Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

769 Az országgyűlés 13. ülése, 2 S az irányító szervek igen nagy számban bocsátanak ki különböző jogi jellegű állásfoglalásokat. Ezzel szinte áttekinthetetlenné válik az alkalmazandó jogi anyag. Ennek a helyzetnek megszüntetésére hozott határozatot ebben az évben a Minisztertanács. A jogi iránymutatásokról szóló kormányhatározat a jövőre nézve előírja, hogy jogi iránymutatást a minisztériumok, valamint az országos hatáskörű szervek vezetői csak feltétlenül indokolt esetben adhatnak ki. A korábban sokféle megnevezéssel (állásfoglalás, irányelv, közlemény, leirat, tájékoztató, körrendelet, hirdetmény és így tovább) és tartalommal kiadásra került iránymutatások helyett ezentúl csak háromféle iránymutatást lehet kiadni: elvi állásfoglalást a jogszabályok értelmezésére, irányelvet, amely ajánlást ad valamely jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszereire, a jogalkalmazásban követendő elvekre, végül tájékoztató formájában lehet közzétenni olyan tényeket, adatokat, amelyeket a végrehajtásért felelős szerveknek feladataik teljesítéséhez ismerniük kell. A jogi iránymutatásokkal együtt meghatározta a Minisztertanács az úgynevezett műszakitechnikai normákra, a mennyiségi rendelkezésekre vonatkozó szabályokat is. E körbe azok az előírások tartoznak, amelyek a szaktudomány, a technológia, illetőleg gyakorlat eredményein alapuló előírásokat, módszereket vagy követelményeket határoznak meg. Mostanában sok és jogos kritikát kapunk amiatt, hogy a jogszabályokat agyonterheljük e normákkal, s emiatt a rendelkezések nyelvezete is, nehezen érthető. Nem szeretném a felelősséget elhárítani, mégis azt kell mondanom, hogy ebben többségében nem a jogászok a ludasok. A feleslegesen jogszabályokba foglalt műszakitechnikai, mennyiségi előírásoknak ugyanis sajátos, csak a szakember számára érthető fogalomrendszere van. Hadd idézzek egy példát a villamosenergia-szolgáltatásáról szóló nehézipari miniszteri rendeletből: „Szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül a fogyasztó részéről, ha (...) a villamos energiát cosinus fi = 0,5-nél kedvezőtlenebb, illetőleg a hatósági külön előírástól [9. §. (1) bekezdés j) pont] eltérő értékű teljesítménytényezővel vételezi." (Derültség.) Ez bizonyára sokatmondó szabály annak, aki érti. De úgy gondolom: nem jogszabályban kell egy teljesítménytényező kiszámításának műszaki normáit megállapítani. Az említett minisztertanácsi határozat a jövőben ezt már nem engedi meg. Az ilyen normák és előírások csupán a jogszabályok mellékleteként jelenhetnek meg, de itt is csak közérthetőbben. A Minisztertanács döntése a jogi iránymutatások és a műszaki-technikai mennyiségi normák ügyében nemcsak az új szabályok jövőbeni alkalmazására kötelezte a minisztériumokat, hanem arra is, hogy azoknak megfelelően vizsgálják felül korábbi iránymutatásaikat, érjék el az iránymutatások számának jelentős csökkentését, és a minisztertanácsi határozattal való összhangjukat. Gondoskodniuk kell a tárcáknak arról is, hogy a hatályban maradó iránymutatásokat megfelelő módon közzétegyék. • !. március 25-én, csütörtökön 770 A jogi túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendelkezésében és áttekinthetővé tételében a kormánynak az az elhatározása is jelentős szerepet fog játszani, amely előírta a jogszabályok korszerű, számítógépes nyilvántartási rendszerének megteremtését. A joganyag belső ellentmondásait, a párhuzamosságokat ugyanis a gép „nem tűri el", azonnal jelzi, így számítógépre csak rendezett, ellentmondásoktól mentes joganyagot lehet felvinni. Ez a jogszabály-előkészítőket a jövőre nézve is pontosabb, igényesebb munkára kell hogy ösztönözze. Remélem, hogy néhány éven belül ezt a törekvésünket is siker koronázza, az egész államapparátus hasznára. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A jogi túlszabályozás tehát ma nálunk valós veszély, s ez ellen határozottan fel kell lépni. Mint látják, erre megfelelő terveink és elképzeléseink vannak, s ha látványosan gyors eredményekre nem is számítunk, bizakodással nézünk a jövőbe. Hangsúlyozni szeretném, hogy a jogi túlszabályozottság megszüntetése nem a jog szerepének csökkentését, ellenkezőleg, tekintélyének növelését szolgálja. Csak így válhat a jog minden eddiginél inkább a társadalom irányításának, a szocialista törvényesség érvényesülésének hatékony eszközévé. Kedves Elvtársak! Az eltelt negyedszázad alatt, támaszkodva a felszabadulás utáni évek e vonatkozású igen jelentős eredményeire, jelentősen előreléptünk tehát a szocialista jogrendszer kiépítésében. Jogrendszerünk ma fejlett színvonalon szolgálja a szocialista társadalom építésének igényeit. Jogrendszerünk alkotmányosságát és törvényességét senki sem vonhatja kétségbe, örülünk annak, hogy mindez széles körű elismerést váltott ki. Ugyanakkor világosan látjuk fogyatékosságainkat, a még megoldásra váró feladatokat is. E feladatokat a magam részéről most nem összegezném, mivel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság önök elé került javaslata ezeket, megerősítve eddig követett utunkat, helyes irányban és megfelelően határozza meg. Ehelyett inkább arra hívnám még fel a figyelmet, hogy mit sem érnek a jó jogszabályok, ha végrehajtásuk színvonala és következetessége nem biztosított. A jogalkalmazó szervek, de az állampolgárok felelőssége is, hogy ez ne legyen így. Ezért szükséges mindent megtennünk a jogalkalmazás színvonalának további emelése és az állampolgárok szocialista jogtudatának növelése érdekében. S ezért szükséges az is, hogy a törvényesség védelme érdekében következetesen, szervre vagy személyre való tekintet nélkül fellépjünk, ha erre indokot látunk. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámoló jelentésemet vegye tudomásul, s fogadja el, egyben emelje határozattá azokat a javaslatokat is, melyeket a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága előterjesztett. Köszönöm figyelmüket, és kérem munkánkhoz további támogatásukat. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz öt képviselő jelentkezett szólásra. Dr. Antalffy György képviselőtársunk felszólalása következik.