsolódnia. A bűncselekmények megelőzése, a vagyonvédelem biztosítása, ennek megszervezése és ellenőrzése ugyanis, a felettes 1982. október 8-án, pénteken 1026 szerveknek fontos kötelessége. Nagyobb részt kell vállalniuk a bűncselekmények okainak kutatásában is. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi években azt is tapasztaljuk, hogy a bűnöző elemek érdeklődése egyre nagyobb mértékben fordul a személyi tulajdon felé. E területen a bűnös cselekmények legtöbbször kisebb ellenállásba ütköznek, és az elkövetés kisebb kockázata vonzza a könnyelmű haszonszerzésre törekvő elemeket. A személyi tulajdon összvolumene országosan az elmúlt években hatalmas mértékben megnövekedett. Autók, hétvégi házak sokasága, a magánlakásokban elhelyezett értékek, gyűjtemények a korábbiaknál nagyobb vonzó hatást gyakorolnak azokra, akik felismerik, hogy ezek megszerzésével könnyebben juthatnak nagyobb és jól mobilizálható értékekhez, mint a társadalmi tulajdon fosztogatásával. Itt említem meg, hogy az elmúlt időszakban némileg emelkedett a rablások száma. Beszélt erről a belügyminiszter elvtárs is. E bűncselekményfajta nagyon felzaklatja a közhangulatot, különösképpen akkor, ha azt védtelen személy, gyerek, magányos nő, elesett idős ember sérelmére, sokszor mindössze néhány forintért követik el. A rablásoknál vagy a személyek javai ellen irányuló más jellegű támadásoknál nehéz a megelőzés; hiszen ezekben az esetekben általában tisztességes állampolgárok teljesen véletlenül esnek áldozatul. Mégsem szabad lemondani e területen sem a megelőzést hatékonyan szolgáló lehetőségek kereséséről. Ebben jelentős segítséget nyújthatnak az állampolgárok. Nem szabad, hogy könnyelművé tegye őket az a jóleső érzés, hogy hazánkban a tisztességes emberek biztonságban érezhetik magukat. Állampolgárainknak nagyobb gondot kell fordítaniuk ezért értékeik biztonságos őrzésére, és tartózkodni kell a kétes értékű alkalmi ismeretségektől. Tapasztalataink szerint ugyanis, a sértetti magatartás néha szinte kínálja a lehetőséget a lopásra vagy a rablásra. Állampolgáraink sokat tehetnek egymásért is, ha a rendellenes körülmények mellett nem mennek el közönyösen. A bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek természetesen a maguk eszközeivel törekednek a bűncselekmények visszaszorítására, a jó állampolgári közérzet biztosítására. Ennek egyik módja, hogy biztosítsák a bűnelkövetők gyors felelősségre vonását, és azt, hogy velük szemben a megfelelő, differenciált szigor érvényesüljön. Az eddigieknél is többet kell tennünk annak érdekében, hogy a bűnelkövetést a lehető legrövidebb időn belül kövesse a felelősségre vonás, és mihamarabb szülessen meg a jogerős bírói határozat. Ügyészi tapasztalataink is igazolják, ezért egyetértek a belügyminiszter elvtárs azon véleményével, amit a munkakerülőkkel, a csavargó életmódot folytatókkal, a foglalkozásnélküliekkel kapcsolatban elmondott. E viszonylag nem nagy réteg alkotmányunk legalapvetőbb tételét semmibe véve nem dolgozik, foglalkozás nélkül él, munkakerülő életmódot folytat, mely szükségszerűen a bűnözéshez vezet. 1981-ben 7818 olyan bűnelkövetőt regisztráltunk, akiknek nem volt munkahelye a bűncselekmény elköyetésekor. Számuk az utolsó négy