Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-15

885 Az országgyűlés 15. ülése, 1982. június 17-én, csütörtökön 886 sadalmi, gazdasági feladatok alátámasztására programokat hagyott jóvá. Ennek nyomán 1981-ben 77 ezer lakás épült, ami megfelel az ötéves terv időarányos előirányzatának. Növekvő figyelmet fordítunk a lakásépítés feltételeinek javítására, a területelőkészítésre, a magánerőből épülő lakások feltételeinek támogatására és ennek nyomán több telepszerű társasház és családi ház épült a tervezettnél. Az általános iskolák fenntartására 16 százalékkal fordítottunk tavaly többet, mint az azt megelőző évben. A tervezett 1070 helyett 1964 új tanteremmel, vagy tanításra egyébként alkalmas teremmel bővült a hálózat, ennyi újat létesítettünk, de sajnos, így is vannak olyan osztályok, amelyekben 34—36 tanuló ül. Ezért itt még jócskán várnak ránk feladatok. Az egészségügyi beruházásokat a beruházások általános csökkenése ellenére növeljük. Huszonegy százalékkal ruháztunk be tavaly e célra többet az előző évinél. Sajnos, a kórházépítés tervezett ütemét nem sikerült teljesíteni, építőipari kapacitásproblémák miatt a tervezett 15 százalék helyett 12 százalékkal nőtt a hálózat. Az alapvető szociális- és kulturális intézmények zöme tanácsi intézmény, örvendetes, hogy a tanácsi gazdálkodásban mind jobban érvényesül a társadalmi, az ágazati és a területi érdekek osszhangja. Jobban kibontakozik az öntevékenység, eredményes a lakosság erőinek bevonása a közös érdekű feladatok megoldásába. Arányosabbá válik a településhálózat fejlesztése. A szabályozás és a tanácsok jobban figyelembe veszik a központi szerepet nem játszó, kis települések igényeit is, ahol a lakosságnak mintegy egyhatoda él. 1981-ben a vízellátás bővítésének közel 20 százaléka e térségekben valósult meg. Az óvodai hálózatfejlesztésből 30 százalékos, az általános iskolai fejlesztésből pedig 25 százalékos ezen települések részesedése. A településfejlesztés önálló, helyi erőkre jobban alapozó rendszerét a következő években erősíteni kívánjuk. Igyekszünk módot nyújtani arra is, hogy lakossági társulások jöjjenek létre út, járda, gázvezeték építésére, a villamos hálózat bővítésére. Ezeket hitellel is fogjuk tudni támogatni. Tisztelt Országgyűlés! A szocializmusnak azt a jellemzőjét, hogy minden téren az ésszerű takarékosság érvényesüljön, mindenekelőtt a költségve- j tési szerveknél kell elérni. A takarékossági lehetőségek fokozottabb kihasználása ezekben az években már kezd megmutatkozni. így például tavaly a belföldi igazgatási költségek összesen csak öt és fél százalékkal nőttek. Sok intézmény élt a bevételek növelésének lehetőségével. A takarékosság és ez a körülmény lehetővé tette, hogy néhány új feladatot, például az egészségügy területén az ötnapos munkahétre való átállás többletköltségét alapjában a jobb gazdálkodás révén lehetett megoldani. Az igazgatási intézmények az 1983. év végéig teljesítendő öt százalékos létszámcsökkentési tervüket végrehajtották. Folytatódik a minisztériumok, a megyei tanácsok tevékenységét közvetlenül segítő intézmények rendszerének ésszerűsítése és létszámuk csökkentése. A költségvetési kiadásoknak most csökkenő hányadát teszik ki a felhalmozási kiadások. 1981ben ezek a költségvetési kiadások 12 százalékára rúgtak. A tényszámok a tervezett alatt maradnak. Ebben van örvendetes vonás! örvendetes az, hogy néhány állami fejlesztést la termelő szférában nem közvetlenül költségvetési finanszírozással, hanem kölcsön és hitelek bekapcsolásával oldunk meg. Kevesebb új nagyberuházást indítottunk a tervezettnél. Sajnálatos azonban, hogy a megtakarítások egy része ott mutatkozik, ahol ezt egyáltalán nem tartjuk kívánatosnak: így például a központi lakásépítésben és a kórházépítésben van bizonyos lemaradás. A befejezésre tervezett öt állami nagyberuházást azonban befejezték, ezek tervszerűen üzembe álltak. Tisztelt Országgyűlés! A kiadási adatokból kitűnik, hogy miközben azok a tervezett mértékben bővültek, a költségvetés bevételi oldalán vannak lemaradások. A vállalatoktól a költségvetésbe centralizált jövedelem aránya kisebb a tervezettnél. A nemzetközi és egyéb bevételek sem érték el a tervezett szintet. így a hiány nőtt. E hiány növekedésének okairól már az 1982. évi költségvetés tárgyalásakor szóltam. Most csak arra szeretnék újra utalni, hogy a kiadások jelentős része a korábbi nagyobb jövedelemképződést feltételezve kialakított elkötelezettségeken alapszik. Az aránytalanságon a költségvetési gazdálkodás fokozott racionalizálásával lehet és kell változtatni. Ez továbbra is elsőrendű feladat. Az alapkérdés természetesen az, hogy a teljesítményeket, a jövedelmeket növeljük és ebből biztosítsuk az állam megfelelő részesedését is. Többször nyomatékosan rámutattunk arra, hogy a hatékonyság, a versenyképesség javítása, az ebből származó jövedelemnövekedés, másfelől az életszínvonal megtartásának célja kölcsönösen öszszefüggő célok és egymást kiegészítő feltételek. Ezt újra hangsúlyozni kell azért, mert Magyarország számára a külső egyensúlyi követelmények teljesítése idén tovább nehezedik. A tőkés gazdaság ellentmondásainak kiéleződése is feszültebbé vált, a külpolitikai, külgazdasági helyzet miatt magasra szöktek a felvehető hitelek kamatai és megszakadt a hitelek normális áramlása. A tőkés dekonjunktúra tovább folytatódik és egyes tőkés országok egymással szemben is, a szocialista országokkal szemben pedig még erősebb diszkriminációkat alkalmaznak. Az olajpiac elbizonytalanodása, a fizetőképes olajtermelők beruházási lendületét is visszafogta és ez is fékezi exportunk növelését. A külső feltételek ezen folyamatos romlását a gazdaság teljesítőképességének gyorsabb javításával lehet csak ellensúlyozni. Ez a korábbinál nagyobb feladat elé állít. így például ma már nem elég a külkereskedelmi forgalom egyensúlyban tartása, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a kamatok fizetésére is fedezetet kell teremtenie. Ezért drága a kiviteli többlet elérésében minden perc késedelem és ezért fordítunk e kérdésre megkülönböztetett figyelmet. Aktívabb külkereskedelmi törekvéseinkhez versenyképesebb és növekvő exportra, ésszerűbb importfelhasználásra van szükség. Igaz, hogy a nemzetközi integrációs és egyéb szervezetekben való részvételünk problémáink megoldásához adhat segítséget, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ez külkereskedelmi és pénzügyi helyzetünkre csak akkor tud jótékony hatást gya-