Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-12

735 Az országgyűlés 12. ülése, 11 jük egymás országait, jobban megértjük a má­sik fél nézeteinek indokait, és bizalmat építő sze­mélyes ismeretségeket kötünk. A parlamenti emberek nagy találkozói 1889 óta az Interparlamentáris Unió tavaszi és őszi ta­nácskozásai, a tanácsülés és a konferencia. Ma­gyarország alapító tagja az uniónak, és a magyar küldöttség ma is aktívan részt vesz munkájá­ban. A magyar delegátusok rendszerint tisztsége­ket is betöltenek, jelenleg magyar a politikai bi­zottság alelnöke. A jövő esztendőben, amikor az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottságá­ban lejár az ott helyet foglaló egyik szocialista ország mandátuma, valószínűleg nekünk jut az a megtiszteltetés, hogy a magyar delegáció foglal­ja el helyét, amennyiben a titkos szavazás javá­ra dől el. Az Interparlamentáris Uniónak egykoron 50 parlament képviselői voltak tagjai. így volt ez körülbelül az 1960-as évek végéig. Ettől kezdve az unió tagcsoportjainak száma nőni kezdett, és most szeptemberben, a 68. havannai konferen­cián elérte a százat. A fejlett tőkés országokon és a szocialista országokon kívül ma már közöttük vannak azok a csoportok is, amelyek a harma­dik világ országainak parlamentjeit képviselik. Itt szükséges megemlíteni, hogy a néphatalom nem feltétlenül esik egybe a parlamentarizmus­sal, és parlament létezése nem feltétlenül bizo­nyítja a demokrácia létezését valamely ország­ban. A harmadik világ országai között vannak szocialista országok, köztársaságok, királyságok és más monarchiák, amelyekben parlament mű­ködik, vannak közöttük úgynevezett el nem kö­telezett országok, amelyeknek azonban nem mindegyike tartozik a harmadik világhoz. Az úgynevezett szót nem azzal a szándékkal hasz­náltam, hogy pejoratív értelmet adjak az el nem kötelezettség fogalmának. Arról van szó, hogy a magyar kifejezés mögött gazdagabb, sokrétűbb tartalom van, mint azon szavak mögött, amelye­ket ugyanazon nemzetközi státus megjelölésére más nyelvek használnak. Mind az orosz, mind az angol, mind a francia, mind pedig a német nyelv a nem csatlakozott, illetve nem szövetkezett ki­fejezést használja, és a nyelv nem kívánja meg annak meghatározását, hogy mitől való távolma­radásról van szó. A kifejezés tehát szűkebb, vagy szűkítettebb értelmet takar, mint a mienk. Vannak semleges országok — szükségesnek tartom hangsúlyozni —, amelyek távolról sem el nem kötelezettek, és vannak el nem kötelezett országok, amelyek cselekvőleg bizonyítják, hogy nem semlegesek az imperializmus és az antiim­perializmus erőinek küzdelmében. A megnövekedett létszám újabban gondokat okoz az Interparlamentáris Unió működésében. A tavaszi tanácsüléseknek és az őszi konferen­ciáknak meghatározott időtartalmuk van. Mint­hogy azonban az unióban ma már a harmadik világ országai vannak többségben, igen nehéz keretek közé szorítani, vagy korlátozni a napi­rendre tűzendő kérdések számát. így — mint ez most Havannában is történt —, az érdemben megtárgyalhatónál lényegesen több kérdés kerül napirendre, nő az ülések száma és időtartama, anélkül, hogy magának az ülésszaknak az időtar­1. december 18-án, pénteken 736 tamát hosszabbíthatnánk. Az ülések éjszakába nyúlnak, a napirendi pontok nem tárgyalhatók meg fontosságuknak megfelelően, a delegátusok pedig sokszor szinte a végkimerülésig dolgoznak. A másik gond az, hogy bár a neokolonializ­mus és a faji megkülönböztetés, a gyarmati rend­szer elleni harc, Latin-Amerika és Afrika kérdé­seinek fontossága nem vitatható, a világ békéje szempontjából nem üdvözölhető, hogy — mint ez Havannában is történt —, nem sikerül érdemé­nek megfelelően megtárgyalni korunk legfőbb problémáját, a fegyverkezési versenyben rejlő, és az emberiség egészét fenyegető veszélyt, és az e veszély elhárításában legfontosabb szerepet ját­szó amerikai—szovjet viszonyt, a két társadalmi rendszer országainak viszonyát, a békés egymás mellett élés kérdését. Ezért nem lehetünk elégedettek például az­zal a nagyon is kompromisszumos, és így keve­set mondó szöveggel, amely e kérdésekben a ha­vannai konferencián megszületett. Az Interparlamentáris Unió fontosságát már csak azért is hiba lenne lebecsülni, mert nem le­het jelentéktelen nemzetközi szervezet az, amely­ben a világ száz parlamentje képviselteti magát. Segíthet az unión, ha megreformáljuk ügyrend­jét, és csak annyi kérdést tűzünk napirendre, amennyit érdemben meg is tudunk tárgyalni. Még többet segíthet, ha egyetértésre tudunk jut­ni abban, hogy a megtárgyalandó kérdéseket megfelelő fontossági rendbe soroljuk, és azt ke­ressük, amiben meg tudunk egyezni, amiben egyet tudunk érteni. Ha ezt el tudjuk érni a par­lamentek kétoldalú kapcsolataiban, sikerülnie kell az Interparlamentáris Unióban is. Mint az a fentiekből kitűnt, a legutóbbi kon­ferencia Havannában volt. Az őszi ülésszak hatá­rozati javaslatainak előkészítésére hivatott tava­szi tanácsülés 1982. április 12-én ül össze Nigéria fővárosában, Lagoszban. A végrehajtó bizottság a havannai konferencia berekesztése után tartott ülésén meghatározta a jövő év munkájának té­máit, így ismét napirenden lesznek a leszerelés kérdései, különös tekintettel a katonai költség­vetések csökkentésére, és ennek hatására a gaz­daságra, valamint a harmadik világ gazdasági fejlődésére. Napirenden lesz egy kérdés, amely a követ­kező címet kapta: Politikai megoldás keresése az elözönlés és a külföldi csapatok által való meg­szállás problémájára. Azt hiszem, mindannyiunk számára világos, hogy kik és milyen szándékkal tűzik napirendre ezt a kérdést, de az is világos, hogy éppen, mert a meghozandó határozati ja­vaslat a fenti címet viseli, nekünk is lesz bőven mondanivalónk. Űjból napirenden lesznek különböző parla­menti kérdések, így az alkotmány tiszteletben tartása, valamint a parlamentek nemzetközi te­vékenysége, az éhség problémája a világban, környezetvédelmi kérdések és a neokolonializ­mus kérdései. A magyar interparlamentáris csoport veze­tősége nemrég hallgatta meg a Havannában járt delegáció beszámolóját, és az itt ismertetett jövő évi programot. Munkáját úgy végzi, hogy igé­nyelve és élvezve a Külügyminisztérium és a kü­lönböző kérdésekben jártas itthoni szakemberek szíves közreműködését az ülésekre való felké-

Next

/
Thumbnails
Contents