Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

787 Az országgyűlés 13. ülése, 1982. március 25-én, csütörtökön 788 használást. Nem először kívánjuk ezt. Elég körülményes a szülőkkel és a kiskorúakkal szemben különböző védő- és óvóintézkedések megtétele, az állami gondozásba helyezés. Alapvető probléma itt az, hogy a díjfizetésre történő előírás még nem biztosíték arra, hogy be is fizetik. Általában az ilyen személyek vándorolnak, direkt nem helyezkednek el munkába, vagy börtönbüntetésüket töltik. Hasonló probléma merül fel a tankötelezettségi törvény megszegése miatt lefolytatott szabálysértés esetén, mert a szabálysértési bírság kiszabása után benyújtják a szociális segély iránti kérelmet. A legtöbb esetben nem fizetés esetén elzárásra kell átváltoztatni. Meg kell szüntetni sürgősen azt a jogi szabályozást is, hogy a családi pótlék kifizetésére 18 munkanap ledolgozását követően már lehetőség nyílik. Egyesek ezt jól kihasználják az állam rovására. Nem tartom tisztességes dolognak, el kell érni, hogy az egy hónapra eső valamennyi munkanapját mindenki becsülettel dolgozza le, s úgy kapja meg a családi pótlékot. Gondoskodni kell róla, hogy a családi pótlék is a gyermek érdekében nyerjen felhasználást, ha erre viszont szükség van, még állami beavatkozással is. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Bonyolultnak és sok esetben áttekinthetetlennek tartjuk a földtulajdoni, földhasználati és földvédelmi kérdésekről alkotott szabályozásokat. Ez esetben hét alapjogszabály rendelkezik, s ezzel szoros összefüggésben tíz végrehajtási rendelet született. Gyakoriaknak tartjuk a módosításokat. Országszerte mégis sok a parlagterület, tönkremennek a virágzó zártkertek, s nem a törvény változtatására van szükség, hanem ismételen hangsúlyozom, végrehajtására, hatályosulására. A lakossági adójogszabályok is 11 féle adónemben 27 alapjogszabállyal és 14 végrehajtási rendelettel szabályozzák az adófizetési kötelezettségeket. A lakás- és helyiséggazdálkodással, a lakásépítéssel kapcsolatos jogszabályok egyes rendelkezései indokolatlanul nehezítik a tanácsi ügyintézést, de a társadalom számára is kedvezőtlenek. Például az egyes községekben üresen álló családi házak tanácsi úton történő értékesítésének alapvető feltétele, hogy a ház hat hónapig üresen álljon. A 6 hónapos üresen állás gyakran a műszaki állapot rohamos romlásával, a nemzeti vagyon károsulásával jár együtt. Semmilyen gyakorlati jelentősége nincs a 6 hónapos időtartam kivárásának. Jogalkalmazói szemszögből ugyancsak problémát okoz egyes jogszabályi rendelkezések esetében a visszamenőleges szabályozás. Gondolok itt az építésrendészeti bírságra. 10 évre visszamenőleges intézkedés. Ez sem találkozott társadalmunk igazságérzetével. A jogalkalmazás jogpolitikai elvei viszont itt nem juthatnak érvényre. Mint képviselők, több alkalommal veszünk részt tsz-ek, építőipari szövetkezetek évzáró közgyűlésein. Egyetértek azzal, hogy ha a tervezett feltételek teljesültek egy üzemben, akkor a vezetők feltétlenül kapják meg az évi bérük 30 vagy 40 százalékát. A szovjet szakszervezetek legutóbbi kongresszusán is volt erről szó. Arra van szükség viszont, hogy amennyiben a hatékonysági mutatók teljesültek, akkor az anyagi javakat termelő munkások vagy szövetkezeti dolgozók is évi bérüknek bizonyos százalékát kaphassák meg nyereségként. Elvtársak! Nehéz elviselni, hogy a magasabb tisztségviselő elvtársak részére összesen kifizetnek, csak példát mondok most, 124 ezer forintot, s 150—200 fő dolgozó állomány részére összesen hasonló vagy ettől kevesebb összeget. Sok kritika éri a bértömeg és a bérszínvonal behatárolásának bázisszemléletét is. Erre vonatkozóan az a javaslatom, hogy a tényleges hatékonyság figyelembevételével ezeket is rendezni kell, mert éppen a hatékonyan gazdálkodó üzemek alacsony bérszínvonala, s az említett növekményadó miatt megindult a kvalifikált emberek vándorlása. Jó lenne időben szétnézni az illetékszabályozásban is, esett róla szó, én is hangsúlyozom, mert ott is az áttekinthetetlenség uralkodik. Hasonló a helyzet a kisszövetkezetek, és kisvállalatok alapítására vonatkozó intézkedések terén is. Ezek nemrég születtek meg, máris mintegy 40 jogszabály írja körül a tennivalókat, s mint egyik választópolgárom mondta, szinte két hét kolostorba vonulás kellene, hogy a joggyakorlók megértsék ezeket a jogszabályokat, örülünk, hogy a szóban forgó hiányosságok megoldására kormányintézkedés született. Ezek alapján várjuk és reméljük a problémák megszüntetését. Egyetértünk a jogalkotást segítő társadalmi viták szervezésével. Mi, alsóbb szinten dolgozó jogalkalmazók, célszerűnek tartanok a társadalmi vitákat kiterjeszteni a jelentősebb területeket szabályozó, de alacsonyabb szintű jogszabályokra is. Elsősorban gondolok az államigazgatási munka területére, a helyi tanácsok fokozottabb bevonására. Szükségesnek tartom azt is, hogy a társadalmi vitákat viszont, időben rendezzük meg. így van lehetőség a felkészülésre, a jogalkotóknak pedig a felvett közhasznú javaslatok jogszabályba történő bedolgozására, mert különben a vita nem éri el igazi célját. örömmel tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben sor került egyes jogszabályok egységes szerkezetben történő kiadására, s a hatályba lépést jóval megelőző kihirdetésére. Ennek a gyakorlatnak a következetes folytatását igényeljük. Tisztelt képviselő elvtársak! A tanácstörvény rendelkezései központi jogszabályok végrehajtására, illetve jogi rendezést igénylő helyi társadalmi viszonyok szabályozására nyújtanak lehetőséget. A tanácsi jogalkotások az önkormányzati működés egyik lényeges elemét jelentik. Ezért a tanácsok önkormányzati jellege további kibontakoztatásának útját abban látjuk, hogy ahol szükség van rá, minél több helyi kezdeményezésű tanácsrendelet alkotására kerüljön sor. Problémát jelent a tanácsrendelet alkotásának mechanizmusa. Egyetemeken, főiskolákon nem tanítják, szakirodalma még alig van. A gyakorlati tapasztalatok alapján megemlítek néhány tartalmi fogyatékosságot. A tanácsi rendeletek egy része az alapul szolgáló jogszabályt ismétli. Nem mindig tükrözik a helyi sajátosságokat. A szabálysértési tényállások általánosak, helyenként eltérnek a jogszabálytól. Nem követik megfelelően a jogszabály változásait. Szükségesnek 32 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ