Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-14

859 Az országgyűlés 14. ülése, 19 rumkat a dolgozók 40—42 százaléka rendszeresen igénybe veszi, s kedvező, hogy ezek közül egyre több a nő. A személyi feltételek is javultak. A vállalat központjában függetlenített népművelő, a gyárakban népiművelő könyvtáros szakemberek és széles körű aktívahálózat végzi a közművelődési munkát, az igények folyamatos felmérése mellett. A művelődési bizottságaink koordináló és szervező munkája folyamatosabbá, színvonalasabbá vált. Gyárainkban tánccsoport, irodalmi és filmbarátok köre, kézimunka és fotó szakkör, valamint beatzenekar működik. Művelődési szabadidős rendezvényeink sokszínűek, igazodnak az igényekhez. Dolgozóink 90 százaléka rendelkezik nyolc általános iskolával. Ehhez az eredményhez hozzájárult erőfeszítésünk, hisz az elmúlt három évben 45—50 fő végezte el évente az általános iskola utolsó egy-két osztályát. Tisztelt Országgyűlés! A vállalati lehetőségeken túl jelentős mértékben építünk munkánkban megyénk közművelődési intézményeinek programjaira. így számunkra sem közömbös, hogyan alakul városunk, megyénk közművelődése. Azt tapasztaltuk, hogy a vasiak állami, társadalmi és gazdasági szerveiben összehangoltan indították a törvény végrehajtását. Megyénkben azóta is számos intézkedés történt a munka fejlesztésére. Igaz, nem vezettek még látványos eredményekhez, hisz ez egy hosszabb folyamat. Mégis fejlődésről adhatunk számot. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a közművelődés szerepét egyre jobban felismerik. Az állami és gazdasági szervek, valamint a tömegszervezetek, mozgalmak vezetői rendszeresebben és igényesebben foglalkoznak a feladatkörükbe tartozó közművelődési kérdésekkel. Ez is szerepet játszott abban, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a szocialista közgondolkodás és életmód alakításának segítése. Növekedtek a kulturális igények és ezúttal tovább emelkedett az emberek szakmai és általános műveltsége. Konkrét eredményként említhető, hogy megyénkben az önművelődés egyre szélesebb tömegek közt válik gyakorlattá, kiszélesedett a felnőttoktatás, élénkül a művészetek iránti érdeklődés. Mindezt többek közt olyan tényezők bizonyítják, hogy megduplázódott a könyvek, valamint a képző- és iparművészeti alkotások vásárlása. A hangversenyeket évente átlag 47 ezren, a múzeumokat 614 ezren látogatják. A mozilátogatók száma 11 százalékkal emelkedett. A száz családra a megyében 92,4 tv-előfizető jut. Figyelemre méltó a felnőttoktatás szélesedése. Ezen belül tartós érdeklődés mutatkozik a középfokú képzés iránt. Megyénk közművelődésére is élénkítő hatást gyakorolt az 1976ban megalakult Szombathelyi Képtárépítő Egyesület. A képtár építésének anyagi feltételei megteremtődtek. Átadása 1983 őszére várható. Az egyesület 3065 taggal, 330 szocialista brigáddal, 97 intézményi kollektívával számolhat. Százhatvanöt ipari, mezőgazdasági üzemmel kötött öt évre szóló együttműködési megállapodást. Hozzájárulásukkal a megye az ország művészeinek patronáló felajánlásaival az építkezésre több mint 43 millió forint gyűlt össze. Művészeti életünk fontos eredményéként és tényezőjeként tartjuk számon a népművészet )82. március 26-án, pénteken 860 kiteljesedését, a kórus és táncmozgalom fejlődését, az irodalmi élet megélénkülését, valamint a zenei élet kiszélesedését. Mindezeket elősegítették, hogy a megyében javultak e terület tárgyi, anyagi feltételei. A közművelődés részesedése a tanácsi költségvetésből 1976. évi 45 millió forintról 78 millió forintra nőtt. Az ipari üzemek és szemben az országos tapasztalatokkal a termelőszövetkezetek is növelték támogatásúikat. A : megyében 1975^től mintegy 150 millió forint jutott közművelődési beruházásokra, felújításokra pedig több mint 118 millió. Felépült a megyei művelődési és ifjúsági központ, a felújítás nyomán korszerű közművelődési központtá vált a sárvári vár, elkészült a körmendi színházterem, befejeződött a Savaria Múzeum felújítása. Községeinkben több klubkönyvtár épült, és számos községi közművelődési intézmény került felújításra. Nemzetiségi településeink kulturális ellátottsága jó színvonalú. A nagyarányú fejlesztések révén városainkban és nagyközségeinkben korszerű közművelődési intézményekkel rendelkezünk. A falusi művelődési otthonaink jelentős részének állaga, termi ellátottsága, technikai felszereltsége azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a művelődési otthonok, könyvtárak közül főként a korszerűbben felszerelték tudnak nagyobb vonzerőt kifejteni a közönségre. A személyi feltételek alakulása is kedvező megyénkben. A szakképzettségi arány 75—80 százalék körül mozog. Változatlanul gond viszont, hogy a szakképzett népművelők nem szívesen vállalják a falusi munkaköröket. Jelentős a fluktuáció, gyakori a kudarc. Ezért a községek vezetői is felelősek, mert gyakran irreális célokat fogalmaznák meg és kérnék számon anélkül, hogy a feltételeket biztosították volna hozzá. A falun dolgozó népművelők gyakran társtalanok, hátrányos helyzetűek, nehezen illeszkednek a falu társadalmába. A népművelők képzésével is foglalkozó főiskolánk figyelemreméltó kísérletéket folytat, összekapcsolta a tanár- és népművelőképzést, a közművelődés érdekeit jobban szolgáló szakpárosításokat hozott létre. így például a testnevelési és népművelési szakot párosította. Ezt abból a meggyőződésből tette, hogy az oktatást és népművelést egy szákember által lehet legjobban egymáshoz közelíteni. Ezen túl én úgy látom, hogy községeinkben az iskolát és a kultúrházat sokkal határozottabban kell tartalmi és szervezeti intézkedésekkel egymáshoz közelíteni. Tisztelt Országgyűlés! A megye közművelődése számottevően és alapvetően a közművelődéspolitikai határozat és törvény által megjelölt irányban fejlődött. Ugyanakkor nem mentes a gondoktól sem. Ezek közül csak néhányat említek. Például változatlanul nagy aránytalanságok vannak a művelődés lehetőségeit illetően, különösképpen a települések között. Dolgozótársaimmal együtt úgy látjuk, hogy minden nehézség ellenére a művelődés anyagi-tárgyi feltételei folyamatosan bővülnek. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy az anyagiak szűkös voltára való gyakori hivatkozás ürügyként szolgál a törvényszabta kötelezettségek teljesítésének elmulasztására. Sokkal többet kellene törődni mindany-