Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-15

887 Az országgyűlés 15. ülése, 1 korolni,ha a népgazdaság összes saját erőit egyesítve növeljük és helytállásunkat így fokozzuk a nemzetközi piacokon. A terv szerinti előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szigorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Ettől eltérni egyszerűen nincs módunk. Sajnos, az év eleji tapasztalatok szerint eddig a termelés az egész évre tervezettnél valamelyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor több jel a belföldi felhasználásnak a tervben megalapozottnál gyorsabb növekedésére hívja föl a figyelmet. A vállalati beruházások például az első öt hónapban nyolc és fél százalékkal nőttek. És az átlagbérek is gyorsabban nőttek egy sor ágazatban a tervezett színvonalnál. Engedjék meg ezért, hogy az elmondottak fényében szűrjünk le néhány tapasztalatot a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodási eredményeiből. 1981-ben a vállalati nyereség egészében kedvezően alakult. Az átlagbérek növekedése is meghaladta az 1980 évit. A vállalatok helytállása azonban nagyon különböző. Egy sor vállalatnál csökken a termelés, szerencsére van egy sor olyan vállalat, amely több mint 10 százalékkal is növelni tudta árbevételét. Az ipar egészét tekintve azonban a kiemelkedő jövedelmezőségű vállalatok részaránya, súlya az egész iparból csak kis mértékben növekedett. A mérlegbeszámolók adatai szerint a vállalatok érdekeltségi alapjai lassabban nőttek 1981-ben, mint a nyereség. A részesedési alap arányosan emelkedett a bérekkel, a fejlesztési alap összege mérséklődött. A vállalatok növekvő része tudatosan törekszik új, a piaci követelményeknek jobban megfelelő termékek előállítására, új piacok felkutatására, az anyaggal, a munkaerővel való ésszerűbb takarékoskodásra. Vannak iparvállalataink — mint például a Medicor vagy a Gardénia Gyár —, amelyek a nemzetközi versenyben helytállnak és megfelelő jövedelmezőséget érnek el. Jónéhány építőipari vállalat kezd valóban vállalkozássá válni, így például az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vagy a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat. Egyre több vállalat jön rá arra, hogy jobb eredményt tud elérni, ha társulva próbálja meg az igények jobb kielégítését. A mezőgazdaságban a nem kedvező gabonatermés ellenére és jórészt a fölöttébb hasznos melléküzemi tevékenység nyomán a pénzügyi eredmények tavaly javultak. Tovább bővült a magas termelési színvonalon eredményesen gazdálkodó nagyüzemek száma, a veszteséges vállalatok száma és a veszteség összege jóval kisebb, mint korábban. De föl kell figyelnünk arra, hogy minden ágazatban találhatók — és a múlt évinél tulajdonképpen szélesebb körben fordulnak elő — olyan vállalatok, amelyek gazdálkodása nem kielégítő. Nem kevés például a fejlesztési alaphiány. A több év alatt felgyülemlett és ez évben esedékes kötelezettség az iparban megközelíti a 8 milliárd forintot — és egyes vállalatoknál ismétlődő esetről van szó. Akad olyan vállalat, amely saját teljesítményeinek a hiányát, túlköltekezését inkább magyarázgatja, mint felszámolja és a központi pénzalapoktól vár segítséget. Erre azonban nemigen van mód. Nem tartható például következmények nélkül a hosszabb ideje alacsony színvonalon gazdálkodó Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat helyzete, amely több ?2. június 17-én, csütörtökön 888 éves gyenge eredmény után tavaly rekordveszteséget ért el.JA Heves megyei Állami és a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak is súlyos gazdálkodási gondjai vannak. És ezek sem magyarázhatók az építőipar általános nehéz helyzetével, hiszen számos hasonló vállalat jól megállja a helyét ugyanilyen körülmények között. Es mivel egyazon iparágban egymás mellett élnek jövedelmező és gyengén gazdálkodó vállalatok, ezért a tartósan ismétlődő gazdasági gondokkal küzdő vállalatok, szövetkezetek esetében világos, hogy tevékenységük, szervezetük, vezetésük nem kielégítő, megváltoztatásuk elkerülhetetlen és az esetek többségében sürgető. A kormány nem szeretne e téren sem oktalan késedelemért később mentegetőzni. Tisztelt Országgyűlés! Á népgazdaság fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy folyamatosan fejlesszük a gazdaságirányítási rendszert, igazítsuk azt a változó feltételekhez, szélesítsük a bevált megoldásokat, kiiktassuk a be nem váltakat. Ezek a változások általában az éves tervezéshez kötődnek. A kormány azonban az 1982. évi gazdálkodás eddigi tapasztalatait áttekintve évközi intézkedéseket is hozott a gyorsan változó feltételekhez való jobb alkalmazkodás és ezen keresztül a terv sikeresebb végrehajtása érdekében. E változtatások, módosítások azt a célt szolgálják, hogy a terv követelményeinek és céljainak tudjunk megfelelni. Célunk az, hogy a vállalatok újabb erőfeszítéseket tegyenek külpiaci munkájuk javítására. A rendelkezésre álló többletforrásokat minél nagyobb mértékben rendeljék hozzá a széles értelemben vett újítási, innovációs tartalékaik nagymértékű felhasználásához és a fejlesztéseket szorosabban kössék a valós piaci igényekhez. Lehetőleg ne új beruházásokat kezdjenek, hanem a folyamatban levőket fejezzék be. Figyelmeztető jellegű intézkedést hoztunk az esetleges megalapozatlan bérfejlesztések megakadályozása érdekében is. És vannak olyan intézkedéseink, mint például a bírságok, kötbérek beszámítása az adóalapba, mert ezek egy részét egyelőre adóból lehetett tulajdonképpen kifizetni, amelyek közvetlenül a hibásan gazdálkodó vállalatokra hárítanak nagyobb terhet. Tudjuk, hogy nem kevés aggály hangzik el évközi, vagy folyamatos intézkedések kapcsán. És senki sem óhajtja jobban a gazdálkodás feltételeinek stabilitását, mint a kormány. De hangsúlyozni kell, hogy a stabilitás elsősorban a gazdaságpolitikai vonalvezetésben érvényesülhet. Itt kell az állandó, megbízható vonalvezetést elérni. A változó körülmények között érvényüket vesztett részfeladatok erőltetése viszont töréseket okozó feszültségeket is fölhozhat. Ezt pedig el kell kerülnünk. Ennek fényében ugyan teljes mértékben megértjük, hogy egyes változtatások a vállalatok egy részénél gondokat vetnek fel, de a változás az élet egyik hol kellemes, hol kellemetlen, de mindenképpen szükségszerű velejárója. Az intézkedések nem érintik aránytalanul a jobb teljesítményt nyújtó vállalatokat. És figyelmünk fokozottan fordul azok felé a vállalatok felé, amelyek a jövedelemtermelésben nem jeleskednek, nem járulnak ahhoz kellően hozzá, vagy pedig anyagi lehetőségeikkel összhangban nem álló kötelezettségeket vállalnak. Nem folytathatunk olyan gyakorlatot, amely a