Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-16

995 Az országgyűlés 16. ülése, 1982. június 18-án, pénteken 996 Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Következik Kelemen Zoltán képviselőtársunk interpellációja az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez Mezőtúr és Túrkeve területén az állandósult magas talajvízszint mérséklése tárgyában. KELEMEN ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt államtitkár elvtárs! A választókerületemhez tartozó Mezőtúr és Túrkeve városok belterületének vízkárérzékenysége a térség többi nagykuntelepüléséhez hasonlóan az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. Az érintett terület lakosainak megítélése szerint ezt nagymértékben befolyásolja a Hortobágyi Berettyó csatorna magasan tartott vízállása. Az emelkedő talajvízszint okozta gondokat a megyei és helyi tanácsok önerejükből a rendelkezésükre álló szűkös anyagi eszközökkel komplex módon megoldani még a lakosság és a gazdálkodó egységek önzetlen segítségével sem tudják. Ezért indokoltnak tartom a külterületek és a lakott belterületek vízrendezésének összhangját megteremteni az Országos Vízügyi Hivatal koordinálásával. A jelenlegi helyzet a térség több településén akár természeti csapásként is felfogható, mivel a tartósan magas talajvíz a régi építésű, alapozás és szigetelés nélküli házakat és egyes intézményeket egyre nagyobb számban teszi lakhatatlanná, illetőleg használhatatlanná. Napjainkban a két városban 2700 épület van ténylegesen veszélyeztetett területen. Ebből 600 lakás már most is felvizesedett, egészségtelen, szinte lakhatatlan állapotban van. Ez a folyamat jelentős mennyiségű nemzeti vagyon idő előtti és indokolatlan elhasználódásához vezet, és ez környezetvédelmi szempontból káros, továbbá az újonnan épülő lakásoknál a körülményekhez igazodó építési technológia miatt — jelentős költségnövelő tényező. Az említett számok, valamint a tanács üléseken és képviselői fogadóóráimon elhangzott közérdekű bejelentések ismerete késztetett arra, hogy ezt a gondot, mint a lakosság közhangulatát nagymértékben befolyásoló tényezőt feltárjam. Ezek alapján kérdezem az államtitkár elvtársat, hogy a térség jelzett gondjainak súlyossága az Országos Vízügyi Hivatal előtt ismeretes-e, van-e kidolgozott terv az állandósult magas talajvízszint mérséklésére, várható-e a közeljövőben javulás területünkön, mert ellenkező esetben a belvizes lakásépítési kölcsönt igénybe vevők számának emelkedésével kell számolni. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra Kovács Antal államtitkár elvtárs, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke kíván válaszolni. KOVÁCS ANTAL államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Kelemen Zoltán képviselő elvtársunk interpellációja nagyon fontos, sokakat érintő, aktuális kérdést vetett fel. A talajvízszint emelkedése sajnos, nemcsak az ő választókerületében és Szolnok megyében, hanem az ország számos nagy térséget átfogó vidékein is gondot okoz. Ennek okai részben természeti eredetűek, részben az emberi beavatkozások vagy be nem avatkozások következményei. Ezek közül a legátfogóbbak a következők. Az utóbbi években csapadékos időjárások voltak és ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a talajvízszint sok térségben emelkedjék. Továbbá a csapadékvizet elvezető csatornarendszerünk a településeken belül sok helyen nem épült ki a szükségleteknek megfelelően. Vagy ahol ezek kiépültek, ott karbantartásukkal még gyakran adósak vagyunk. A belterületeken kiépült vízrendezés olykor nem kapcsolódik a külterületeken végrehajtott vízrendezésekhez. Továbbá a vezetékes vízellátás eredményeként nagyságrendileg megnövekedett a vízfogyasztás a településeken, megszűnt a vizek kiemelése az ásott kutakból, egyidejűleg ugrásszerűen megnőtt a kibocsátott és csatornahálózat hiányában helyben szikkasztott használt víz és szennyvíz mennyisége. A felsorolt okok együttes hatására a települések alatt általában több helyen magasabb a talajvízszint, mint a településektől távol eső vidékeken. A Hortobágy—Berettyó csatornában nyári időszakban kétségtelenül magasabb vízszintet tartanak. Ezt indokolja a mintegy 40 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözése. A tiszavölgyi öntözőrendszer folyamatban lévő rekonstrukciója után néhány év múlva a Hortobágy—Berettyó csatornát kikapcsolják az öntözővíz-szolgáltatásból, így a nyári időszakban nem kell a jelenlegi magas szintre emelni a vízszintet. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsi és a vízügyi szervek között rendszeres koordinációs kapcsolat van az állami, a társulati, az üzemi és a tanácsi vízrendezési művek összehangolt fejlesztésére. A megyei tanácsok többségének, köztük a Szolnok megyeinek is, megvan a belterületi vízrendezés fejlesztésének koncepciója. Ahol ezek még nem készültek el, ott szorgalmazzuk elkészítésüket. Ennek alapján folynak a belterületi vízrendezési feladatok. A tanácsok a hatodik ötéves tervben mintegy kétmilliárd forintot fordíthattak a belterületi vízrendezés fejlesztésére és fenntartására. A megoldandó feladatok nagyságrendjéhez képest ez nem túlságosan nagy Összeg. Ezek a fejlesztési és fenntartási eszközök nem teszik lehetővé, hogy az egyes települések vízügyi létesítményeit és a csatornázást a szükséges méretre gyors ütemben megépíthessük. Ebből helyileg több alkalommal feszültségek származnak. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a talajvízszintek alakulását befolyásoló, kisebb beruházást igénylő belterületi vízrendezések legszükségesebb munkáinak elvégzését, vagyis azt, hogy a legkritikusabb helyekre összpontosítsuk a szűkös eszközöket. A megvalósítás lehetőségét lényegesen növelheti az, ha az érdekeltek széles körű társadalmi öszszefogását meg tudjuk valósítani. A közelmúltban a Hazafias Népfront és az Országos Vízügyi Hivatal vezetői megállapodtak abban, hogy a népfront területi szervei milyen módon tudnak segítséget nyújtani a lakosságnak, a helyi érdekelteknek az erőforrások összefogásához és a társadalmi munkában való részvételhez. Ezt kívánjuk elősegíteni azáltal is, hogy a vízi-társulati formát a közeljövőben kiterjesztjük a belterületi vízrendezésre is. Néhány jogi akadálya jelenleg ennek még van, ennek az elhárításán dolgozunk. Szolnok megyében a belterületi vízrendezés kiépítettsége a szükséges mértékhez viszonyítva mindössze 47 százalék. Körülbelül hasonló a helyzet az ország síkvidéki területein máshol is. Mezőtúr és Túrkeve városokban a vízrendezés műszaki tervei a múlt évben elkészültek, a kiviteli munkák gyorsabb végrehajtásának