Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

1S3 Az országgyűlés 13. ülése, 1982. március 25-én, csütörtökön 784 fordult már olyan eset is, hogy a hatóság a szóban adott tájékoztatást az ellenőrzéskor felülbírálta, és ilyen jogértelmezések rendszerint az üzem hátrányára történnek. Ma már a legegyszerűbbnek az tűnik, hogy a jogszabály értelmezésével kapcsolatos legkisebb kétségünk esetén is, írásban kérünk állásfoglalást a felügyeleti szervtől, hatóságtól. Meg keil mondanom, hogy sajnos, ezek az állásfoglalások sem egyértelműek, igyekeznek a problémát megkerülni, feltehetően azért, mert a hatóságok nincsenek abban a helyzetben, hogy egyértelmű, világos választ adjanak a problémákra. Ilyen volt legutóbb például, a munkaidőn túli munkavégzés kérdése. Kapcsolódik az előző témához a jogi iránymutatásokkal foglalkozó további mondanivalóm. Csak üdvözölni lehet, hogy a Minisztertanács megoldotta ezt a gazdálkodó szerveket különösen érintő kérdést. Gyakran esik szó arról, hogy nagyon sok a jogszabály, s gyakran módosulnak a rendelkezések. Éppen az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén hangzott el, hogy egyes területeken már a jogalkalmazók is úgy érzik, hogy sok a szabály, pedig lehet, hogy számszerűen nem is erről van szó, de egyértelműen ez van a köztudatban. Szerintem ezt az érzetet jó irányban fogja befolyásolni, ha a Minisztertanács határozata következetesen végrehajtásra kerül. Valóban tarthatatlan állapot volt, ami a különböző állásfoglalások, iránymutatások, körlevelek stb. burjánzása területén mutatkozik —, erről szólt a miniszter elvtárs is. Ezen a téren a legnagyobb problémát az jelentette, hogy ezekhez a leiratokhoz és állásfoglalásokhoz az üzem hozzá sem jutott, mert hivatalos lapban nem lettek közzétéve, ugyanakkor a hatóságok ellenőrzéseik során úgy kérték tőlünk számon ezeknek a végrehajtását, mintha legalábbis törvényben lettek volna kihirdetve. Ezek csak fokozták a túlszabályozottság érzését, pedig azt is jogszabály írja elő, hogy a termelőszövetkezetekre vonatkozóan milyen szintű jogszabállyal lehet rendelkezést kiadni. Végezetül engedjék meg, hogy a gazdasági társulások jogi szabályozásáról ejtsek pár szó. Azt hiszem, ezen a területen túlszabályozásról és joghézagról is lehet beszélni. Például a minisztertanácsi rendelet kimondja, hogy azoknál a közös vállalatoknál, ahol a tagként részt vevő mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje az ötven százalékot meghaladja, az állami vállalatokra érvényes jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszer helyett a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jövedelemszabályozási és érdekeltségi rendszert kell alkalmazni. Foglalkozott ezzel a kérdéssel több fórum is, a PM, a MüM, a MÉM és a TOT is. Az értelmezés mégsem egységes, hiszen a TOT-tájékoztató szerint a közös vállalatokra — az elhangzottakat figyelmen kívül hagyva —, az állami vállalatokra meghatározott rendelkezések vonatkoznak. Érdekes módon, amikor a közös vállalat ezt reklamálta, levelét egyedi elbírálású kérelemnek fogták fel és engedélyezték, hogy a szövetkezeti vezetőkre a termelőszövetkezeti jövedelemszabályozás legyen az érvényes, de a fizikai dolgozókra továbbra is a vállalati bérszabályozás érvényes — szerintük ! . A másik forma a gazdasági társuláson belül a gazdasági társaságok. Ezek nem jogi személyek. Ezeknél ugyan a PTK keretjelleggel szabályoz, de tisztázatlan munkajogi, szervezeti és egyéb több fő kérdés is. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, valamennyiünk érdeke, hogy törvényeink, rendeleteink világosan fogalmazottak és egyértelműek legyenek, és ne azok járjanak jól, akik a jogszabályok sokaságában a kiskapuk keresgélésére fordítják energiájukat, hanem azok, akik becsülettel és tisztességgel dolgoznak. Éppen ezért az eddigi eredményeket elismerve, a beszámolóval és a határozati javaslattal messzemenően egyetértek, azt elfogadom, és elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Sándor Dezső képviselőtársunk. DR. SÁNDOR DEZSŐ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Választópolgáraink az utóbbi évtizedekben fokozott figyelemmel kísérik Országgyűlésünk munkáját. így van ez ma is, mert nem mindegy számunkra, hogy a párt politikáját szolgáló és a munkásosztály akaratát kifejező jogszabályok, hogyan segítik elő szocialista építőmunkánkat, s az állampolgárok részére milyen jogokat és kötelezettségeket rónak. Társadalmunk dinamikusabb fejlődését segítettük elő tíz év alatt 55 törvény megalkotásával. Bőséges termést hozott a jogalkotó munka. A jogszabályalkotó szervek száma ugyan csökkent, mégis ma 4518 érvényben levő különböző jogszabály figyelembevételével végezzük munkánkat. Ez bizonyíték arra, hogy nemcsak a jogalkotóknak van felelősségteljes munkájuk, hanem a jogot alkalmazó szerveknek is. A jogalkotás és a jogalkalmazás eredményes tevékenységének köszönhető, hogy tovább szilárdult a jogrend, érvényesül a szocialista törvényesség. Nagy öröm számunkra, hogy parlamenti munkánkban is az alkotmányos rend uralkodik, az őszinteség, a nyíltság és a magas szintű szocialista demokratizmus érvényesül. Helyesnek tartom, hogy törvényalkotó munkánk mellett, időközben áttekintjük azok végrehajtását, s a kormány tagjai, főhatóságok vezetői rendszeresen beszámolnak az Országgyűlés előtt. Ez fokozza az illetékes minisztériumok és főhatóságok felelősségét. Velünk együtt egész népünk szinte beletekint az ország ügyeibe, mi pedig a tapasztalatokat hasznosítani tudjuk képviselői munkánk során. A jogalkotás helyzetéről szóló beszámoló és miniszter elvtárs történelmi áttekintése bizonyítja, hogy a tervszerű jogalkotási reform eredményeként jogrendszerünk jelentősen átalakult. Ma már az államélet főbb területein a legfontosabb gazdasági és társadalmi viszonyokat, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit korszerű, magas szintű jogszabályok rendezik, melyek várhatóan hosszabb ideig hatályban is maradnak. Teljes mértékben egyetértek a jövőben tervezett magas szintű jogszabályok megalkotásával. Ügy érzem, kiadhatjuk majd a jelszót a legfontosabb kodifikációs munkák befejezésével,