Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

771 Az országgyűlés 13. ülése, IS DR. ANTALFFY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Társadalmi viszonyaink és állami életünk demokratikus fejlődésében a jogalkotásnak, a jogalkalmazásnak, egész szocialista jogrendszerünknek jelentős szerepe van. Népünk társadalmi haladása elválaszthatatlanul összekapcsolódik a politikai-állami vezetéssel: az állami tevékenység formái és a jog pedig kölcsönösen feltételezik egymást. A jelentősebb társadalmi viszonyokat ugyanis a jog szabályai rendezik általánosan az állampolgárok, a szervezetek és az^ állami szervek tevékenysége síkján; a jog feltétele a társadalmi rendnek, a szocialista törvényességnek, és eszköze társadalmi fejlődésünknek. így a jogalkotás korántsem egy szakma — a jogászi réteg — munkájának kizárólagos eredménye és saját ügye, hanem végső soron az egész társadalomé: maguk a jogszabályok pedig valamiképp a társadalmi haladás egész folyamatát is jellemzik. Az igazságügyi miniszter beszámolójában értékelt utóbbi tíz esztendő jogalkotása elsősorban a szocialista építés e szakaszában elért társadalmi és gazdasági eredményeket tükrözi, valójában pedig több mint három évtized folyamatos eredményeiről is szó van. A beszámoló tehát a szocialista jogrendszerünk megteremtése utáni időszakot tekinti át, amelyben a már megalkotott, a társadalmi rendünknek megfelelő jogi szabályozás javítása, tökéletesítése vált alapvető feladattá. Ebben a napjainkban folytatódó, úgynevezett második kodifikációs időszakban a jog társadalmi szerepe is módosult. A jogi szabályozás hatékonyságának növelése az állami munka fejlesztésének is előfeltételévé vált. Ez fokozza a jogalkotással kapcsolatos minőségi igényeket és egyidejűleg előtérbe helyezi a jog demokratikus vonásainak növelését, valamint a jogrendszer stabilitásának erősítését. Ujabb kérdéseket kell tehát megvizsgálni és régebbi megoldásokat kell újból és újra átgondolni. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága ennek jegyében vitatta meg március 15-én a beszámolót. A megbeszélésen kialakult véleményről elsősorban dr. Nezvál Ferenc, dr. Juhász Tibor, dr. Rőder Edit, S. Hegedűs László, Gulyás Emiiné dr. és Györe Sándor bizottsági tagok hozzászólása alapján összefoglalóan a következők szerint szeretném tájékoztatni a Tisztelt Országgyűlést. Jogalkotásunk általános politikai célkitűzése társadalmunk szocialista vonásainak erősítése. Ez nem csupán elhatározás kérdése. A jogot magunk hozzuk létre, felelős tudatossággal a nagyon is meghatározott feltételek és körülmények között. Ezek közül mindenekelőtt a gazdaság lényeges, mint a társadalmi viszonyok alakulásának egyfajta alapja és egyben, mint a jog létrehozásának előfeltétele. Azonban még a gazdasági élet jogi szabálya sem közvetlenül, automatikusan következik a gazdaságból vagy a gazdaságpolitikából, a jog nem egyszerűen csak formai kifejezése annak. A gazdaság tényeit és lehetőségeit a jogalkotás tudatosan értékeli, egyebek között a jogi szabályozhatóság szempontjáig március 25-én, csütörtökön 772 ból is, végeredményben pedis attól eltérő, viszonylag önálló mechanizmust, általános követelményrendszert alakít ki. Épp ezáltal alkalmas arra, hogy önálló erőként a gazdaságot előmozdítsa. Gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése például nyilvánvalóan fölveti a jogi szabályozás bizonyos értelmű változtatását is, ám ez a megoldásra váró feladatoknak csupán egyik köre, és nem az egész kérdés megoldása. A jog annyiban alkalmas eszköz a társadalom irányítására, amennyiben ott és olyan mértékben élnek vele, ahol és amilyen mértékben az valóban szükséges. Az említett probléma nem csupán a jogi szabályozás megfelelő arányainak kialakítását helyezi előtérbe. A jogalkotás tudatosságának növelésére hívja fel a figyelmet, és ehhez az állami tevékenységformák és a jog kapcsolatát, a jog egész mechanizmusát számításba kell venni. Mindenekelőtt azt a mechanizmust, amelyben a jogalkotás és a jogalkalmazás egymást kölcsönösen feltételezi, és folyamatosan ki is egészíti. A jog követelményei, elvárásai nemcsak az állampolgárt vagy a gazdálkodó szervezeteket, de a jogszabályok végrehajtóit is mindig figyelembe kell hogy vegyék. A követelménynek teljesíthetőnek kell lennie kötelezett és végrehajtó hatóság szemszögéből egyaránt. Egyebek között a szabályozás során tisztázni szükséges minden esetben azt is, hogy ki a felelős a jogszabály végrehajtásáért, ezt hangsúlyozta Nezvál Ferenc. A jogalkotás felelős tudatossága mellett, fokozatosan célszerű számításba venni a jogalkalmazás felelősségét, tudatosságát, önállóságát is, emelte ki S. Hegedűs László. A jogszabályalkotás demokratizmusának növelése érdekében a társadalmi közreműködésre fokozottan kell számítani. Az utóbbi években megrendezett társadalmi viták ezen a téren bizonyos tapasztalatokat kínálnak. Általában helyeselhető az azok gyakoribbá és tartalmasabbá tétele; ám többről is lehetne szó. Valójában a társadalmi közreműködés a jogalkotás mechanizmusában nem tekinthető kidolgozottnak: nem intézményesített jogszabály-előkészítési forma. Felvethető e közreműködés körében a már megalkotott törvények végrehajtásának társadalmi megvitatása is, ahogy azt S. Hegedűs László hangsúlyozta, továbbá a tanácsrendeletalkotás területén való társadalmi közreműködés Gulyás Emiiné dr. felvetéseként. Újszerű jogszabályalkotási módszerről van itt szó, amely az egész lakosság jogismeretét is növelheti, ahogy azt Rőder Edit megállapította. Szorosan kötődik ehhez a problémához tehát, egész népünk jogi kultúrája, politikakultúrája, jogismeretének szintje. Egyfelől abban az értelemben, hogy a korszerű jog befogadására az egész lakosságot fel kell készíteni, megértésére egyre alkalmasabbá kell tenni. Másfelől a jogot olyannak kell alkotni, hogy az egyre alkalmasabb is legyen a befogadásra. Ennek több módszere lehet, összefügg a gyakran emlegetett túlszabályozással, a műszakitechnikai tartalom növekedésével, a jogszabályok közérthetőségével is.