Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

777 Az országgyűlés 13. ülése, 1982. március 25-én, csütörtökön 778 ni is kell. Tudjuk, hogy a törvénytiszteletre való nevelést az iskolában kell elkezdeni. Az ifjúsági szervezeteknek is nagy szerepük van abban, hogy a fiatalokból törvénytisztelő felnőtt állampolgárok legyenek. És meg kell tanítani a fiatalokat arra is, hogy nemcsak jogaik vannak, hanem kötelességeik is. Ez mindenkire persze egyenlően érvényes. Meg kell tanítani a fiatalokat arra is, hogy hogyan kell ezt a gyakorlatban érvényre juttatni. Ezen a területen még sok a tennivaló szerintem, mert az egész társadalomra nagy feladat hárul a jogszabályok megismertetésében és következetes érvényre juttatásában. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalásom végére hagytam azt, ami talán a legfontosabb, és mindannyiunkat a legközvetlenebbül érint, ez pedig a jogalkotással kapcsolatos parlamenti munka átfogó fejlesztése. A beszámoló mélyrehatóan foglalkozott ezekkel az összefüggő feladatokkal. Ezért most csak röviden, de annál hangsúlyozottabban szeretném kiemelni: az előttünk álló időszakban a fontosabb életviszonyok rendezését a gyakorlatban nem törvényerejű rendeletekkel, hanem törvényekkel kell biztosítani. Tehát fokoznunk kell az Országgyűlés bizottságainak közreműködését a törvény előkészítésében, de az egyéb jelentősebb jogszabályok elveinek megvitatásában is. Gyakrabban kell élnünk azzal a jogkörünkkel, hogy a jogszabályok végrehajtását az Országgyűlés a legcélravezetőbb módszerek alkalmazásával érvényesítse. Tisztelt Országgyűlés ! Meg vagyok győződve róla, hogy a munkánk eredményeként jogrendszerünk még magasabb szintre emelkedik és betölti azt a feladatot, amit ránk bíztak. A beszámolót, a határozati javaslatot elfogadom, és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Rendi Tiborné képviselőtársunk felszólalása következik. RENDI TIBORNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Társaim! A hozzászólásra nemcsak mint képviselő és a jogi bizottság tagja készültem, hanem mint állampolgár is, mert magam is gyakran találkozom a mindennapi munkám során a különböző jogszabályok hatásával. A választókerületi tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy az állampolgárok sok esetben nehezen igazodnak el a jogszabályok között, miután jogi ismereteik eléggé hiányosak. A saját, valamint a szerzett tapasztalatok nem mindig kedvezőek e területen. Ez is késztetett a^-ra, hogy szót kérjek. A miniszteri beszámolóban elhangzott, hogy az állami munka hatékonysága növelésének alapvető feltétele a társadalmi, gazdasági viszonyainkkal összhangban álló korszerű, egységes, áttekinthető és ellentmondásoktól mentes jogrendszer. Ez véleményem szerint, akkor érhető el elsősorban, ha megvan a megfelelő összhang a jogalkotás és a jogalkalmazás között. A tapasztalatok szerint, a jövőben a jogalkotásban is következetesebben kellene élni, mint ahogy az élet más területein is már megvalósult, a minőségi követelmények előtérbe állításával, akár a menynyiség terhére is. Gazdasági, társadalmi viszonyaink gyors tempójú fejlődése, változása megköveteli: a jogszabályok is rugalmasan változzanak, és tartsanak lépést a társadalmi viszonyok fejlődésével, de mindjárt hozzáteszem, hogy csak indokolt esetben. Az állampolgárok önkéntes jogkövetése is csak akkor várható el, ha ismerik a rendelkezéseket. A sűrűn változó, módosuló jogszabályok sok esetben szinte lehetetlenné teszik a megismerést. Példaként utalhatok a Munka Törvénykönyvére és a végrehajtás tárgyában megjelent szinte megszámlálhatatlan jogszabályra vagy a társadalmi biztosítási jogszabályok tömegére. Nemcsak a dolgozók, de még a jogászok közül is sokszor csak azok tudnak megfelelően tájékozódni és tájékoztatást adni, akik munkakörüknél fogva rendelkeznek a mindennapi gyakorlat ismereteivel. A társadalmi viszonyok fejlődésével párhuzamosan az indokolt módosításokra azért szükség van. Űgy hiszem, nemcsak a jogalkalmazók, hanem minden ember véleményét fogalmazom meg. ha azt kérem, hogy amikor egy jogszabály jelentősebb módosításra kerül, akkor rövid időn belül jelenjen meg utána az egészséges szerkezetben való közzététel. Az élet minden területén szinte alkalmazásra kerülnek a modern technika vívmányai, a gépesítés stb. A megye jogászainak véleménye szerint a jogi élet ezen a téren lemaradt. Űgy érezzük, feltétlenül indokolt lenne meggyorsítani a jogszabályok korszerű, számítógépes nyilvántartásának megoldását. Tájékozódásom szerint a hatályban levő jogszabályok több mint tízezer közlöny-oldal terjedelműek és ehhez jön a könyvtárt kitevő indoklás, értelmezés, magyarázat. A jogászi munkát jelentősen megkönnyítené, ha rendelkezésre állna egy naprakész nyilvántartás. Felkészülve a hozzászólásra, tapasztalatgyűjtés során most is az erősödött meg bennem, hogy sok esetben nemcsak a túl sok jogszabály, vagy azok gyors megváltozásával van csak gond, hanem azzal is, hogy a miniszteri szintű szabályozás gyakran magától értetődő kérdéseket is szabályba foglalja, és sokszor a jelentéktelen részleteket is bonyolultan szabályozza. Ilyenekkel találkozhatunk nem egy esetben a pénzügyi szabályozásoknál, de más területről is könynyen tudnék példát mondani. Véleményem szerint, több kérdésben nyugodtan az adott terület vezetőjére lehetne bízni a döntést és nem lenne szükség a túl részletes szabályozásra. Az elmúlt időben jelentősen előrehaladtunk a jogalkotás demokratizálása útján. A jelentősebb jogszabályok előkészítése során gyakorlattá vált a tervezetek társadalmi és szakmai vitáinak megszervezése. A megyében is a Hazafias Népfront, a Jogász Szövetség vagy a szakszervezetek szervezésében a jogszabálytervezet tárgyától függően különböző társadalmi és szakmai közösségek mondhatták el véleményüket és tehettek javaslatot a törvényszerkesztőknek. A vita komolyságát azonban csökkentette, hogy a vitára nem egy esetben már csak olyan tervezet érkezett, amelyben csak stilisztikai véleményt lehetett mondani. Általánosítani kellene