Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-17
1982. október 8-án, pénteken 1002 1001 Az országgyűlés 17. ülése, (Elnök: APRÓ ANTAL — 10.01 óra) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. Tisztelt Országgyűlés! Legutóbbi ülésszakunk óta fájdalmas veszteség érte országgyűlésünket. Július 10-én elhunyt Venéczi János képviselőtársunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága Titkárságának tagja, az Ellenőrző Bizottság nyugalmazott titkára. Venéczi elvtárs esztergályostanoncként 1936-ban kapcsolódott be az angyalföldi ifjúmunkás-mozgalomba, s ettől az időtől kezdve aktív harcosa lett az illegális kommunista pártnak. A felszabadulás után tevékenyen részt vett a politikai szervezőmunkában, a párt építésében, a termelés megindításában. Elkötelezett kommunistaként szilárdan helytállt az ellenforradalom ellen vívott harcban. Bármilyen feladattal bízta meg a párt, mindig önfeláldozóan, erejét nem kímélve vette ki a részét a szocialista építőmunkából. 1961-től a Budapesti Pártbizottság titkáraként, majd a Központi Ellenőrző Bizottság titkáraként dolgozott. Az országgyűlésnek 1963-tól volt tagja, aktívan tevékenykedett az Országgyűlés bizottságaiban. Fáradhatatlan közéleti szereplését államunk több magas kitüntetéssel ismerte el. Venéczi elvtárs példamutató életének emlékét megőrizzük és az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítjük. Kérem, hogy egyperces felállással adózzunk Venéczi János képviselőtársunk emlékének. (Mindenki feláll.) Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés ez év június 18-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen) Köszönöm. Megállapítom, hogy az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 47. §-ának megfelelően bejelentem, hogy egy képviselőtársunk nyújtott be interpellációt. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpelláció tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): Interpellálni kíván Tornán Károlyné képviselőtársunk Ónod várának rekonstrukciója tárgyában az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: 1. A belügyminiszter beszámolóját a közrend és a közbiztonság helyzetéről az 1977—81. években. 2. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. 3. Az interpellációt. A beszámolókról szóló tájékoztató anyagokat képviselőtársaim között szétosztattam. Elfogadja-e az országgyűlés a tárgy sorozati javaslatot? Aki igen, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom: az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 39. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a Minisztertanács tagjai, valamint az államtitkárok kötelesek tevékenységükről az országgyűlésnek beszámolni. E kötelezettségének eleget téve, a belügyminiszter beszámol a közrend és a közbiztonság helyzetéről az 1977— 81. években. Dr. Horváth István belügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter: Tisztelt Elnök Elvtárs! Kedves Képviselő Elvtársak ! Az országgyűlés a néphatalom és a népképviselet legfőbb szerveként rendszeresen napirendjére tűzi a társadalom fejlődését szolgáló alapvető tennivalókat. Ezek során meghatározza a kormányzás irányát, és ellenőrzi is a kormány és a kormány szerveinek a munkáját. Az utóbbi esztendőkben közéletünknek a legfelsőbb állami fórumán is a legnagyobb figyelem — érthető okokból — mindenekelőtt a kérdések kérdése, a gazdasági élet felé irányult. A megoldandó problémák rangsorában most ez van a fő helyen, mivel sok más feladat elvégzése is gazdasági életünk teljesítményének a függvénye. A társadalom életének alakításában átfogó szerepet betöltő fórumokon az is természetes, hogy nem elégséges csak egyetlen üggyel, a gazdaság kérdésével foglalkozni, még ha ez is a legfontosabb, hiszen az életben még számos olyan terület van, amelyen rajta kell tartani a figyelmet, s ahol kézben kell tartani az ottani fő folyamatokat azért, hogy azok terveink és céljaink szerint alakuljanak. Ezért rendszeresen és állandóan vizsgáljuk azt is, hogy országunkban milyen a közrend és a közbiztonság. Most, amikor a Belügyminisztérium tapasztalatai alapján teszek jelentést erről a Tisztelt Országgyűlésnek, az igazságügy-miniszter, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének ismétlődő beszámolóira is emlékeztetve, azt mondhatom, hogy a szükséges ellenőrzés sem itt, a legfőbb állami törvényhozó szervünknél, sem a tanácsoknál nem szenved csorbát. Annak a sokoldalú tevékenységnek a megnyilvánulása ez hazánkban, amely politikai rendszerünk működésének javítása, a szocialista demokratizmus szélesítése, az állami feladatok magasabb színvonalú ellátása érdekében folyik, és amelynek általános célja az élet jobbítása, a gondolkodás és az emeri cselekvés továbbfejlesztése. Tisztelt Országgyűlés! A mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban kiegyensúlyozott
