Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-16

782. június 18-án, pénteken 994 993 Az országgyűlés 16. ülése, , következetes jogalkalmazásnak egyaránt komoly szerepe kell, hogy legyen. Schnitzler elvtárs interpellációja a jogi szabályozás és a jogalkalmazás területét érinti, ezért most csupán ezzel foglalkoznék, természetesen igen röviden. Megítélésem szerint a környezet- és a természetvédelemre vonatkozó jogi szabályozás korszerű és jó. A jogi szabályozásban meghatározott követelményeket illetően természetesen jól tudjuk, hogy ezek teljes értékű megvalósítása — mindenekelőtt gazdasági lehetőségeink miatt — csak fokozatosan történhet meg, és fokozatosan képzelhető el. Miután a jogi szabályozásnak lehet előremutató jellege is, ez nem jelenti a törvényesség sérelmét. Jogi szabályozásunkkal szemben olykor felmerül az a kritikai észrevétel, hogy a rendelkezések kikényszeríthetőségét nem megfelelően biztosítja. Véleményem szerint e kritikai észreyótel nem vonatkozhat a környezet- és a természetvédelem területére, miután itt igen széles skálájú a szankciórendszer. Lehetőség van szervezetek bírságolására, helyszíni bírság kiszabására, kártérítési igények bíróság előtt történő érvényesítésére, de szabálysértési és büntetőjogi felelősségre vonásra is. Természetesen e lehetőségek csak akkor érnek valamit, ha ésszerűen, de következetesen élünk is velük. Ebben az előrelépés kétségtelen. 1981-ben például az előző évekhez képest növekvő mértékben került sor különböző fajtájú felelősségre vonásokra. így az említett évben szervezeteket, főként vállalatokat közel 1000 esetben többszáz millió forint értékben bírságoltak. A szabálysértési eljárások kereteiben pedig majdnem 2500 bírságot szabtak ki. Külön is kiemelem, hogy köztisztasági szabálysértés miatt több mint 6 ezer személy ellen indult szabálysértési eljárás, és velük szemben mintegy 5 millió forint értékű bírságot szabtak ki. Kétségtelen, hogy büntető eljárás igen kis számban indult jelentős mértékű, hiszen a büntető törvénykönyv ezt előfeltételnek tekinti környezetés természetkárosítás miatt. A bírósági statisztika tanúsága szerint 1980-ban ilyen bűncselekmény elkövetése miatt összesen 7 személyt ítéltek el, 1981ben egyet sem, 1982-ben pedig eddig mindössze egy ügy került a bíróságok elé. Persze, ezt a statisztikát lehet úgy is értékelni, hogy hazánkban e tekintetben alapvetően rendben van minden, és ezért nem szükséges a felelősségre vonás legsúlyosabb eszközével élni. Az élet azonban nem igazolná ezt az értékelést. A képviselő elvtárssal egyetértésben nekem is meggyőződésem az, hogy nem minden indokolt esetben történik meg a felelősségre vonás, így a büntetőjogi felelősség megállapítása sem. Ennek egyik oka az ellenőrzés hiányosságaira, a kezdeményezések hiányára vezethető vissza, a másik oka viszont az, hogy néha a döntési rendszer bonyolultsága miatt igen nehéz az igazi felelősöket megtalálni, vagy ha ez sikerül, akkor sem mindig tapasztalható kellő határozottság a felelősségre vonás érdekében. Nem véletlen, tisztelt képviselő elvtársak, hogy a kormány e téma vizsgálatát általánosságban is elrendelte, és a vizsgálódás tapasztalatait még ez évben összegezni fogja, a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Nyilván a döntési, az ellenőrzési és a felelősségi rendszer jobb működtetése érdekében hozandók ezek az általános jellegű intézkedések, j kedvező hatást váltanak majd ki a környezet- és a természetvédelem területén is. Nem tagadhatom, hogy a jogalkalmazó — így a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási — szervek tevékenysége sem hibátlan, ennek azonban nem az az indoka, hogy a felelősségre vonás mikéntjével kapcsolatban nincs valamiféle egységes végrehajtási rendelkezés. Ilyenre szerintem nincs is szükség. Hanem a baj az, hogy a jogalkalmazó szervekben dolgozók is talán nem egyszer alábecsülik a környezet és a természet védelmének jelentőségét, és emiatt nem fordítanak kellő energiát az ezt veszélyeztető cselekmények üldözésére, illetve az ellenük való következetes fellépésre. Ebben a jogalkalmazást irányító szervek felelőssége is megállapítható, hiszen minden bizonnyal e szervek is hatékonyabb irányítást adhattak volna e tekintetben a jogalkalmazó szerveknek. Ezt a mulasztásunkat egyébként már az interpelláció benyújtását megelőzően felismertük. Ezt bizonyítja, hogy a közelmúltban — igaz, hogy a Hazafias Népfront kezdeményezésére — valamennyi érdekelt szerv részvételével egy tanácskozásra került sor, ahol áttekintették a környezet- és a természetvédelemért való jogi felelősség érvényesülésének helyzetét. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a jogi védekezést is, és ennek érdekében egy feladat- és intézkedési tervet fogadtak el. Ügy vélem, e tervet most nem szükséges részletesen ismertetnem. Az elgondolások közül annyit talán mégis kiemelnék, hogy e tervben az illetékes állami szervek vállalták apparátusaik megfelelő és gyors eligazítását, a joggyakorlat folyamatos elemzését, jogszabályértelmezési probléma felmerülése esetén a Legfelsőbb Bíróság felé elvi iránymutatás kiadásának kezdeményezését, sőt, azt is, hogy mindenekelőtt szabálysértési területen megnézik, hogy a jogi rendelkezések — ideértve az alkalmazható szankciókat is — megfelelően szolgálják-e e fontos érdekek védelmét. Befejezésül szeretném kiemelni, hogy az adminisztratív intézkedések alkalmazása e területen sem válhat elsődleges eszközzé. Büntetőjogi intézkedéseket pedig valóban csak a legsúlyosabb esetekben kívánunk alkalmazni. Ha azonban ilyen eszközök, illetve intézkedések igénybevételére szükség van, egyetértve az interpelláló képviselő elvtárssal, azokkal az eddigieknél feltétlenül következetesebben kell élni. Kérem a tisztelt képviselő elvtársat és a tisztelt országgyűlést, hogy válaszomat szíveskedjék tudomásul venni. ELNÖK : Kérdem dr. Schnitzler József képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal. DR, SCHNITZLER JÓZSEF: Nem csupán egyetértek, hanem nagyon köszönöm. Igen jelentős volt mindaz, amit a miniszter elvtárs mondott közvéleményünk felvilágosítása szempontjából is. ELNÖK: Kérdem az országgyűlést, hogy az igazságügyminiszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? (Igen.) Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene ? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.)