Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-14
861 Az országgyűlés 14. ülése, 1982. március 26-án, pénteken 862 nyiunknak azzal, amit a törvény 6. §-a így fogalmaz: „a köziművelődési tevékenység sokoldalú társadalmi összefogásra, az állampolgárok és közösségeik önkéntes kezdeményező és cselekvő részvételére épül". Ebbe beletartozik önmagunk műveltsége gyarapításának felelőssége mellett az is, hogy a meglevő kulturális lehetőségeket jobban kihasználjuk. Növelni kell a társadalmi összefogást, erősíteni a társadalmi — gazdasági szervek és kulturális — intézmények művelődési igényeiket kielégítő és teremtő tevékenységét. Megemlítem még azt is, hogy nem tartjuk kielégítőnek, különösen a községekben a művelődési intézményekben már működő társadalmi vezetőségek tevékenységét sem. Sajnálatos, hogy sok helyen e társadalmi vezetőségek még meg sem alakultak. Mint már említettem, lassan halad az iskola és a közművelődési intézmények kapcsolatteremtésének erősítése. Ennek gyorsabb ütemű megvalósítása ugyancsak jobb feltételeket teremthet a közművelődési munka számára. Végül az értelmiség szerepéről, felelősségéről még meg szeretném említeni, hogy a közművelődési feladataink megoldása minden értelmiségi réteg aktív közreműködését igényli. Megyénkben azt tapasztaljuk, hogy szélesedett az értelmiség részvétele e tevékenységben, de a kívánt szintet még nem érte el. Különösen az agrár- és a műszaki értelmiség nagyabb aktivitására számítunk. Tisztelt Országgyűlés! A közművelődési törvény végrehajtásának jelenlegi állásáról szóló jelentéssel egyetértek, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Csarnai Zoltánné képviselőtársunk. CSARNAI ZOLTÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Ismert, hogy Kőbánya Budapest egyik legnagyobb munkáskerülete. Az elmúlt éveik folyamán a kerület képe jelentős mértékben megváltozott. A lakosság száma hét év alatt 70 ezerről 110 ezerre nőtt. Ez a növekedés három új lakótelepünk megépülésének a következménye. A lakosság jelentős része munkás, 45 százaléka 30 éven aluli. Kőbánya ipari kerület. A 120 üzem mintegy 70 ezer dolgozót foglalkoztat. Az agglomerációs körzetből 25—30 ezer ember jár be naponta a kerület gyáraiba. Munkásszállásainkon hat4iétezren élnek. Kerületünk ezen jellemzői és a közművelődési törvény előírásai határozzák meg a kerületi közművelődésünk legfontosabb feladatait : Egyrészt a munlkásművelődés segítése — figyelembe véve a munkások rendkívül különböző művelődési igényeit: az általános iskolai végzettség megszerzésétől a szakmunkásképzésen át a felsőfokú végzettséget adó tanfolyamokig, a csak szórakoztató rendezvények látogatásától az aktív befogadásra épülő, alkotó kiscsoportos foglalkozás óikig. Másrészt az ifjúság művelődési igényeinek felkeltése, a helyes művelődési szokások kialakítása, az óvodáskorúak, az általános és középiskolás tanulók, majd az üzemekben dolgozó fiatal munkások politikai, világnézeti, művészeti és tudományos nevelése a közművelődés számos eszközével, formájával. A harmadik kiemelt feladatunk a lakótelepek közművelődési ellátása. Ezt a feladatunkat nehezíti, hogy lakótelepeinken az ismert gazdasági nehézségek miatt közművelődési intézmény egyelőre nem épült. Kerületünk közművelődési életében kiemelt szerepet tölt be az 1975-ben nagy társadalmi összefogással felépült Pataky István Művelődési Központ. Az intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A munkásművelődésnek, az ifjúság közművelődésének és a lakóterületi munkának egyaránt központja lett. A művelődési központ fővárosi szinten a felnőttoktatás bázisintézményeként működik. Módszertani segítséget nyújt az üzemek oktatási, közművelődési felelőseinek. Számos lehetőséget biztosít a művelődésre, kiállításokkal, színházi előadásokkal, munkásszállások kulturális programjaival, vetélkedőkkel, különböző tanfolyamokkal, kiscsoportok működtetésével. A művelődési intézményekkel nem rendelkező vállalatok különösen sok segítséget kapnak a művelődési háztól. Jó kezdeményezés a bejáró dolgozókkal való különös törődés. Egyrészt a munkaidő-beosztásuknak megfelelően kialakított programokkal, másrészt a bejáró-övezet járási kulturális szerveivel együttműködve, kihelyezett rendezvényekkel igyekeznék hasznossá tenni a dolgozók szabadidejét. A bejárás, ingázás nem átmeneti állapot, hanem életmódot, életvitelt jelent. Erre a rétegre feltétlenül számítunk a gazdasági munkában, ezért minden eszközt igénybe veszünk, hogy elősegítsük szakmai és kulturális fejlődésüket, a jobb emberi kapcsolatok kialakítását. Az üzemi közművelődési munkát a vállalati művelődési bizottságok fogják össze. Hatásukra fokozatosan javult az üzemi közművelődési munka színvonala. Több vállalat rendelkezik közművelődési intézménnyel. Két szakszervezeti művelődési központ, két szakszervezeti klubkönyvtár, 65 üzemi közművelődési könyvtár, 25 ifjúsági klub működik kerületünkben. A vállalatok által biztosított művelődési lehetőségek változatosak, és szorosan illeszkednek a vállalat jellegéhez, az ott dolgozók igényeihez. A vállalatok közművelődési életének színvonalát nagymértékben meghatározza az ott dolgozó népművelő szakmai felkészültsége és rátermettsége. Altalános tapasztalat, hogy a megnövekedett termelési igények, szakmai elvárások igen sok dolgozót ösztönöznek szakmai tudásuk fejlesztésére, a továbbtanulásra. Ennek ellenére sok üzemben még ma is gond a nyolc általános iskolát el nem végzettek beiskolázása. Ezek a dolgozók általában a 40. életévüket már betöltötték, illetve vidékről járnak be dolgozni. A nyolc általános iskolai végzettség megszerzésének anyagi ösztönzése még nem általános. Ezen a területen még sok a tennivaló. Az iskolarendszerű oktatást, az önművelést jelentős mértékben segíti a kerületi Szabó Ervin Könyvtár. A munkás-művelődés eredményessége nagyban múlik azon, hogy a dolgozók milyen mértékben ismerik fel az olvasás, a
