Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-12

723 Az országgyűlés 12. ülése, 1981. december 18-án, pénteken 724 akcióink összehangolásában. Az elmúlt napok­ban került sor Nyikolaj Alekszandrovics Tyiho­novnak, a Szovjetunió miniszterelnökének ma­gyarországi látogatására. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy a magyar és a szovjet miniszterelnök találkozója, a szoros barátság légkörében folyta­tott megbeszélések újabb lendületet adnak orszá­gaink együttműködésének sokoldalú fejlesztésé­hez, kapcsolataink szélesítéséhez minden terü­leten. Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Nép­köztársaság kormánya különleges figyelmet for­dít kapcsolataink fejlesztésére, ápolására a szom­szédos szocialista országokkal. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkról már szóltam. A szoros szövetség és a gyümölcsözően fejlődő együttműködés szálaival kötődünk északi szom­szédunkhoz, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­sághoz. Kapcsolataink és együttműködésünk sok­oldalú fejlesztésén munkálkodunk a Román Szo­cialista Köztársasággal. Jól fejlődik sokrétű együttműködésünk a szocialista Jugoszláviával. Meggyőződésünk, hogy a szomszédos szocia­lista országok, évszázadok óta egymás mellett élő népeink szoros barátsága és együttműködése a társadalom fejlődésének fontos tényezője. Le­gyen szó akár olyan feladatokról, mint az új tár­sadalom építése, a gazdasági fejlődés előrelendí­tése, vagy akár olyan közös gondok együttes megoldásáról, mint a természeti környezet vé­delme, a közlekedés és a szállítás fejlesztése, a vízi utak karbantartása, vagy éppen olyan kér­désekről, mint a közös történelmi múltból eredő hagyomány és kulturális örökség harmonikus ápolása — mindez csak a kölcsönös megértés, az alkotó együttműködés keretében oldható meg. Ezért is tartjuk fontos és jövőt építő feladatunk­nak, hogy szoros, baráti viszony kialakításán és szüntelen erősítésén munkálkodjunk szűkebb földrajzi térségünkben. A történelem alakulása úgy hozta magával, hogy a velünk szomszédos országokban magyar nemzetiségű lakosok is élnek, mint ahogy élnek más nemzetiségűek Magyarországon is. Mi azt kívánjuk, hogy a nemzetiségek legyenek hű ál­lampolgárai hazájuknak, ugyanakkor létezésük­nél, sajátos helyzetüknél fogva az összekötő ka­pocs szerepét is töltsék be népeink és országaink baráti együttműködésében. Kétoldalú kapcsolataink a Német Demokra­tikus Köztársasággal és a Bolgár Népköztársa­sággal jelentősen szélesedtek az utóbbi években és még tartalmasabbá váltak. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa de­cember 13-án — az ország alkotmányával össz­hangban — bevezette a szükségállapotot. Woj­ciech Jaruzelski kormányfő elnökletével meg­alakult a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa, amely különböző intézkedéseket tett. Ezek a lé­pések az ellenforradalmi veszély leküzdését, az anarchia és a káosz megelőzését, a törvényes rend helyreállítását, a belső helyzet konszolidá­lását, a folyamatos termelőmunka biztosítását, a szocialista kibontakozást, az ország társadalmi és nemzeti felemelkedését szolgálják. Osztjuk a len­gyel kommunisták és más haladó emberek állás­pontját: Lengyelország szocialista ország és az is marad, és a Varsói Szerződés szilárd tagjaként a jövőben is betölti fontos szerepét a szocialista közösségben. E nehéz történelmi időszakban a magyar nép testvéri szolidaritásáról és támogatásáról bizto­sítja a szocializmus megvédéséért, az ellenforra­dalom ellen küzdő lengyel hazafiakat. Pártunk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztár­saság kapcsolatait minden területen erősíti és bő­víti a hagyományos testvéri barátság szellemé­ben, a proletár internacionalizmus elve alapján. A Magyar Népköztársaság kormányának ha­tározott álláspontja, hogy a szükségállapot be­vezetése a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának alkotmányos joga és az ország belügye. Nyugaton akadnak olyanok, akik ezt kétségbe vonják, miután veszni látják elképzeléseiket a szocialista rendszer megdöntéséről. Beavatkoz­nak Lengyelország alkotmányos rendjébe, és sa­ját elképzeléseiket szeretnék ráerőltetni a lengyel népre. Ezzel nemcsak a lengyel népnek okoznak károkat, de a nemzetközi biztonságnak, az euró­pai enyhülésnek, a békének is. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcso­latai megfelelő ütemben fejlődnek az európai kontinensen kívüli szocialista országokkal, a Ku­bai Köztársasággal, a Vietnami Szocialista Köz­társasággal, a Mongol Népköztársasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal és a Kambodzsai Népköztársasággal a szocialista or­szágokkal azonos kapcsolatok kiépítésén fára­dozunk. Kapcsolataink fejlődésének a Kínai Nép­köztársasággal a jelenlegi kínai vezetés szovjet­és szocialistaellenes, hegemóniára törő irányvo­nala állít korlátokat. A kínai vezetők lépései nem egy esetben a békét is veszélyeztetik. Az európai szocialista országok nagyobb ré­sze tagja a Varsói Szerződésnek. Pártunk és kor­mányunk magasra értékeli a Varsói Szerződés­ben folyó munkát; ez a szervezet nemcsak tagál­lamainak védelméért tett mérhetetlenül sokat, de a szocialista és a tőkés országok békés együtt­működéséért is. A Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete és Külügyminiszteri Bizott­sága igen sok fontos és reális javaslatot tett az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak a leszere­lés és az európai béke és biztonság megszilárdí­tása tárgyában. Nem a Varsói Szerződés tehet róla, hogy javaslataiból a másik fél csak néhá­nyat volt hajlandó érdemben megvizsgálni. A Varsói Szerződés országai most is, bármely pil­lanatban készek az egyenjogú, minden állam biz­tonsági érdekeit figyelembe vevő leszerelési és biztonsági megállapodások megkötésére, önma­gáért beszél az, hogy a NATO-országok erre ma még általában nem hajlandók. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa so­kat tett a tagállamok gazdasági együttműködé­sének fejlesztéséért. Az élet azonban azt bizo­nyítja, hogy ez nem elég. Mi úgy véljük, hogy a tagországok együttműködését még szorosabbá kell tenni, meg kell gyorsítani a Komplex Prog­ram valóra váltását. Más hatékony intézkedések is szükségesek, hogy a tagországok gondjai eny­hüljenek. Várakozással tekintünk a KGST-tagál­lamok vezetőinek tervezett találkozójára, részt vállalunk annak előkészítésében. Nagy fontossága van annak, hogyan alakul 29*

Next

/
Thumbnails
Contents