Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

)82. március 25-én, csütörtökön 760 759 Az országgyűlés 13. ülése, 1£ litikája, amely az elmúlt 25 évben — a személyi kultusz időszaka és az ellenforradalom keserű tapasztalataiból is levonva a megfelelő tanulságokat — mindig kiemelt figyelmet szentelt a törvényesség ügyének. Sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a szocializmus építése során az anyagi jólét növelése mellett a társadalom jó közérzetének az is rendkívül fontos eleme, hogy az emberek kellő jogbiztonságban éljenek. Kedves Elvtársak! A törvényesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik fő módszere a szocialista jogrendszer kiépítése volt, amelyben kiemelkedő szerep hárult az Országgyűlésre. Az Országgyűlés e szerepét nemcsak azzal töltötte be, hogy számos nagy jelentőségű törvényt alkotott, hanem azzal is, hogy időről időre beszámoltatta a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Minisztertanácsot és az igazságügyi minisztert a jogalkotás helyzetéről. Igazságügyi miniszteri beszámoltatásra legutóbb 13 évvel ezelőtt került sor. A beszámoló feletti akkori vita és az Országgyűlés ennek kapcsán hozott állásfoglalása hosszabb időre irányt mutatott a jogrendszer fejlesztésében közreműködőknek. Az azóta eltelt időszakban azonban jelentős változások következtek be hazánk társadalmi, gazdasági és törvényességi életében, s ez mindenképpen indokolja, hogy legfőbb államhatalmi és képviseleti szervünk ismét áttekintse ezt a fontos tevékenységi kört. Szocialista jogrendünk az igazságügyi miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül. Ezt mindenekelőtt az a társadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek révén célul tűzhettük ki a fejlett szocialista társadalom építését. Ha azt akartuk, hogy jogunk hatékonyan betöltse szolgálati szerepét, hozzá kellett igazítani a társadalmigazdasági valósághoz, a fejlett szocialista társadalom építése által megszabott újszerű és magasabb rendű követelményekhez. Jogrendszerünknek ezt az átfogó reformját természetesen csak igen tervszerű, elméletileg megalapozott és a hazai, valamint a nemzetközi gyakorlat tapasztalatait messzemenően figyelembe vevő munkával lehetett elvégezni. Ezért is hozott 1969-ben a kormány olyan határozatot, amelyben körvonalazta az átfogó jogi rendezés távlati feladatait, s egyben döntött arról is, hogy e távlati feladatokat fokozatosan, a kormány által jóváhagyott középtávú jogalkotási programok alapján kell végrehajtani. így került sor az 1971—1974 közötti, az 1975—1980 közötti, majd a XII. kongresszust követően az 1981-től 1985-ig terjedő időszak jogalkotási programjának kialakítására. E jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesülését. Ezek közül az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. E törekvés szolgálatában olyan nagy fontosságú törvényhozási aktusokra került sor, mint az alkotmány 1972-es módosítására, a tanácsokról szóló törvény megalkotására, az államigazgatási eljárás szabályainak korszerűsítésére vagy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény megalkotására. Az állami élet fejlesztésének keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a büntetés-végrehajtási munka fejlesztésére, az ehhez szükséges jobb jogszabályi feltételek megteremtésére. Ennek érdekében alkottuk meg többek között a bírósági és az ügyészi szervezeti törvényt, az új büntető anyagi és eljárási, valamint a büntetésvégrehajtási törvényeket s korszerűsítettük a polgári jogi szabályozást. Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Ezt az a középtávra szóló tudományos koncepció alapozza meg, melyet a kormány a XII. kongresszust követően elfogadott. Ennek alapján az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan lényeges kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülése garanciarendszerének továbbfejlesztése. Tovább folyik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka, s az ezzel kapcsolatos jogalkotási teendők felmérése és előkészítése is. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. Ezek közül külön is kiemelném azt, hogy ma hazánkban még mindig komoly társadalmi probléma a bűnözés, valamint a családj kapcsolatok egy részének széthullása, a válások magas száma. A bűnözés elleni hatékonyabb harc érdekében fokozott figyelmet kell hogy fordítsunk a megelőzésre, a társadalom szélesebb körű mozgósítására, s ennek jogi eszközökkel történő aktívabb támogatására is. A családi kapcsolatok megszilárdítása érdekében pedig ismét át kell tekintenünk egyes jogi rendelkezéseinket, s természetesen a joggyakorlatot is, hogy mindkettő eredményesebben segítse elő e fontos társadalmi probléma megoldását. A kormány kodifikációs programja emellett azt is célul tűzte, hogy a sokszor jogosan bírált polgári peres és perenkívüli eljárásokat tovább egyszerűsítsük, törvényességi színvonalát növeljük, s ennek érdekében átfogóan szabályozzuk újra a polgári perrendtartást. A program indokoltnak tartja azt is, hogy az ügyvédségnek az állami és a gazdasági életben, de mindenekelőtt az állampolgári jogok érvényesítésében betöltött növekvő szerepe miatt új magas szintű szabályozást alkossunk az ügyvédi szervezetről és tevékenységről, a fokozott követelménytámasztás jegyében, illetve az ügyvédi önkormányzati szervek munkája fejlesztése érdekében. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása volt. Gazdaságpolitikai elveinkkel összhangban a jogszabályalkotók törekvése itt az volt, hogy a gazdaságirányítás rendszerét tovább tökéletesítsük, a gazdálkodó szervezetek önállóságát és belső demokráciáját növeljük, a vállalati szervezetet differenciáltabbá, rugalmasabbá tegyük, a szabályozással job-