Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-12

725 Az országgyűlés 12. ülése, 1981. december 18-án, pénteken 726 országunk viszonya a fejlett tőkés országokkal. Elmondhatjuk, hogy kétoldalú kapcsolataink va­lamennyi fejlett tőkés országgal rendezettek, s azok fejlesztését a kölcsönös előnyök alapján, a helsinki záróokmány ajánlásaival összhangban továbbra is fontos feladatunknak tartjuk. Meg­győződésünk, hogy kétoldalú kapcsolataink bő­vítésével — erőnkhöz mérten — hozzájárulha­tunk a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös megértés és bizalom légköré­nek erősítéséhez is. Ennek jegyében került sor a magyar vezető személyiségek és ezen országok vezető politikusainak megbeszéléseire. Kiemelen­dőnek tartjuk Kádár János elvtárs és más ma­gyar vezetők tárgyalásait a hazánkba látogató nyugati államférfiakkal. Sokéves tapasztalat, hogy ezek a megbeszélések nagyban elősegítik mind a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, mind az álláspontok tisztázását, és közelítését a külön­böző nemzetközi kérdésekben. Lázár György elv­társ látogatásának a Német Szövetségi Köztár­saságban nagy jelentőséget tulajdonítunk. Külön figyelmet fordítunk az európai kis- és közepes tőkés országokhoz fűződő kapcsolataink ápolásá­ra, az együttműködés fejlesztésére. Jó tanúbi­zonyság erre Ausztria kancellárjának, dr. Bruno Kreiskynek a közelmúltban lezajlott magyaror­szági látogatása, annak eredményei. Ide soroljuk azokat a hasznos tárgyalásokat is, amelyeket mi­niszterelnökünk Dániában és Görögországban folytatott, valamint a Ciprusi Köztársaság elnö­kének magyarországi látogatását. Mi a magunk részéről — a békés egymás mellett élés szellemében — a jövőben is kapcso­lataink kiegyensúlyozott, diszkriminációtól men­tes szélesítésére törekszünk a fejlett tőkés orszá­gokkal, beleértve olyan nem európai országokat is, mint az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Ausztrália. Ez persze, nemcsak rajtunk múlik, hanem tőkés partnereinken is. Meg kell nyíltan mondani, hogy egyes országok, de különösen a Közös Piac szervei részéről még nem kevés aka­dályba ütközünk gazdasági kapcsolataink fej­lesztésében. Tisztelt Képviselőtársaim! Külpolitikai tevé­kenységünkben — ahogy a nemzetközi életben is —, mind jelentősebb szerepet játszanak a fej­lődő világ országai. Hazánk ma már több, mint 80 fejlődő or­szággal áll diplomáciai kapcsolatban, közel 60 or­szággal pedig kereskedelmi megállapodásunk van. Külkereskedelmi forgalmunk tíz év alatt megkétszereződött, s ma már dollárelszámolású forgalmunk körülbelül 20 százalékát teszi ki. Politikai együttműködésünk elmélyülését jelzi a fejlődő országokkal, hogy jól alakulnak magas szintű kapcsolataink. Losonczi Pál elv­társ, az Elnöki Tanács elnöke a múlt év őszén, afrikai körútja során Etiópia, Mozambik, Zam­bia és Tanzánia, valamint Algéria vezetőivel tár­gyalt. Csupán ebben az esztendőben hazánkban üdvözölhettük Angola, Kuvait, Líbia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és Nigéria ál­lamfőjét, valamint Irak első miniszterelnök-he­lyettesét. Eredményes munkát végzett az a par­lamenti küldöttségünk, amely Péter János elv­társ vezetésével Latin-Amerika, illetve Délkelet­Ázsia több országát kereste fel. Tovább bővültek a fejlődő országokkal a külügyminiszteri szintű kontaktusok, nőtt az érdeklődés hazánk iránt, erősödött az együttműködési készség. Országunk jó hírnevét öregbíti az a több ezer magyar szak­ember és tanácsadó, akik a fejlődő országokban dolgoznak, s a kölcsönösen előnyös megállapodá­sok keretében segítik ezen országok fejlődését. A kétoldalú kapcsolatokon túlmenően nagy jelentőségű, hogy a fejlődő országok zöme impe­rialistaellenes külpolitikát folytat, és mind hatá­rozottabban száll síkra a béke és a biztonság, a haladás ügye mellett. Ezért is tulajdonítunk nagy fontosságot az el nem kötelezett országok soron következő csúcsértekezletének. Őszintén kíván­juk, hogy az el nem kötelezett mozgalom ezen a fórumon is erősítse egységét, az együttes fellé­pést az eddig kimunkált közös platform alapján. A magunk részéről következetesen támogat­juk a fejlődő országok, az el nem kötelezett moz­galom nemzetközi tevékenységét az imperializ­mus és a neokolonializmus elleni közös harcban. Segítjük jogos törekvéseiket az új típusú, köl­csönösen előnyös, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremté­sére, gazdasági függetlenségük megszilárdításá­ra. Továbbra is készek vagyunk lehetőségeink­hez mérten előmozdítani gazdasági felemelkedé­süket. A Magyar Népköztársaság képviselői aktív munkát fejtenek ki az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében és kapcsolt szerveiben. Javaslataikkal, kezdeményezéseikkel kivívták számos más or­szág elismerését. Tisztelt Országgyűlés ! A Magyar Népköztár­saság a nemzetközi életben továbbra is tekintély­nek örvend. Ezt a Magyar Szocialista Munkás­párt 25 éves következetes elvi politikájának, szo­cialista rendszerünk szilárdságának, dolgozó né­pünk odaadó munkával elért eredményeinek kö­szönhetjük. Ezt világszerte elismerik. Bizonyíté­kul szolgálhatnak erre az 1956. évi ellenforrada­lom leverésének 25. évfordulójához kapcsolódó események. Bár egyes szélsőséges nyugati körök, a jobboldali magyar emigráció ezt az évfordulót is messzemenően ki akarta használni országunk ellen, a szocializmus lejáratására, „fáradozásaik" elszigetelődtek, lényegében visszhang nélkül ma­radtak. A szocialista Magyarország immár két és fél évtizedes, lendületes politikai és gazdasági fej­lődését, országunk felvirágzását a legreakciósabb kommentátorok sem kerülhették meg. Mi to­vábbra is készek vagyunk „beszélni", sőt vitat­kozni is Magyarországról, mert tudjuk, hogy eredményeink, szilárd belső helyzetünk, követ­kezetes nemzetközi tevékenységünk alapján van mit mondanunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Pártunk nemzet­közi tevékenységének, kormányunk külpolitiká­jának elvei és fő irányvonala változatlan; Ennek eredményes gyakorlati megvalósítására törek­szünk a jövőben is. Támogatunk minden olyan törekvést, javaslatot, amely hozzájárul békés nemzetközi körülmények biztosításához, szocia­lista építőmunkánk számára. Hazánk nemzetközi tevékenységének közép­pontjában továbbra is a béke és a biztonság meg­szilárdítása, az enyhülés tényezőinek, elemeinek erősítése áll. A Varsói Szerződés tagállamaival együtt következetesen küzdünk a háborús ve-

Next

/
Thumbnails
Contents