Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-15

901 Az országgyűlés 15. ülése, 1982. június 17-én, csütörtökön 902 dését a kisszervezetek létrehozásáról. A szükséges segítséget a magunk vonalán megadjuk. Számolni kell azonban azzal, hogy amennyiben a jelenlegi ten­dencia tovább folytatódik, a nagyvállalatoknak egyre nehezebb lesz a legszükségesebb építési fel­adatok vállalása, beleértve ebbe a lakásépítést is. Ha fokozatosan — pontosabban: folyamato­san —, „tudatosan" így folytatódik a jól felszerelt vállalatok létszám-leépülése akaratunk ellenére, akkor ezzel számolni fog kelleni. Javaslatom: amennyiben szükség van vagy lesz az építési tárca magas műszaki és technikai szintű vállalataira — a kormány vizsgáltassa meg a kialakult helyzetet, mert a legtermékenyebben dolgozó vállalatok ka­pacitásának nem kihasználása jelenlegi helyzetünk­ben nagy hiba! Nem valami nagy dologra gondolok, de gondolok arra, hogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy a folyamatos munkát biztosító, jó szociális ellátást biztosító, jó kereseti lehetőséget biztosító nagyvállalatoktól miért mennek el az emberek. Valószínűnek tartom, hogy nem a kisebb bérért. Mert a létszám-orientáció az fütyül arra, hogy a kor­mánynak, meg az országnak elsődlegesen mit kelle­ne építenie. Az ezzel nem törődik. Tehát én erre gondolok, ezt kellene megvizsgálni, és nem kivételes kedvezményt vagy elbánást kérek — soha nem is kértünk, tettük azt, ami a feladatunk —, de azt kérjük, hogy legalább azok a szervezetek, amelye­ket a tárca nem tud szabályozni vagy rendben tar­tani (az építésügyi tárca), azok ne más szabályok szerint dolgozzanak. A jelentést a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról, valamint az er­ről szóló törvényjavaslatot a Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport nevében elfogadom, és elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.26—11.55. Elnök: PÉTER JÁNOSj ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Veress Péter külkereskedelmi miniszter elvtárs kíván szólni. VERESS PÉTER külkereskedelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! 1981-ben a vártnál lényege­sen mostohább körülmények ellenére külkereske­delmi forgalmunk kedvezően alakult. A szocialista országokkal államközi egyezményeinknek megfe­lelően kivitelünk értéke mintegy 9%-kal, behozata­lunké több mint 5%-kal haladta meg az 1980. évi szintet. A forgalom közel 1/3-át legjelentősebb partne­rünkkel, a Szovjetunióval, összesen mintegy 55%­át a szocialista országokkal bonyolítottuk. A nem rubel elszámolású árucsere mérlege 1981-ben gya­korlatilag kiegyenlített volt. 1970. óta 1973. kivé­telével a számszerű egyensúly szempontjából ez volt a legkedvezőbb esztendő. Jelentősen nőtt a fejlődő országokba irányuló kivitelünk. Ezek az eredmények a termelőmunka, a gazda­sági — szervező —, irányító tevékenység, az ered­ményesebb külkereskedelmi munka és a javuló vál­lalati együttműködés eredményei. Mindezt az elmúlt évtizedben elszenvedett cserearányromlás és a jelentős túlelosztás súlyos terhével együtt, a gyorsan romló külső körülmé­nyek közepette és, tegyük hozzá, ellenére értük el. Mai helyzetünk kritikus ellentmondása, hogy egy­mást követő három eredményes esztendő után kül­gazdasági gondjaink nagyobbak, mint bármikor az elmúlt két évtizedben. A nemzetközi politikai légkör romlása, a tőkés világgazdaság elhúzódó vál­, sága rendkívül megnehezítette gazdasági kapcsola­taink bővítését,nem egy esetben megtartását a nem szocialista országok intézményeivel, vállalataival. Meggyengültek a hagyományos kapcsolatok. A válsághelyzet önmagában is roppant nehézzé tette exporttemékeink értékesítését. Ezt még tetézi, hogy a tőkés országok többsége látható és kívülről láthatatlan eszközökkel erőteljesen védi saját gaz­daságát a külföldi áruk versenyével szemben. A tőkés gazdaság saját gondjai, nyugati poli­tikai állásfoglalások, országunkra nézve indokolat­lanul általánosító, hátrányos következtetések elbi­zonytalanították egyes partnereinket. A költségve­tési expozéból is kitűnik, hogy a külső körülmények nehezedése, egyes feltételek romlása gyorsabb, mint a gazdaság teljesítőképességének javulása. Az év első öt hónapjának tapasztalatai, a forgalmi adatok eddig nem hoztak és nem ígérnek javulást a közeli hónapokra sem. Újabban is történnek a kelet-nyugati kapcso­latokat korlátozni akaró állásfoglalások. Nem csök­kennek, hanem szaporodnak a kereskedelmet kor­látozó, diszkriminációs intézkedések. Egyelőre fel­mérhetetlen az angol—argentin konfliktus és a Li­banonban folyó háború tényleges hatása a nemzet­közi gazdasági életre. Hazánk a többi szocialista országgal együtt ezernyi szállal kapcsolódik a világgazdasághoz. A jelenlegi kedvezőtlen nemzetközi gazdasági helyzet valamennyi szocialista országot, így bennünket is hátrányosan érint. E nehéz helyzetben különös je­lentősége van a szocialista országok egymás közötti kapcsolatának, a KGST-ben megvalósuló együtt­működésnek. Hazánk a szocialista országokkal fenn­álló kapcsolatait erősítve, egymás erejére is tá­maszkodva a többi szocialista országgal együtt hig­gadtan és következetesen továbbra is fellép a meg­különböztetéstől mentes kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért. Továbbra is korrekt üzleti partnerei kívánunk lenni a fejlett tőkés országoknak. Minden rendelke­i zésre álló eszközt, kétoldalú kapcsolatainkat, a nem­zetközi gazdasági szervezetekben való tevékenysé­günkön alapuló jogainkat e kapcsolatok építése ér­dekében kívánjuk használni. Ebben a szellemben ülésezett ós foglalt állást legutóbb Budapesten a KGST tanácsa. Tisztelt Országgyűlés! 1982-ben az eddiginél is kedvezőtlenebb külső körülményekkel kell szá­molnunk. A törvényjavaslat bizottsági előadója, Horváth Lajos által idézett szkeptikusan optimis­ta véleményhez fűzöm hozzá, hogy 1982 mint esz­tendő biztosan rosszabb lesz, mint 1981, de külke­reskedelmi mérlegünknek jobbnak kell lennie, a folyamatos gazdálkodás érdekében. A gazdálkodás nemzetközi feltételeit nem mi szabjuk meg, azokra csak korlátozott befolyásunk van. Ha versenyben akarunk maradni, akkor érdekeinknek egyedül olyan cselekvési irány és ésszerű alternatíva felel

Next

/
Thumbnails
Contents