Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

757 Az országgyűlés 13. ülése, 1982. március 25-én, csütörtökön 758 (Elnök: APRÓ ANTAL — 10.00 óra.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 22. §-ának 2. bekezdése alapján összehívott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Országos Választási Elnökség a választójogi törvény 17. §-ának 5. bekezdése alapján benyújtotta hozzám az időközi választásról szóló jelentést. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék felolvasni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): „Apró Antal elvtársnak, az Országgyűlés elnökének. Értesítem, hogy 1982. január 24-én a Fejér megyei 1. számú választókerületben időközi országgyűlési képviselőválasztás volt. Az országos választási elnökség megállapította, hogy a választás a választási törvény előírásainak megfelelően folyt le, képviselőnek megválasztották Szálai Gyulát. Elvtársi üdvözlettel: dr. Papp Lajos, az országos választási elnökség elnöke." ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés ! Ügyrendünk 5. §-ának 4. bekezdése alapján bejelentem, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette. A választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. számú választókerületben megválasztott Szálai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek megfelel. Ezért javasolja a képviselő igazolását. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul veszi-e, s a bizottság javaslatának megfelelően Szálai Gyula képviselőt igazolja-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, és Szálai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Mindnyájunk nevében üdvözlöm új képviselőtársunkat és kívánom, hogy eredményesen vegyen részt az Országgyűlés munkájában. Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés 1981. december 18-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezésének megfelelően az Országgyűlésnek benyújtotta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztottam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendünk 47. íjának megfelelően bejelentem, hogy egy képviselőtársunk nyújtott be interpellációt. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpelláció tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): Interpellálni kíván Bánáti Gézáné képviselőtársunk Zsámbékon veszélyes hulladéklerakó-hely kijelölése tárgyában az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökéhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: 1. Az igazságügyminiszter beszámolóját a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolóját a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. A beszámolók írásos anyagát, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság határozati javaslatát az igazságügyminiszter beszámolójához képviselőtársaim között szétosztattam. 3. Az interpellációt. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? (Igen.) Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Senki.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik az igazságügy miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter eltvtársat illeti a szó. DR. MARKÓJA IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Az ilyesfajta emlékezéseknél és értékeléseknél elkerülhetetlen, hogy ne tekintsünk ki a világba és saját helyzetünket ne vessük egybe a nemzetközi tapasztalatokkal. Ügy gondolom, ez az egybevetés a törvényesség ügyének alakulását illetően is a jogos megelégedettség érzését válthatja ki mindenkiben. A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különösen a tőkés világ — nyugtalanító képet mutat. Még olyan országokból is, amelyeknek társadalma a közelmúltig — legalábbis külsőleg — a viszonylagos konszolidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek riasztó hírek, amelyek a jogtalanság, az erőszak eszkalációját bizonyítják. És ezek méretei és megnyilvánulási formái olykor már az irracionalitás határát súrolják. Ehhez képest nálunk, a Magyar Népköztársaságban összehasonlíthatatlanul kedvezőbb a helyzet, hiszen minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az alkotmányos rend, a törvényesség alapvetően szilárd és állandóan fejlődő. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és hazánknak a nemzetközi közvéleményben. Természetesen nem vagyunk és nem is lehetünk elbizakodottak. Jól tudjuk, hogy honnan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen kemény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen további erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósíthassuk. Ennek azonban minden feltétele biztosított. A legfőbb garancia erre a Magyar Szocialista Munkáspárt po-